A higanymérgezés lappangási ideje attól is függ, milyen dózisban került a szervezetbe a nehézfém. Átlagosan egy hónap alatt jelentkeznek a tünetek. Az enyhe Miamata-szindróma tünete a bizsergés, ám ha valakinek nagyobb mennyiségű higany került a szervezetébe, akkor jellemző a fájdalom, a fejfájás, az izomrángás, a mozgáskoordináció elvesztése, a bénulás. Romlik a beteg hallása, látása és a beszédkészsége. Nagyon súlyos esetben a mérgezés kómát, majd halált okoz. Mérgező anyagok - Mérgezések. A súlyos mérgezési esetek kialakulásához az vezetett, hogy nem tudták pontosan mi történik a higannyal, miután kikerült a környezetbe. Mivel viszonylag kis mennyiségű szervetlen higanyról volt szó, feltételezték, hogy a tengerben kellőképpen kihígul és ártalmatlanná válik. Azonban az iszap baktériumai a szervetlen higanyt jóval mérgezőbb metil-higannyá konvertálták, amelyet a fitoplankton képes volt felvenni és így bekerült a táplálékláncba. A bioakkumuláció révén a tápláléklánc magasabb szintjein (zooplankton, kisebb halak, nagyobb halak, ember) egyre nőtt a higanykoncentráció.
Megváltozik a betegek társasági viselkedése, tapintatlanok, illetlenek és gátlástalanok lesznek. Gyakran érzéketlenül, együttérzéstől és érzelmektől mentesen viselkednek. Szexuálisan túlfűtöttek lesznek, a szükségesnél többet esznek és isznak. A beszéd megértése és a tárgyak megnevezése nehézségekbe ütközik. A beszédkészség romlik, a hangok kiejtése megnehezül, kifejezett szótalálási nehézség észlelhető. Milyen szakemberhez forduljunk demencia esetén? A demenciára jellemző panaszok megjelenése gyakori, ezért a betegek vagy hozzátartozóik első lépésként többnyire a háziorvosukhoz fordulnak. Nehézfém allergia - Nehézfém-kivezetés és allergia vizsgálat. Bár a háziorvosok ismerik a demenciák fő típusait és a prevenció lehetőségeit, azonban a demencia ellenes speciális készítmények alkalmazásában kevés a tapasztalatuk, ugyanis ezeket támogatással csak neurológus vagy pszichiáter írhatja fel. Ha demencia jeleit tapasztalja önmagán vagy hozzátartozóján, mielőbb forduljon szakembereinkhez! Egyeztessen időpontot szakorvosi konzultációra! Jelentkezzen be most neurológiai konzultációra online vagy telefonon!
Az elõbbiek alapján kialakult növényi mérgezés gyanúját a klinikai tünetek, a kórkép is támogatja. Nehézfém mérgezések tünetei gyerekeknél. Ha az elhullott állatok emésztõcsatornájában nagyobb mennyiségû, a mérgezés klinikai képével egybevágó hatásra utaló mérgezõ növényi részeket találunk. Boncoláskor az emésztõcsatornából felszálló feltûnõ egérvizeletszag bürök-, a keserûmandula-szag ciánhidrogén-, a petrezselyemre emlékeztetõ szag csomorikamérgezésre, a csípõs mustárszag ált. a keresztesvirágúak által okozott, a terpentinszag pedig a fenyõk, a boróka stb. okozta mérgezés gyanúját kelti fel.
A klasszikus ólommérgezés ma elég ritka: Magyarországon évente csak 10-20 ilyen eset van, ipari ólommérgezések, élelmiszerbotrányok csak korábban voltak. Utóbbira példa, amikor a pirospaprikát szennyezték ólomtartalmú vörös festékkel, ami ólommérgezést okozott. Mai előfordulásra jó példa lehet a régi hidak pucolása, tisztítása: ezeket korábban ólomtartalmú festékkel festették, ma pedig homokfúvással tisztítják. Ha ezt a munkát nem megfelelő eszközökkel és védőfelszereléssel végzik, könnyen ólommérgezést kaphat a dolgozó. Olyan betegek is vannak, akik azért lesznek mérgezettek, mert akkumulátorokkal dolgoznak, azokat szerelik szét. Ezek ólomtartalmúak, miattuk szintén bekerülhet a szervezetbe ez a nehézfém. Az ólomüveggel dolgozó szakemberek szintén érintettek lehetnek, ha nem tartják be a munkavédelmi előírásokat. Nehézfém mérgezések tünetei képekkel. Ilyen esetekben az ólom jellemzően a szennyezett kézről, szájon át jut be a szervezetbe. Az előbbiekből látszik, hogy ma ólommérgezés inkább csak foglalkozásköri ártalomként, a védőfelszerelés nem megfelelő használata miatt fordul elő.