A minap Szent Margitunk kolostorának romjai közt sétálgattam, s próbáltam felidézni a kort, a tatárjárást, IV. Bélát, termékeny házasságát, az Aranybullát, a világ első alkotmányát, amelyet derék, nem túl magyarbarát oktatáspolitikusaink nemrégiben nullára írtak, amikor is törölték az érettségi tételek közül. IV. Béla királyunk megannyi lánya és a sok-sok bánság históriája - Nemzeti.net. Béla királyunk negyedik vagy ötödik leánya, jelesül Árpád-házi Anna magyar királyi hercegnő (1226/27-1285 körül), aki házassága révén szlavón bánné és macsói hercegné lett. Béla többi lányát jobban ismerjük, hisz testvérei közül kettőt, Kinga és Margit hercegnőket szentté, másik nővéreit, Jolán hercegnőt és Konstancia hercegnőt pedig boldoggá avatták. Ő meg csak "sima", mondhatni, "múló emlékű'" szlavón bánné és macsói hercegné lett. E helyek közül Szlavóniát (noha sokan keverik Szlovéniával) még csak-csak ismerjük, de "Macsóiát" vagy "Macsóföldet" (vigyázat, nem Matyóföld! ) már csak alig. A lexikon sem azzal kezdi a "macsó" címszót, hogy földrajzilag helyre tegyen minket, hanem (de arról majd később) A Macsói hercegséget, illetve a Macsói bánságot Szerbországtól keletre, Rámától nyugatra kell keresnünk – Boszniától a Drina folyó választotta el, tán ez ad némi támpontot.
Hétszázötven éve, 1270. május 3-án halt meg IV. Béla Árpád-házi magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette a csaknem teljesen elpusztított országot. II. András legidősebb fia 1206 november 29-én született. Mindössze hétéves volt, amikor anyja, Gertrudis királyné merénylet áldozata lett. A hely: IV. Béla királyunk lánya | MédiaKlikk. Nyolcévesen ifjabb királlyá koronázták, s hatalmi játszmák középpontjába került, apja ellenségei a gyengekezű király ellen próbálták felhasználni. Tizennégy évesen kapta meg Szlavónia, majd 1226-tól Erdély kormányzását. Az önálló udvartartással rendelkező Béla e területeken királyi hatáskörrel rendelkezett. 1220-ban vette feleségül Laszkarisz Máriát, a kis-ázsiai nikaiai görög császár, I. Theodórosz és Anna Angelina lányát, akivel apja keresztes hadjáratáról hazatérőben jegyezte el. A házasságból tíz gyermek, nyolc lány és két fiú született. A rendkívül ambiciózus Béla és apja viszonya gyorsan megromlott, a konfliktus András uralkodásának utolsó évtizedére állandósult. A trónörökös ellenezte a királyi birtokok eltékozlását, a zsidók és izmaeliták hivatalhoz juttatását, céljának a királyi hatalom és tekintély megerősítését tartotta.
"Júniusban, a tanév utolsó hetében volt alkalma a fehérvári iskolásoknak részt venni az előkészületekben, és akkor együtt elkészítettük Béla király koronáját, megtanultak a gyerekek kasírozni is. Nagyon büszkék lehetnek magukra, mert jól sikerült az, amit készítettek" - mesélte Ujj Zsuzsanna, keramikus iparművész, aki szintén tevékeny részese volt annak, hogy IV. Béla és Szent Margit bábja elkészült. De ahhoz, hogy a bábok megjelenése valóban az egykori királyi főváros hangulatához igazodjon, a korhű öltözék is elengedhetetlen. "Hosszú ideig, közel egy napig tart csak az anyag kiszabása. A ruhák anyaga műselyem, hiszen az igazi kicsit drága lenne, mert meglehetősen nagy mennyiség kell belőle. Margit ruhája majdnem harminc méter anyagot vett fel, Béláé egy kicsit kevesebbet" - mondta el Jámbor Mónika, szabómester. Hamarosan testközelből is megismerhetik a főszereplőket a Székesfehérvári Királyi Napokra látogatók. Idén is ezreket várnak a programokra, amelyek már pénteken elkezdődnek a városban.
Olyan életstílust követnek, amit inkább a nőies vagy a homoszexuális jelzővel szoktak illetni. Nem polkorrekt véleményemmel a nőkben a nőiességet, a férfiakban pedig (nem a macsó szintű) a férfiasságot támogatom – de ezt, kérem, ne terjesszétek rólam, mert hamar jönnek ám a macsószerű feministák és a fejemet veszik. Maradjunk csak annál, hogy IV. Béla lánya királylányként hercegnő, majd házassága után macsói hercegné volt. 1218-ban Béla feleségül vette Laszkarisz Máriát. Érdemes végigböngészni a házaspár utódainak listáját, frigyükből ugyanis nyolc leány és két fiú született. Közülük Kunigundát (Kingát) és Margitot szentté, Jolánt és Konstanciát boldoggá avatták – István pedig (V. István néven) magyar király lett… Mészáros Sunyó Sándor – Hunhí Forrás: Tovább a cikkre »
Kunigunda (1224 – 1292) V. Boleszláv lengyel fejedelem felesége Margit (†1242 előtt) Katalin (†1242 előtt) Anna (1226/27 – 1271), III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem felesége Jolán (1235/39 – 1298) Erzsébet (1236 – 1271), XIII. Henrik bajor herceg felesége Konstancia (1237–1276), I. Leó halicsi király felesége István (1239 – 1272) Margit (1242 – 1270) Béla (1250 – 1269), Szlavónia hercege Közülük Kunigundát (Kingát) és Margitot szentté, Jolánt és Konstanciát boldoggá avatták – István pedig (V. István néven) magyar király lett… Mészáros Sunyó Sándor – Hunhí