"Tasnádi Péter 2007-ben lett frakciónk tagja. Olyan időkben vállalta a parlamenti munkát és Pécs első emberének szerepét, amelyek nem ígértek könnyű sikert és népszerűséget, csak sok-sok munkát, harcot a körülményekkel, vitát és kompromisszumot a politikai partnerekkel. Tasnádi Péter elsősorban városa érdekében vállalta ezt a küzdelmet. Olyan barátot, munkatársat, szövetségest vesztettünk most el benne, aki meggyőződését mindig vállalta, de - szemben a durvuló politikai élet szokásaival - következetesen kitartott a kulturált vita, a tisztességes közélet normái mellett. Soha nem legyőzni, hanem meggyőzni akart. Szava csendes volt, de figyelni kellett rá. Tasnádi Pétert ismét őrizetbe vették - Blikk. Pótolhatatlan szakmai tapasztalatokat halmozott fel a rendszerváltás nyomán születet új, demokratikus önkormányzati rendszer szinte minden területén. Ezek a tapasztalatok segítették abban, hogy az országos parlamenti politika minden tervezett lépését összevesse azzal: mit jelent ez helyben, az ott lakó emberek számára. Igazi reálpolitikus volt: a mindennapi élet, a közigazgatási és gazdasági gyakorlat jó ismerője.
Egyre nagyobb a botrány Mártha Imre, a fővárosi közműcégek luxuséletet élő vezetője körül, akiről folyamatosan kerülnek elő új információk, elsősorban a felháborodott beosztottainak köszönhetően. Hiszen míg ők rettegésben, az elbocsátástól tartva élik mindennapjaikat, addig a háta mögött csak Gyurcsány-fiókának emlegetett cégvezető egy olyan kétmilliárd forintos palotában él Svábhegyen, amelyet egy maffiózó családjától vett. Emellett Mártha munkába még szolgálati Skodájával megy, de otthon azonnal átül 100 millió forintos luxusautójába. Tasnádi Péter (vállalkozó) – Wikipédia. Egyébként nem sokat tölt a munkahelyén a cégvezető, az alkalmazottak szerint naponta legfeljebb 1-2 órát. Helyette inkább "home office" felirattal, munkaidőben tölt fel medencézős képeket otthonából. Az sem ritka, hogy olyan nyaralásokon vesz részt, amelyre általában csak az amerikai milliárdosok tudnak eljutni, a luxusóráit pedig sokan megirigyelnék. Kétmilliárdos ingatlanból hajt ki 100 milliót érő luxusautójával Korábban beszámoltunk róla, hogy dagad a botrány Mártha Imre, a fővárosi közműcégek luxuséletet élő vezetője körül, hiszen miközben Karácsony Gergely kedvenc cégvezére kérkedik milliárdos vagyonával, a városvezetés Budapest lakóin és a munkásokon spórol.
2002 és 2006 között a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöki tisztségét töltötte be. 2006 óta volt Pécs polgármestere; 2007. február 12-én a Baranya megyei területi listáról került be a parlamentbe miután Tóth Bertalan lemondott mandátumáról. Tagja volt az európai ügyek bizottságának.
Forrás: Origo A Metropolnak már sokszor írtak magukat becsapottnak és megalázottnak érző dolgozók. Küldtek például fotókat arról, hogy Mártha Imre még a nyáron, munkaidőben(! ) úszómedencés posztokkal provokálta a munkatársait. A fővárosi cégvezér a levelek állítása szerint jellemzően alig egy-két órát tölt a munkahelyén, aztán eltűnik, elutazik, akár hetekre. A levelek írói állítják, hogy ezek a felvételek olyan napokon készültek napközben, amikor Mártha Imre elviekben dolgozott és nem volt szabadságon. Budapest vagyonát is Pintér Sándor egykori államtitkára őrzi - mfor.hu. Azt azonban fontosnak tartotta, hogy egy-egy provokatív posztot kitegyen, megmutatva, hogyan is tölti home office-ban a "swimming pool" mellett a "munkaidejét". A egyik legnagyobb felháborodást kora ősszel az váltotta ki, amikor Mártha Imre az egyik jachtozó képre, amin egy csaknem meztelen nővel volt látható, ráírta: Home office. A közzétett posztok tanúsága szerint a Costa del Solon, a világ milliárdosainak egyik kedvenc, méregdrága partvidékén jachtozott az alulöltözött nő kíséretében.
A Pandora papírokból kiderült, hogy több mint 1500 luxus ingatlan van oroszok kezén Nagy Britanniában. A kormány akkor nem lépett, de most azt ígéri, hogy fog- írja a londoni Guardian.
