SZAKTÁRS Akadémiai Digitális Archívum Jenei Ferenc et al. (szerk. ): Pécseli Király Imre, Miskolczi Csulyak István és Nyéki Vörös Mátyás versei - Régi magyar költők tára. XVII. század 2. (Budapest, 1962) Előszó ELŐSZÓ A Régi Magyar Költők Tára XVII. századi sorozatának második kötetében három költőnek: Pécseli Király Imrének, Miskolczi Csulyak Istvánnak és Nyéki Vörös Mátyásnak a versei jelennek meg. Művészi színvonal tekintetében egyikük sem tartozik a kimagasló költő-egyéniségek közé, bár Rimay János és Szenczi Molnár Albert mögött, — a XVII. század első harmadában — vitathatatlanul ők a legjelentősebbek. Sajátos irodalomtörténeti helyük különösen azzá teszi őket. Pécseli Király Imrét, mint a későreneszánsz költészet egyik számottevő formai kultúrával rendelkező képviselőjét tarthatjuk számon; Szenczi Molnár Albert táborában és baráti körében kétségkívül ő a legtehetségesebb. Ugyanebbe a körbe tartozik Miskolczi Csulyak István is, aki a versírásnak egy provinciálisabb válfaját műveli ugyan, de aki a maga nemében egyedülálló irodalomtörténeti jelenség.
SZAKTÁRS Akadémiai Digitális Archívum Jenei Ferenc et al. (szerk. ): Pécseli Király Imre, Miskolczi Csulyak István és Nyéki Vörös Mátyás versei - Régi magyar költők tára. XVII. század 2. (Budapest, 1962) RÉGI MAGYAR KÖLTŐK TÁRA XVII. század. 2. kötet A Régi Magyar Költők Tára sorozata a múlt század második felében indult meg és az Akadémia egyik legfontosabb irodalomtörténeti vállalkozása volt. A sorozat keretében megjelentek a középkori magyar versek egy kötetben és a XVI. századi magyar versek jelentős része hét kötetben. Ez a vállalkozás azonban a harmincas évek elején abbamaradt. A folytatás első lépéseként a XVII. század költészetének feldolgozása látszott a legszükségesebbnek, hiszen a kutatás e század vonatkozásában a legelhanyagoltabb, s e kor költészete a marxista kutatás szempontjából, a függetlenségi háborúkkal való összofonódottsága miatt különösen fontos. A XVII. század versanyaga mintegy 15 kötetben fog megjelenni. A versek szövegéhez a legteljesebb kritikai-filológiai apparátus, valamint az egyes versszerzők életrajza csatlakozik.
Csakúgy, mint jó barátja és hedelbergi diáktársa, Kanizsai Pálfi János versei. Latinul is verselt; számos iskolati tankönyv szerzője volt: írt ábécéskönyvet, katekizmust, retorikát. Retorikai tankönyve a században több kiadást is megért. Tartalom Gazdag bő kegyelmű... Pajzsa szegény fejemnek... Jaj tenéked, ki prédálsz Eljő még az idő... Krisztus urunknak áldott születésén De resurrectione Linkek Pécselyi Király a Spenótban Irodalom RMKT XVII, 2., kiad. Klaniczay Tibor, Bp., 1962, 9 – 35, 250 – 256. Vasáry Dániel, Pécseli Király Imre élete és énekei, Esztergom, 1907. Veress D. Csaba, A három Pécsely története, Veszprém, 1992.
Illésházy) és humanista műveltségű egyháziaktól (pl. Szepsi Csombor) vegyesen; az 1635–40 között megjelent újabb bártfai kiadás további 15 éneke viszont már kivétel nélkül az utóbbi körből származik. A prédikátor-líra lehetőségeit és korlátait a legjobban Pécseli Király Imrének, a legtermékenyebb szerzőnek a költészete illusztrálja. 1590 táján született; pápai tanulóévek után 1609-től 1612-ig Heidelbergben tanult Szenci Molnár környezetében, tanulótársai pedig Samarjai János és Kanizsai Pálfi János voltak. Utána Komáromban tanított, majd lelkészkedett, mígnem a háborús események miatt 1620-ban menekülni kényszerült. 1622-től kezdve az érsekújvári református vallású végvári katonaság prédikátora volt. Valószínűleg 1640 táján halt meg. Már említett retorika-tankönyve, valamint egy-két kisebb jelentőségű prózai vallásos kiadvány mellett 15 verset ismerünk tőle, ebből tizet az Istenes énekek függeléke közölt, ezzel is jelezve, hogy a legnépszerűbb költők közé tartozott. Legkorábbi datálható költeményét 1608-ban mint pápai tanuló – esetleg segédtanító – írta Balassi-strófában (Gazdag bő kegyelmű…).
