törvény 12/F. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérelmet benyújtó tulajdonostársat kell tekinteni. Ha az e rendelet hatálybalépésének időpontjáig vagy azt követően a kérelmező tulajdoni hányada más személyre került átruházásra vagy átszállásra, a megosztási eljárásban az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonost kell kérelmezőnek tekinteni. Egy a természettel 2021, Trianon 100 - több szempontból is fontos me... mentó at új emlékerdő a sáskalaposi vadászháznál, Ott voltunk, fotóztunk nektek, és egy rövid beszámolót is készítettünk a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. meghívására. See More Osztatlan közös telekre építkezés A titokzatos lakó Osztatlan közös telken kerítés Földhivatali Portál - Osztatlan közös tulajdonú telek megosztása A vörös ügynök kritika game
Persze lehet, naív vagyok. :) Olyanról tud valaki valamit, hogy mindenhez kell a másik tulaj engedélye? Tehát bármit akarok a telken vagy pl. eladásnál van-e elővásárlási joga a másik tulajnak? Megvétózhatja-e az értékesítést? Mindezt persze olyan osztatlan közös tulajdonra vetítve, amelyiknek van ügyvédi használati megosztása. Második: köszönöm, de bővebben is kifejthetnéd, mert abból, hogy kerülendő, még sok mindent nem tudtam meg. A végén úgyis én fogok mérlegelni, de épp ezért volna szükségem infóra, tapasztalatokra erről, hogy tudjak mérlegelni. 4/11 A kérdező kommentje: Ja még annyit, hogy igazad van első, hogy ha a másik eladja vagy öröklik, akkor lutri, de végülis egy társasház esetében sem tudhatja az ember, hogy ki lesz a szomszédja és mi minden gondja lesz vele.... Nem tudom amúgy ki pontozott le, nekem hasznos volt, én felpontoztalak! 5/11 anonim válasza: 76% Közös lónak turos a háta! (Nem túrós). Én tavaly kerestem kisebb házat, majdnem mindig ilyenek voltak a jobb állapotú eladó házak.
Az osztatlan közös tulajdonban lévő telek és ingatlan nem túl szerencsés, különösen ha a tulajdonosok nincsenek jó viszonyban, valamelyikük jelzáloghitelt akar fölvenni vagy építkezni szándékozik. Az annak járt utána, hogy ilyen esetekben mi a teendő, valamint mire kell figyelniük a vevőknek és az eladóknak. 1. Rögzítsék írásban a tulajdoni hányadokat! A közös telek tulajdoni viszonyait mindenképpen célszerű valamilyen megállapodásban rögzíteni. Ezt természetesen meg lehet tenni szóban is, de sokkal biztonságosabb, ha a felek írásban rögzítik a megbeszélteket. (Még akkor is, ha a tulajdoni hányadok családon belül oszlanak meg. ) Ezzel elkerülhető, hogy egy esetleges vita miatt a tulajdonosok akár évekig a bíróságra járjanak, ahol aztán a felek jogszerű érdekeit figyelembe véve döntik el, ki hogyan járhat be a telekre, hol parkolhat, hol kapálhat a veteményesben és hol játszhat a gyerekkel. Ezért szerződéskötéskor érdemes minden apróságra kitérni. "A használati viszonyokat rendezésekor nem csak a felek által használt telekrészeket érdemes egyértelműen meghatározni, hanem célszerű rendelkezni a közművekről is: tisztázni kell, a felek hogy számolnak el a közszolgáltatókkal, van-e saját mérőórájuk, és ha nincs, hogyan osztoznak a díjakon"- hangsúlyozza dr. Ruszthi Hunor ügyvéd, aki szerint ez a sok problémával és feszültséggel járó tulajdoni forma, ha csak lehet, kerülendő.
A legtöbb ember közös udvarral még nem találkozott. Részben azért, mert a hatályos ingatlannyilvántartási törvény alapján ilyet már nem lehet létrehozni (ugyanakkor a korábban bejegyzett közös udvarokat nem kellett megszüntetni, tehát azok megmaradhattak), másrészt viszont közös udvar kevés helyen található Magyarországon, elsősorban Sopronban és környékén, valamint a Dunakanyar korábban szerbek és németek lakta településein. Hogyan néz ki tehát egy közös udvar az ingatlannyilvántartásban? A telek (ami tulajdonképpen az udvar) külön helyrajzi szám alatt, egy úgynevezett törzslapon van feltüntetve, amin szerepel a "közös udvar" megnevezés, a telek főbb adatai, valamint az is, hogy milyen helyrajzi számú házak tartoznak hozzá. Az egyes házak egy úgynevezett "különlapon" vannak feltüntetve, ahol szerepelnek a háznak az ingatlannyilvántartásban szokásos adatai – beleértve a tulajdonos adatait – valamint hivatkozás a közös udvar telkére. A telek (tehát a "közös udvar") önállóan forgalomképtelen, annak a tulajdonosai a rajta álló házak tulajdonosai.
Az alapító okirat akár a tulajdonostárs külön tulajdonába is adhatja az adott telekrészt. Ilyenkor az adott lakást nem lehet eladni másképp, csak az adott telekrésszel együtt, kivéve persze, ha a tulajdonosok módosítják az alapító okiratot. 6. Ikerházak közös telken Amennyiben az ikerházak közös telke nem osztható meg, célszerű társasházat alapítani, és kerítéssel elválasztani a két ingatlanrészt. Ezzel együtt az alapító okiratban rendelkezni kell a telekrészek kizárólagos, albetéthez kapcsolódó használatáról is. 7. Földszinti lakás, saját kerttel Többlakásos társasházaknál gyakori, hogy a közös tulajdonban lévő telket csak a földszinti lakók használják. Érdemes erről megállapodást is kötni, ebben pedig kitérni arra is, hogy a locsolási költségeket ki és hogyan fedezi. Erre azért van szükség, mert a kert öntözését a ház a közös költségből fedezi, ám ha a kertet csak a lakók egy meghatározott köre használja, már nem igazságos ez a megoldás. Ilyenkor közgyűlési határozat alapján célszerű külön kerti mellékmérőt fölszereltetni, a vízdíjat pedig a kertet használó tulajdonosokkal megfizettetni.