Az Alpoktól északra fekvő európai területeken csak 1500 után terjedt el. Tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán. Egyben művelődéstörténeti és művészettörténeti korszak is, amely a középkor végét és az újkor elejét (korai újkor) felölelő átmeneti időszakra esik. A reneszánsz kezdetét Itáliában a 14. századra, Európa többi részén többnyire a 16. századra teszik. A reneszánsz stílus ezenkívül a művészettörténetben jellegzetes korstílust is jelöl, a reneszánsz szó jelentése ujjászületés. Reformáció [ szerkesztés] 1517. október 31-én Wittenbergben (Németország) egy szerzetes, Luther Márton nevezetes tettet hajtott végre:a helyi vártemplom kapujára kitűzött egy 95 pontból álló vitairatot, amely azután alapjaiban rengette meg a korabeli világot. A vitairat javaslatokat tartalmazott, hogyan kellene megújítani (innen származik a református kifejezés, hiszen a reform újítást jelent)az erkölcsiben igencsak megromlott katolikus egyház tekintélyét.
Az I. Internacionálé jelentősége 221 Műszaki és természettudományi eredmények. Irodalom és művészet 225 Műszaki eredmények az iparban és a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a hírközlésben 225 Természettudományi és matematikai eredmények 228 Irodalom 232 Zene, festészet, építészet 243 Az újkori történelem első szakaszának lényege 251 A kapitalizmus győzelme és meghonosodása az élenjáró országokban 251 Az újkori történelem első szakasza legfontosabb eseményeinek időrendi táblázata (1640-1870) 257 Házi olvasmányok 264 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Régészeti korszakok őskor kőkorszak Őskőkorszak (paleolitikum) Középső kőkorszak (mezolitikum) Újkőkorszak (neolitikum) kőrézkor ókor bronzkor vaskor középkor újkor korai újkor modern kor m v sz A korai vagy kora újkor az újkor első szakasza, átmeneti korszak a középkor és a modern kor között. A 15. század második fele - 18. század közötti időszakot öleli fel Európa történetében. [1] A korai újkor első felét (a 15. század második és a 17. század első fele) egyes országokban az európai reneszánsz korához sorolják, míg a marxista felfogás a középkor utolsó szakaszának tartotta. Máshol a reneszánsz, mint korszak csak a művészettörténetben használatos. A 15. század közepére Európa legfejlettebb államai a legtöbb területen már túlléptek a hagyományos középkori felfogáson, Leonardo Bruni a neves történész, 1442-ben már megfigyelte, hogy az uralkodó eszme immár a folytonos fejlődés, megújulás eszméje. Különösen a fekete halál óta gyorsult fel a főleg a városokban a tudomány fejlődése, ami a modern, euróapai könyvnyomtatás segítségével újabb döntő mérföldkőhöz érkezett, számos önálló szellemi műhely jött létre.
A bécsi kongresszus. A Szent Szövetség 81 Független államok létrejötte Latin-Amerikában 86 Nemzeti felszabadító polgári forradalmak és függetlenségi háborúk Latin-Amerikában 86 A kapitalizmus fejlődése Nyugat-Európa haladó országaiban 1815-1847 között. A munkásság mint önálló politikai erő első megmozdulásai 95 A kapitalizmus fejlődése Angliában. Túltermelési válságok 95 A kapitalizmus fejlődése Franciaországban és Németországban 100 A munkásság mint önálló politikai erő első megmozdulásai Franciaországban és Németországban 105 A munkásság mint önálló politikai erő első megmozdulásai Angliában. A chartista mozgalom 109 A tudományos kommunizmus keletkezése. Karl Marx és Friedrich Engels 114 A tudományos kommunizmus keletkezésének történelmi előfeltételei 114 Karl Marx és Friedrich Engels forradalmi tevékenységének kezdete. A Kommunisták Szövetsége 119 »A Kommunista Párt kiáltványa«. A Kiáltvány alapeszméi 125 Az 1848-1849. évi forradalmak Európában 133 Az 1848. évi franciaországi februári forradalom 133 A párizsi munkások júniusi felkelése.