2021. júl 14. 3:10 Kádár János integet a dísztribünről 1986-ban / Fortepan / Szalay Zoltán Hatalmától megfosztva, testileg és szellemileg leépülve hagyta el az élők sorát Kádár János, akit ma 32 évvel ezelőtt, 1989. július 14-én temették el a Fiumei úti sírkertben. Rövid hír, baljós jelent meg 1989. július 4-én, kedden a magyar lapokban. "Tegnap délelőtt kórházba szállították Kádár Jánost. A 77 éves politikust tüdőgyulladással, valamint heveny légzési és keringési elégtelenséggel kezelik. A beteg állapota súlyos. " ( A legfrissebb hírek itt) A korabeli sajtó és az államhatalom láthatóan alig tudott mit kezdeni a helyzettel a rendszerváltás előestéjén: az összes lap olyan szűkszavúan számolt be az elmúlt 33 év legnagyobb hatalmú magyar politikusának állapotáról, mintha egy járási altitkár került volna kórházba. Kádár János és felesége moszkvai útjukról hazatérve 1986 novemberében. Mindkettejük egészsége kisvártatva gyors romlásnak indult / Fortepan / Szalay Zoltán Pedig Kádár János addigra nem csak az egészségét, de a hatalmát is elvesztette.
Belpolitika - Kádár János temetése Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1989. július 14. Kádár János, az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) nyugalmazott elnöke temetésén a koporsót a sírba helyezik a Mező Imre úti (1989 után Fiumei út) temetőben. Hátul az búcsúztató MSZMP és állami vezetők első sorában áll: Nyers Rezső (b), az MSZMP elnöke, Grósz Károly (b2), az MSZMP főtitkára, Németh Miklós (b3) miniszterelnök, Pozsgay Imre (b4) államminiszter, Straub F. Brunó (b5), az Elnöki Tanács elnöke, Szűrös Mátyás (b6), az Országgyűlés elnöke és Barabás János (j), az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A második sorban áll Vastagh Pál (b4), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Fejti György (j4), az MSZMP Központi Bizottságának titkára. MTI Fotó: Manek Attila Kádár János elkülönített sírhelyet kapott, a panteon központjától, a mauzóleumtól távolabbi oldalparcellában, így az tette a munkásmozgalmi panteon legfontosabb pontjává, amelyhez képest a centrális rész másodlagossá vált.
Az első amerikai elnöki látogatás hazánkban – Amikor címlapon osztozott az amerikai elnök és Kádár János temetése Az első amerikai elnöki látogatás előtt egy órával még dörgött az ég, szakadt az eső, és szinte éjszakai sötétség borult Budapestre. Mi tagadás, nagy volt az izgalom, mi laikus újságírók azon tanakodtunk, amiatt aggodalmaskodtunk, hogy a tervezett időben érkezik-e meg, egyáltalán le tud-e szállni az amerikai elnök különrepülő- gépe ekkora zivatarban. Ám, mire feltűnt a gép az égbolton, megbékélt az időjárás, s csupán szemerkélt az eső. George Bush és hivatalos kísérete — vihar ide, vihar oda — szinte percre pontos volt. ö és felesége hét óra előtt nyolc perccel lépett magyar földre. A Ferihegy—I. repülőtéren először Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Szabolcsi Gertrud, köszöntötte az Egyesült Államok elnökét és feleségét, Barbara asszonyt. Azután Mark Palmer, a budapesti amerikai nagykövet és felesége, továbbá dr. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete és neje üdvözölte őket.
Készítette: Manek Attila Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-906728 Fájlnév: ICC: Nem található Model: Nikon SUPER COOLSCAN 9000 ED Orientation: 0 Resolution: 300. 000 ResolutionUnit: 2 ColorSpace: 1 Személyek: Kádár János, Vastagh Pál, Straub F. Brunó, Fejti György, Nyers Rezső, Grósz Károly, Barabás János, Szűrös Mátyás, Németh Miklós, Pozsgay Imre Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Választható méretek: Legyen a szerkesztőnk! Ha több információt tud a képről, mint az eredeti képszöveg, ossza meg velünk!
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.