Csurka István MIÉP-elnök 2006-ban a Corvin közben "Papoltak róla, de a létező szocializmus nem működött, működő szocializmus pedig nem létezett. " Vona Gábor Jobbik-elnök 2008-ban a Deák téren "A Kádár-rendszerben nem az elvek melletti kiállás, hanem a mindennapi túlélés volt fontos, ez pedig alapvetően szemben állt az '56-os forradalom szellemiségével és üzenetével. " Fodor Gábor, az SZDSZ korábbi elnöke 2008-ben, a 301-es parcellánál "Az '56-os magyarok üzenete utat talált az elszánt angolszász és európai államférfiakhoz, akik előbb kifullasztották, majd csődbe taszították a gonosz birodalmát. Csurka istván idézetek a szeretetről. " Orbán Viktor Fidesz-elnök 2007-ben az Astoriánál
Csurka István kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, nemzeti politikus pontosan 84 évvel ezelőtt született Budapesten. A magyar politika történetében betöltött ikonikus szerepét hiába érte kritika a nemzetietlen baloldalról, megkerülhetetlen gondolatainak eredetiségét még gyakran ők sem merték eltagadni. Emlékezés gyanánt felelevenítjük Csurka öt legemblematikusabb idézetét. 1. Idézetek Csurka Istvántól, avagy Csurka István a migráns-válságról 1998-ban | Egyéb videók. Csurka a bevándorlásról (1998) "A végső cél a Magyarság kipusztítása. Nem fegyverrel, nem mérges gázzal, hanem pénzügyi politikával, életlehetőségeink elvonásával, mert kell a hely a másoknak. Ez a kor, amelyben élünk különösen az, ami ránk következik a jövendő században a Népvándorlás kora. A színes bőrű, mérhetetlen szegénységben élő, de viharosan szaporodó népek keletről nyugatra, délről északra vándorolnak. A nemzetközi nagytőke és a bankok elősegítik ezt a népvándorlást, mert ez az érdekük. A trianoni határok között Magyarországon húszmillió ember is elfér, de belátható időn belül ebből csak hétmillió lesz a magyar és négymillió cigány, a többi kilenc pedig mindenféle vegyes, akkor Magyarország nemzetközi néplerakat lesz itt a Kárpát – medence közepén, nagyjából ugyanannak a nemzetközi kozmopolita rétegnek a vezetése alatt, mint ma.
Csurka István kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, nemzeti politikus pontosan 84 évvel ezelõtt született Budapesten. A magyar politika történetében betöltött ikonikus szerepét hiába érte kritika a nemzetietlen baloldalról, megkerülhetetlen gondolatainak eredetiségét még gyakran ők sem merték eltagadni. Emlékezés gyanánt felelevenítjük Csurka öt legemblematikusabb idézetét. #1 Csurka a bevándorlásról (1998) "A végső cél a Magyarság kipusztítása. Nem fegyverrel, nem mérges gázzal, hanem pénzügyi politikával, életlehetőségeink elvonásával, mert kell a hely a másoknak. Ez a kor, amelyben élünk különösen az, ami ránk következik a jövendő században a Népvándorlás kora. Csurka istván idézetek a szerelemről. A színes bőrű, mérhetetlen szegénységben élő, de viharosan szaporodó népek keletről nyugatra, délről északra vándorolnak. A nemzetközi nagytőke és a bankok elősegítik ezt a népvándorlást, mert ez az érdekük. A trianoni határok között Magyarországon húszmillió ember is elfér, de belátható időn belül ebből csak hétmillió lesz a magyar és négymillió cigány, a többi kilenc pedig mindenféle vegyes, akkor Magyarország nemzetközi néplerakat lesz itt a Kárpát – medence közepén, nagyjából ugyanannak a nemzetközi kozmopolita rétegnek a vezetése alatt, mint ma.
Doncsecz Egyszer olvastam pár Csurka verset, jó lenne a cikkbe illusztrációnak... Sajnos a neten nem találtam, aki tudja szerintem érdekes -- Duhos vita 2010. március 16., 20:27 (CET) [ válasz] A Valamiért kiemelt helyet kapó "A végső cél a Magyarság kipusztítása.... " (kelt: 1998. február 8. ) kezdetű szöveggel kapcsolatban a Jegyzet részben megadott hivatkozás " Csurka István 1998. február 8 - án a következőket írta... Csurka Istvánra emlékezünk - Temetkezés szolgáltatás. " egy 2016-os szerkesztésű oldalra visz, ahol forrás nélkül megadva szerepel a szöveg. Ez szerintem nem tekinthető korrektnek. Aki beírta, adjon meg eredeti forrást, vagy valamilyen más módon igazolja az idézet szerzőségét és keletét! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője MSimon ( vitalap | szerkesztései) Beraktam egy autentikusabb forrást, a MIÉP honlapját, ahol a beszéd többi része is szerepel. – Laci. d vita 2018. március 3., 00:30 (CET) [ válasz] A cikkben mindenütt az áll, hogy 1993-ban kizárják az MDF-ből s azon a nyáron megalapítja a MIÉPet. A bevezető végén viszont ez áll: "1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. "
Esetleg Nagy Boldizsár írhatna erről egy mesét, ha már úgyis ott van, ha már oda menekült az itteni borzalmak elől.
Itt is az a gond, hogy keveredik a vélemény a ténnyel. "erősen elítéli az eddigi magyar kormányok nemzetpusztító politikáját, " Az, hogy elítéli, az tény, az, hogy azok politikája "nemzetpusztító" (nagyszerű kis szó ez egyébként) az pedig vélemény. Másrészről a MIÉP-ről szóló résznek inkább a MIÉP szócikkben lenne a helye. -- nyenyec ☎ 2006. január 23., 18:18 (CET) [ válasz] Továbba jó lenne, ha pl nem az MSZP oldaláról vett dezinformációkat tennék be ide egyesek. Az említett tanulmányban ilyen nem szerepel, még akkorse, ha valakik az MSZP-ben ezt akarják belelátni. Amúgy a belejavítgatásom előtt kb az egész csonk az MSZP oldaláról lett bemásolva. Fő a hitelesség, pártatlanság, tárgyilagosság. Vita:Csurka István – Wikipédia. Aki nem hiszi: – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86. 101. 121. 149 ( vitalap | szerkesztései) Aki nem hiszi, az nyilván el se olvasta a cikket, aminek a végén fel voltak tüntetve a források... -- T gr 2006. április 1., 23:24 (CEST) [ válasz] Szerintem meg lehetne írni a szélsőséges látásmódjáról és attól kell függetlennek maradni, hogy bárminemű megállapítást tennénk róla.
Beszélő évek – 1984 "Túl későn jöttünk" Zolnay János blogja Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején? Tovább Forradalom Csepelen Eörsi László A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI A "kieg" ostroma 1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Csurka istván idézetek az. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot.