Kiválóan érzi magát a növényzettel dúsan benőtt, nyílt vízfelülettel is rendelkező állóvizekben, a folyókban pedig elsősorban a szélvizekhez kötődik. A csatornák és a víztározók feltöltést követő benépesítésében fontos szerepet játszik. Élőhelyéhez rendszerint ragaszkodik, hosszabb-rövidebb vándorlásra legfeljebb tél végén, tavasz beköszöntekor adja a fejét, amikor a szaporodóhelyére igyekszik. Ívási időszaka idehaza február–márciusra esik. Népi megfigyelések szerint február 24-én, Jégtörő Mátyás napján veszi kezdetét a csukanász. A nőstények minden esetben sekély parti vizek vagy elöntött rétek növényeire, esetenként nádtorzsákra ikráznak. A 2, 5–3 mm átmérőjű, ragadós ikrákból 10–30 nap múltán kikelő lárvák 12–13 mm-esen kezdenek aktívan táplálkozni (eleinte főként kerekesférgeket fogyasztanak). Jégtörő mátyás napja. A vízi növényzet sűrűjében bujkáló csukaivadékok 20 mm-esen ragadozó életmódra térnek át: menüjükben a halakon kívül rákok, puhatestűek és rovarlárvák is szerepelnek. Ahogy nőnek, egyre nagyobb zsákmányokat (elsősorban keszegeket és kárászokat) szemelnek ki maguknak, és a kannibalizmus sem ritka köreikben.
A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Egyes vidékeken a hideg, havas Mátyás-napon vetni kezdtek – furcsa módon a jó termés reményében. Szlavóniában (mai Horvátország) és másutt is úgy tudják, ha havas az idő Mátyáskor, el kell vetni a búzát, árpát, zabot, hogy jó termés legyen. A háziasszonyok mákot, sárgarépát, petrezselymet, borsót vetnek, mert az e napon vetett magvakat nem eszi meg a féreg. "Ha Mátyásnak könnye csordul, könnyen ecet lesz a borbul. " – eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz, a tojások pedig aprók. A jó idő viszont jó máktermést hoz. Mátyás nap – avagy Mátyás király nevenapja – Napra-forgó. Számos hiedelem fűződik a Mátyás-napi tojáshoz A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Csépán a Mátyás-napi tojásból kelt libát marakodósnak, veszekedősnek tartották. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. A Pest megyei Turán úgy vélték, hogy az e tojásból "húsosfejű", idétlen, nyomorék liba kelne ki.
Székelykevén (Vajdaság) piros ceruzával jelölik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. Itt úgy vélik, ha kikel, a kisliba eltűnik, de ha sikerül, akkor jó gúnár lesz belőle. Topolyán (Vajdaság) egyesek megpiszkálták Mátyás éjszakáján a tyúkokat, hogy biztosítsák a szerencsét. Mátyás-napi babonák Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár. Jégtörő mátyás napa valley. Csehországban egykor az emberek Mátyás napján megrázták a gyümölcsfákat, hogy jó legyen a termés. A halászok a Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették. Ezt a halat Baranyában "Mátyás csukájának" emlegetik. A Balaton-Nagyberek, Kis-Balaton vidéki községek népe szívesen halászott. Mátyás napján várták a csukák érkezését, megkezdték a horgászatot. A juhászok életéhez is hozzánőtt a Mátyás-nap. A pásztorok azért is várták szívesen Mátyást, mert elhajtotta a havat, a legelő megtarkult, kilátszott a fű a hó alól.
Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. A Pest megyei Turán úgy vélték, hogy az e tojásból "húsosfejű", idétlen, nyomorék liba kelne ki. Székelykevén (Vajdaság) piros ceruzával jelölik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. Itt úgy vélik, ha kikel, a kisliba eltűnik, de ha sikerül, akkor jó gúnár lesz belőle. Topolyán (Vajdaság) egyesek megpiszkálták Mátyás éjszakáján a tyúkokat, hogy biztosítsák a szerencsét. Rettenthetetlen vadász a csuka | Agrotrend.hu. Mátyás-napi babonák Csehországban egykor az emberek Mátyás napján megrázták a gyümölcsfákat, hogy jó legyen a termés. A halászok a Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették. Ezt a halat Baranyában "Mátyás csukájának" emlegetik. A Balaton-Nagyberek, Kis-Balaton vidéki községek népe szívesen halászott. Mátyás napján várták a csukák érkezését, megkezdték a horgászatot. Úgy tartották, Mátyás-napkor mindenki örömére végre betekint a melegebb évszak, vagyis Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt.
A jól megszokott nyugatias áramlás helyett az anticiklon déli peremén keletről fog fújni a szél, amely fagyos leve gőt hoz hozzánk, egyenesen Oroszországból. Ugyanakkor az anticiklontól nyugatra, északnyugatra egészen az Északi-sarkig felhatol az enyhe, szubtrópusi légtömeg, hatalmas anomáliát (átlagostól való eltérést) okozva a térségben. Ily módon állhat elő, hogy szombat este a Norvégia legészakibb pontjától még 1000 km-re "feljebb" található Spitzbergákon fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, míg Észak-Magyarországon -10 foknál is hidegebb lesz. OMSZ: 2018. február 22. 15:21 Február 22-én reggel a Dunántúlon és a középső országrészben télies képet mutatott a táj. A Mátrában és a Bükkben pedig szinte magashegységi hóviszonyok uralkodnak. Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál – Mátyás-napi hiedelmek | ma7.sk. A következő 24 órában a nyugati, délnyugati megyékben még hízhat a hótakaró, másutt ugyanakkor olvadni fog és számottevő csapadék már nem hull. A hétvégén egyre többet látjuk majd a Napot, de nagyon hideg levegő érkezik fagyos északkeleti széllel, amely a Nyugat-Dunántúlon hófúvást okozhat.