[5] 1988 végén visszatért Ausztriába, ahol több műszaki boltot üzemeltetett. 1991-ben végleges szándékkal hazatért Magyarországra. Később az USA-ban, főként Las Vegasban is élt 1999-ig. Kétes hírű vállalkozó [ szerkesztés] Már az Állami Biztosítónál végzett munkája mellett is többféle dologgal kezdett üzletelni, kereskedni. Hivatali úton hozzájutott az autókiutalási listákhoz, majd a lehetőségről lemondó sorra kerülők kocsijait jelentős felár fejében "kiközvetítette" olyanok számára, akik minél előbb kívántak autóhoz jutni. [9] 1975-ben a Dél-Budai Fodrászszövetkezet keretein belül megnyitotta az első testkultúra szalont Budapesten, a XII. kerületben a jelenlegi Apor Vilmos téren. Itt a szövetkezet elnökével, mint üzletvezető 32%-os bevételrészesedésben állapodtak meg, ami három évig tudott fennmaradni. [5] A sportszövetségek reklámfőnökeként végzett tevékenysége keretében a külföldre utazó válogatott keretek tagjaként kurrens nyugati műszaki cikkeket csempészett az országba, amit a Bizományi Vállalaton keresztül értékesített.
Egy volt Kreml-tanácsadó már 2007-ben arról beszélt, hogy 40 milliárd dolláros vagyona lehet, amivel akkor bekerült volna a tíz leggazdagabb közé. Öt évvel később már 70 milliárd dollárosra becsülte a valódi vagyonát. A Fekete-tengernél például hozzá kötnek egy egymilliárd dollárt érő palotát, de emellett állítólag van még 19 másik palotája, négy jachtja, magánrepülői és luxusóra-gyűjteménye is.
Bánkeszi Katalin az elektronikus dokumentumok jelentőségéről, a nemzet könyvtárát jellemző újításokról beszélt, szintén örömmel hangsúlyozva, hogy ezek segítségével a nemzeti könyvtárt még nem látogatható gyerekek is bepillantást nyerhetnek a könyvtár gyűjteményébe. Jankovics Marcell illusztrátorként más típusú szakmaiságot képviselt. Elmondta, hogy a Mesék Mátyás királyról című digitális gyűjtemény arculatának ihlető motívumai az OSZK-ban őrzött Korvinák iniciáléi, díszítései, de talán az ifjúkorában gyakran látogatott Mátyás pince üvegablakai is hatással voltak rá; s hogy minden egyes lapon igyekezett komplex motívumhálót alkotni. Ebben a komplexitásban már a belépés során elgyönyörködhet az oldalra látogató. Az elsősorban a Magyar népmesék animációs sorozat alkotójaként ismert Jankovics megemlítette, ritkaság, hogy nevesített királyok szerepeljenek a népmesékben (Mátyáson kívül Szent László jelenik meg névvel meséinkben), s Mátyás talán nem is mese-, inkább anekdotahős. Mindenestre az illusztrátort saját bevallása szerint jobban érdekli Mátyás, a történelmi alak, aki egészen más, mint a mesehős.
Mi a különbség a népmese és a többi mesetípus között? Mondj példákat is! Sorolj fel a csak a népmesére jellemző hősöket, eseményeket, szófordulatokat! Tudsz- e példát mondani népmesei szereplőre, aki más mesékben, vagy mesefilmekben is megjelenik? Milyen más népek meséit ismered a magyar népmeséken kívül? Mondj legalább öt példát! Rajzold le a kedvenc népmese-hősödet! Jellemezd is, akit lerajzoltál! Milyen jó, illetve rossz tulajdonságai vannak? Mondj olyan mágikus számokat, melyek a népmesékben gyakran szerepelnek! Nézz utána ezeknek könyvekben, lexikonokban! Mi az a csattanó? Mi a tanulság? Nézd meg a szavak jelentését, és mondj példát mindkettőre az általad ismert népmesékből! Mi a népmesék nyelvezetének érdekessége? Milyen különleges szavakat olvashatsz egy népmesében?
