Fotó: MTI/Soós Lajos Varga-Damm Andrea (Jobbik) bizottsági tag szerint kizárólag azért ül a bizottság előtt Handó Tünde, mert ezzel az OBH elnökének az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) hosszú évek óta fennálló háborúja véget érhet. Azt mondta, a jelölt által elmondottak szimpatikusak lennének, ha nem ismernék elmúlt hét évi munkáját OBH-elnökként. A politikus kérdőre vonta Handó Tündét, hogy miért ment szembe az Alkotmánybíróság határozatával, amikor az alkotmányellenesnek mondta ki az ügyáthelyezési gyakorlatot. Arató Gergely, a testület DK-s tagja azt mondta, nem elegáns, ha Handó Tünde beül az Alkotmánybíróságba, mielőtt az döntene az OBH és az OBT közötti vitáról. Szavai szerint a jelölt elutasítására ad okot az is, hogy Handó Tünde szerint azok a bírók, akik igénybe veszik az uniós jog által biztosított fórumokat, nem elég hazafiak. Hozzátette, nem tudja támogatni a jelölte azért sem, mert bár Handó Tünde azt mondta, az a célja, hogy csapatát az első helyre vigye, kétséges, hogy ezalatt a jogállamiságot, a jogszolgáltatást értette-e vagy a Fideszt.
Alkotmánybíróként Handó Tünde azon dolgozna, hogy erősödjön a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság egymás iránti bizalma, megértése, mert szerinte ahhoz, hogy jogbiztonság, joguralom lehessen, ez a fajta kiegyensúlyozottság minden jogkereső számára fontos lehet. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke erről alkotmánybíró-jelöltként beszélt az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt kedden. Meghallgatásán megtisztelőnek nevezte alkotmánybírói jelölését. Azt mondta, azért választotta a bírói hivatást, mert egy bírónak csak két főnöke van, a törvény és a lelkiismeret, és ez az ars poetica határozta meg eddig is a munkáját. Handó Tünde szólt arról is, hogy különös kihívás, hogy a rendes bíróságok legfelsőbb szerve, a Kúria ma már nem tekinthető a valódi bíráskodás legfőbb szervének, az Alkotmánybíróság negyedik fórumként működik. Az Alkotmánybíróság tevékenysége is átalakulóban van, többször foglalkozik bírói kezdeményezésekkel, alkotmányjogi panasszal – tette hozzá. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség hétfőn, az alkotmánybírókat jelölő bizottság ülése előtt jelentette be, hogy Stumpf István korábbi alkotmánybíró helyére Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét jelöli.
Az Alkotmánybíróság tevékenysége is átalakulóban van, többször foglalkozik bírói kezdeményezésekkel, alkotmányjogi panasszal – tette hozzá. Keresztes László Lóránt, az alkotmánybírókat jelölő bizottság LMP-s tagja közölte: az alkotmánybíró-választási folyamat megcsúfolásának tartják, hogy péntek délután kaptak meghívót a jelölőbizottság hétfői ülésére, és kifejtette, ennyi idő alatt nem tudtak jelöltet állítani. Vejkey Imre (KDNP) bizottsági elnök szerint a jelölős törvényes és demokratikus volt. Stumpf István megbízatása 2019 nyarán lejárt, "nyilvánvaló volt", hogy a helyét be kell tölteni, az ellenzéknek számítania kellett volna rá, hogy jelöltet kell állítania – mondta. Az ülésen Handó Tünde kérdésre válaszolva azt mondta: az OBH elnökeként a törvényeknek megfelelően járt el. Keresztes László Lóránt felvetésére, egyetért-e Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével abban, hogy a fékek és egyensúlyok rendszere "hülyeség", Handó Tünde kifejtette: az alaptörvény egyértelművé teszi, hogy a magyar állam működése a hatalommegosztáson alapul.
Handó Tünde 1962. május 1-jén született Salgótarjánban, 1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-1986 között a Bibó István Szakkollégium (korábban ELTE Jogász Szakkollégium) tagja volt. 1986-tól fogalmazóként dolgozott a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, majd ugyanitt bírósági titkár, 1991 május 1-jétől pedig kinevezett bíró volt, és 1999. április 15-től a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke lett. 1999. januártól óraadó az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar munkajogi tanszékén, 2003. július 15-től címzetes megyei bírósági bíró. 1999-től a Jogi Szakvizsgabizottság tagja, 1999-től a Fővárosi Bíróság BÜSZ vizsgabizottságának tagja, a fogalmazóképzés oktatója. 2000 óta a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett. Szalayné Sándor Erzsébetet ombudsmanhelyettessé választották Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesévé választotta Szalayné Sándor Erzsébetet az Országgyűlés.
Az ombudsmanhelyettes 153 igen szavazatot kapott, 4 ellenvoks és 3 tartózkodás mellett. A titkos szavazásban 164-en vettek részt, négyen érvénytelenül voksoltak. Újraválasztották Polt Péter legfőbb főügyészt Az Országgyűlés Áder János köztársasági elnök javaslatára újabb kilenc évre megválasztotta Polt Péter legfőbb ügyészt. Polt Péter 134 igen szavazatot kapott, 27-en ellene szavaztak. A titkos szavazásban 164 képviselő vett részt, hárman érvénytelen voksot adtak le. Polt Péter kilencéves mandátuma idén decemberben jár le. Az Országgyűlés 2010. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé, de korábban - 2000 és 2006 között - egyszer már betöltötte ezt a tisztséget. Polt Péter 1955-ben született. 1990-1995-ben az Igazságügyi Minisztériumban volt tanácsadó, 1995 és 2000 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, 2000 és 2006 között pedig legfőbb ügyész. 2006-tól a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályának vezetőjeként dolgozott. Az 1994-es országgyűlési választásokon fideszes képviselőjelölt volt, mandátumot azonban nem szerzett.