Az egészségügyi reform kapcsán felmerült, tudják-e majd a hatóságok változatlan mértékben garantálni a mániás depresszióban szenvedők pszichiátriai kezelését, korszerű gyógyszerekkel való ellátását? A magyar lakosság 1 százaléka, azaz mintegy 100 ezer ember mániás depressziós, más szóval bipoláris zavarban szenved. A betegség, amelyben világszerte mintegy 100 millió ember szenved, leggyakrabban serdülőkorban alakul ki, és a tünetként fellépő kedélyváltozás végigkíséri a beteget egész életében A tünetek a hangulatingadozással együtt váltakoznak, aszerint hogy a beteg a mániás vagy a depresszív fázisban van. A depresszív fázisban szomorúságot, reménytelenséget, bűntudatot él át, értéktelennek érzi magát, öngyilkossági gondolatai támadhat, a mániás szakaszban viszont eufórikus állapotba kerül, jókedvű, tettrekész, nem ismer akadályokat. A szakemberek szerint "a bipoláris zavar kialakulásában genetikai, környezeti és életvegytani tényezők játszanak szerepet. A betegek több mint 60 százalékánál a családban már fordult elő bipoláris betegség, ugyanakkor az egyes szakaszok előidézésében stressz, hormonális változások, traumák esetleg alváshiány játszanak meghatározó szerepet. "
De ez a szám csak a már regisztrált, "felfedezett", diagnosztizált betegekre vonatkozik, a valóságban ennél jóval többen szenvednek tőle. Talán kevés szó esik róla, bár depresszióról sokan panaszkodnak, gyakran az egész magyarságot depressziós népként emlegetik, a mániás depresszió viszont mintha csak kuriózumként jelenne meg a köztudatban. "Ennek több oka is lehet", - mondta Bitter professzor. "Valóban egy meglehetősen nehezen diagnosztizálható kórról van szó, ami sokszor megtévesztő tüneteket produkál, ezért jó ideig csak hangulatzavarként, hangulatingadozásként tartják számon. " Művészbetegségként is emlegetik, mert írók, festők, és más alkotóművészek körében gyakrabban fordul elő, és a megfigyelések szerint inkább a kedvezőbb szociális körülmények között élőket sújtja. "Ennek ugyan nincs tudományos magyarázata, hiszen a mai orvosi álláspont szerint részben genetikai eredetű, részben környezeti hatások, - erős stressz, váratlan trauma a kiváltója. A családok gyakran sokáig igyekeznek titkolni, nehogy negatív bélyeg kerüljön családtagjukra, hozzátartozójukra" - tette hozzá.