Nem üres küzdelem, amely kifejezetten a JUTALOMRA – áhítozik- bár nyilván fontos a jutalom is. Ám az jellemzően egy olyan győzelem vagy diadal, amely IGAZSÁGOT hoz. A jó elnyeri méltó jutalmát, de nem a jutalom a fontos, hanem, hogy a jutalmat a JÓ érdekében küzdő HŐS kaphatja meg és nem a ROSSZ. Megbicsaklik a történet és a lélek nem is tud mit kezdeni azokkal a mesékkel, ahol ez az egyensúly felborul – olyankor kielégületlennek és becsapottnak érezheti magát a mesét hallgató ember. A mese szerepe ugyanis a belső rend megteremtése, amelyet kizárólag ezzel a finom egyensúllyal jól bánó mesék tudnak garantálni – és a magyar népmesék ilyenek, rendet teremtenek. A népmese a hős történetén keresztül minket is elvezet egyféle morális belső utazáshoz, és a hős küzdelmein, útkeresésén, saját erejének felismerésén és megtalálásán keresztül a mi jellemfejlődésünk is pozitív irányt vesz és megerősítést szerez. A bukás csak egy pont a történetben Gyakori a megkísértés a népmesékben: a hősies célig való eljutás olykor nem fizikai akadály, egy nagy hegy megmászása, egy tenger átúszása vagy egy óriás lekaszabolása, hanem a hős, ember-mivoltából fakadó gyengeségeinek legyőzése.
A népmesék és a társadalom [ szerkesztés] A népmesék számos szállal kapcsolódnak az őket alkotó társadalomhoz, az adott világképhez, hiedelemvilághoz. A társadalomszerkezet, amit meglétük önmagában feltételez, a civilizációs fejlettség fokán áll, önálló "intézményei" vannak, az előadók, vagyis a mesemondók. A mesemondók többnyire a paraszti réteghez tartoztak, de a népmesék nem kötődnek szorosan a paraszti rétegekhez. Ma már nem létezik a marxista és egyéb rendszer szerint definiált nép, mégis a népmesék elevenen hatnak és élnek, mert az a társadalom, amelyet ábrázolnak, egy ideális 18 - 19. századi paraszti társadalom. [2] Ebben szerepet játszik a népmese normatív szerepe is, azaz nemcsak szórakoztatásként funkcionál, hanem bizonyos magatartásformákat, problémás helyzetekre megoldásokat kínál. A gyermekek nevelésében ezért is volt fontos szerepe. Az élőbeszéd művészete [ szerkesztés] A népmese az élőbeszéd művészete. A mesének az elmondó és a hallgató is részese. A kifejezőeszközök a beszéd és az azt kísérő gesztusok és mimika, illetve a két ember között lévő viszony.
Gustave Doré illusztrációja a Piroska és a farkas mese irodalmi feldolgozásához. A meséről azt gondolták, hogy az Franciaországból származik, és először a 17. században Charles Perrault örökítette meg, akinek művét a Grimm testvérek is feldolgozták [1] A népmese a szóbeli költészet legnagyobb műfajcsoportjainak egyike, évszázadok során létrejött és alakult történet, aminek mondanivalója valami általános, örök érvényű igazság. A népmesék osztályozása [ szerkesztés] Magába foglalja az állatmese, formulamese, novellamese, reális mese, legendamese, valódi mese, bolondmese (hazugságmese), rátótiáda, szólásmagyarázó mese műfajait. A köznyelvben azonban csak a valódi meséket értjük népmese alatt (az Aarne-Thompson katalógus 300-tól 749-is terjedő számozása). A különböző meseműfajok különböző népek, idők, korszakok termékei, mégis közös jellemzőjük a szilárd szerkezet, nyelvi ritmus, költői megkomponáltság. Ezért a népmesék költői alkotások, melyek a közköltészet részei. A népmese tulajdonképpen az alkotásformáknak összefoglaló neve.
0], a Wikimedia Commonson keresztül
A Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére 2005 óta Benedek Elek születésnapja, szeptember 30. a magyar népmese napja. Idén ez alkalomból több eseményre is sor került e jeles napon: lezajlott a Mesék Mátyás királyról országos mesemondó verseny döntője, bemutatták a Mesék Mátyás királyról című multimédiás honlapot, végül megkoszorúzták Elek apó kútját. A Mesék Mátyás királyról című országos mesemondó versenyben regéket, mondákat, népmeséket és népmese-feldolgozásokat adtak elő 10–18 év közötti diákok. Az április óta zajló iskolai, helyi válogatókra legalább háromezren tanultak meg és mondtak el egy-egy mesét Mátyás királyról. A területi döntőkben mintegy 350 diák vett részt. A szeptember 13. és 17. között lezajlott hét területi válogatóból 25 diák jutott az országos döntőbe. A versenyzők neves zsűri előtt szerepeltek, melynek tagjai Boldizsár Ildikó mesekutató, Fenyő D. György középiskolai tanár, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, Gabnai Katalin drámapedagógus, Helyey László színművész (elnök) és Nagy Attila olvasásszociológus voltak.