Csanádi Imre: Szabad-e bejönni ide betlehemmel? (Cartaphilus Kiadó, 2008) - Kaláka verseskönyv Kiadó: Cartaphilus Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2008 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 50 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 14 cm ISBN: 978-963-266-079-0 Megjegyzés: Színes illusztrációkkal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Kopogtató Mikor a betlehemesek karácsonykor házról-házra járnak, üdvözlő versük végén ezt kérdezik: Szabad-e bejönni ide betlehemmel?
könyve 250 HAZAI KIADÁSOK, SZERZŐK 261 Pécseit Király Imre 263 Bevezetés a retorikába két könyvben 265 Georgius Beckher 335 Orator Extemporaneus 337 Buzinkai Mihály 367 A retorika kézikönyve 369 A szónoklattan kézkönyve 391 Melanchthon retorikájától Buzinkai Mihályig 399 FÜGGELÉK 453 Johann von Hellenbach körmöcbányai magyar szónoklata 455 Retorikai, irodalomelméleti címszavak Szenei Molnár Albert latin-magyar szótárkiadásaiból 466 Tárgymutató 478 Könyvlisták adatai alapján készült összesítés kb. 1711-ig 486 Irodalomtörténeti bibliográfia XVI-XVII. századi retorikákhoz 491 Ábrák, metszetek 519 Névmutató 525 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
2021-10-03 05:51:02 Film - Mozi - TV - Kult film sony 1917? Fegyverszünet karácsonyra? A dicsőség ösvényei? Vajon melyek minden idők legjobb első világháborús filmjei? Alábbi listánkban erre kerestük a választ. Immáron több mint száz éve vette kezdetét az 1. világháború, melynek eseményei számtalan filmest ihlettek meg az elmúlt évtizedekben. A legjobb 1. világháborús filmek - Mafab.hu. Bár kétségkívül lényegesen kevesebb alkotás dolgozta fel az 1914 és 1918 közti éveket, mint a második világ...
Az első világháborús emlékművek az első világháború eseményeiről és áldozatairól való megemlékezésre szolgálnak. Ezen háborús emlékművek közé tartoznak a polgári emlékművek, a nagyobb nemzeti emlékhelyek, a háborús temetők, a magánjellegű emlékművek, valamint számos olyan, egyébként hétköznapi hely, amelyet a háború érintettjeiről való megemlékezés céljából hoztak létre, ilyenek például a csarnokok és a parkok. Az 1920-as és az 1930-as évek során nagyszámú emlékművet létesítettek, egyedül Franciaországban 176 000 darabot állítottak fel. Ezzel egy új társadalmi jelenség vette kezdetét, és jelentős kulturális változást jelentett arra vonatkozóan, hogy a nemzetek hogyan emlékeznek meg a fegyveres konfliktusokról. Hét különleges film az első világháborúról. A második világháború után csökkent az első világború és a hozzá kapcsolódó emlékművek iránti érdeklődés, és nem is növekedett az 1980-as és 1990-es évekig, amikor sok meglévő emlékművet újítottak fel és új emlékhelyeket nyitottak. Sok emlékmű látogatószáma jelentős mértékben megnőtt, míg a nagyobb nemzeti és polgári emlékhelyeknél minden évben tartanak háborús emlékünnepséget.
Hadak útján (2011) A rendezőlegenda Steven Spielberg a második világháborút egy Ryan közlegényt kereső csapat, az elsőt pedig egy ló történetén keresztül ragadta meg. A Hadak útján páratlan technikával nyújt körképet az első világháború hadszíntereiről és hátteréről, hisz a főszereplő hősies paripa a harcok számos helyszínén megfordul. 1 világháborús filmek magyarul. A történet kezdetén eladják a seregnek, utána pedig gazdától gazdáig, frontról frontra kerül, sokak életét megváltoztatva. Akik már nem öregszenek meg (2018) A Gyűrűk ura-filmek alkotója, Peter Jackson sokszáz órányi archív felvételből készítette el ezt a páratlan dokumentumfilmet, amit decemberi hazai bemutatója után még itt-ott el is lehet csípni a mozikban. Az első világháborúban készült mozgóképeket a rendező utólag kiszínezte, és hangot adott nekik, a hatás pedig lélegzetelállító lett. Az archív képek szereplői szabályosan életre keltek – ha már a valóságban ezt sajnos nem is tehették meg. 1917 (2019) Az első világháborús filmek legújabb sztárja az 1917, amely épp a napokban nyerte el a legjobb drámai filmnek és a legjobb rendezőnek járó Golden Globe-ot, így pedig a következő Oscar-díj egyik nagy esélyesének is számít.
A bő száz éve véget ért első világháború két filmben is megjelenik az aktuális hazai moziműsorban, az 1917 és az Akik már nem öregszenek meg kapcsán pedig összegyűjtöttük az általunk legfontosabbnak tartott, és legkülönlegesebb alkotásokat a témában. Chaplin, a katona (1918) Még tartott az első világháború, amikor a filmtörténet egyik legjelentősebb alkotója, Charlie Chaplin elkészített egy arról szóló némafilmet, amiben ráadásul nem csak a szokásos főszerepet, de a rendezői feladatokat is magára vállalta, mozifilmben ekkor először. A történet Chaplintől szokásosan a kisember szemszögéből és szatirikus hangvétellel mutatja be a háborút, az alábbi videón pedig teljes egészében megtekinthető: Nyugaton a helyzet változatlan (1930) Az első világháborúról szóló irodalmi alkotások egyik leghíresebbje, Erich Maria Remarque regénye mindössze néhány évvel a harcok befejezése után, 1929-ben jelent meg, benne a saját háborús élményeivel – és annak a folyamatnak a leírásával, hogyan lesz egy lelkes, katonának jelentkező ifjúból kiégett lelki roncs, majd senkinek sem számító tucathulla.