Csepptől a csobbanásig Pécsi-tó Víztípus: víztározó Terület: 69 ha Átlagmélység: 1, 9 m Fenékviszonyok: kemény, felső része iszapos Akadók: változó, egykori patakmeder mentén Növényzet: hínárfoltok a sekély részeken, öblökben, nád, gyékény Halak: ponty, amur, kárász, süllő, csuka, harcsa, keszegfélék, kecsege, lénai tok, pisztráng Szabályok: szabályokról bővebben Csónakhasználat: van Az orfűi tórendszer legnagyobb, 69 ha-os völgyzárógátas tava a megye horgászcentruma. A Mecsek északi oldalán lévő, hegyek által körülvett Pécsi tó országosan kedvelt üdülőközpont. A tó megépítésének gondolata 1960-as évek elején fogant, majd 1964-65-ben meg is épült. 1966. október 9. -én hivatalos ünnepség keretében került felavatásra. A tónak, mint tározónak többirányú rendeltetése van. Az árvízvédelem, üdülő övezet, vízisportok adottságainak megteremtése mellett a sporthorgászat is kiemelkedő szerepet kapott. Szőke-Árak. A tó vízszintje 70 m-rel magasabban van a Balaton vízszintjénél, átlag mélysége 3, 3 m. A tó mélységi tagozódása érdekes képet mutat a víz 44%-a 3-7 m mély, 56%-a 0-3 m közötti.
Egyelőre az árakat sem sikerült megtudnunk, tavaly a felnőtt 900, a diák jegyár 640 forint volt – ezek lehet, hogy idén változnak. Orfű Akvapark Ha különleges vízi élményekre vágyunk, akkor egyértelmű kedvenc lehet az Orfűi Aquapark, ami a tervek szerint június elsején nyit. Itt hétféle csúszda, úszómedence, élménymedence és pezsgőmedence várja a felnőtteket, a piciknek pedig van gyerekmedence és bébipancsoló. Az akvaparkot a tavalyi árakhoz képest változatlanul látogathatjuk, a felnőttjegy 2000, a diák 1500, a gyerekjegy 1000 forint lesz. Hullámfürdő A Hullámfürdő strandja június közepén, az iskolai nyári szünet kezdetén nyit majd ki, pontos időpontot nem sikerült megtudnunk. Itt reggel kilenctől este hétig fürdőzhetünk, és bár áraik évek óta nem változtak, egyelőre az árlista sem fix még. Tavaly 1000 forintért merülhettünk felnőttként (Tüke-kártyával 900 forintért), a gyerekjegy 560 forint, a diák- és nyugdíjas jegy 820 forint volt, délután 15 órától 600 forint volt a belépő – ha minden igaz ez idén sem fog változni.
Ivánbattyáni horgásztavak Az Ivánbattyáni horgásztavak és környéke igazi kincs Baranya megye déli csücskében Pécstől 30, Villánytól 7 km-re. A Baranyai dombság dombos-völgyes, érintetlen területein csodás panoráma, szemet gyönyörködtető vidék tárul a látogatók elé. A település, melyről a horgásztó a nevét kapta, zsákfalu jellegéből kifolyólag rendkívül csendes, kifejezetten ajánlott azoknak, akik a pörgős, monoton hétköznapokból kiszakadnának. A környező erdőségek szinte hívogatják a túrázások, barangolások szerelmeseit. Az Ivánbattyáni tórendszer 4 tóból áll, melyből 2 folyamatosan horgászható, a másik kettőben a telepítésre szánt állomány nevelése zajlik. A Horgásztavak az Ivánbattyán alatt húzódó völgyben bújnak meg, a faluba érve kb. 25 m megtétele után, a közösségi ház előtt jobbra fordulva az aszfaltozott utat követve a domb alján déli irányban rövidesen elénk tárul az 1-es tó, illetve a parkoló. Az 1-es tó 4, 6 ha területű, teljes egészében körbejárható, felső harmadában stégekkel ellátott, 1, 5-2 m átlagmélységű völgyzárógátas kialakítású.
Jankovics Marcell születésének 80. évfordulója alkalmából kéthetes programsorozattal emlékezik meg a közmédia a Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezőről. Ikonikus műveinek bemutatása mellett az MTVA rajzpályázatot is hirdetett. Az alkotásokat utolsó nagyszabású munkája, a Toldi animációs sorozat kapcsán várják a szervezők. Toldi Miklós alig egy hónap alatt meghódította a közönség szívét. Arany János elbeszélő költeményének modernkori feldolgozásával hosszú évtizedek után bővült a hazai rajzfilmgyűjtemény. A 19. századi művet a világhírű Kecskeméti Rajzfilmstúdió keltette életre. Jankovics Marcellnek utolsó rendezésével sikerült valamennyi korosztályhoz közelebb hoznia a kötelező olvasmányt, megőrizve annak kulturális értékét. A nagyközönség a hős lovag történetét az eredeti szöveggel élvezheti, részletgazdag, kézzel rajzolt illusztrációk kíséretében. Az elme pallérozása után most pedig jöhet a színes ceruzák hegyezése. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező születésének 80. évfordulója alkalmából rajzpályázatot írt ki az MTVA általános és középiskolásoknak, hogy kiderüljön, miként látják a fiatalok az Arany-eposz szereplőit, jeleneteit a 21. században.
A magyar lovagi mondakör egyik legjelentősebb szereplőjének, Toldi Miklósnak a legendás történetét animációs sorozat formájában keltette életre a közmédia. Arany János elbeszélő költeményének feldolgozása Jankovics Marcell utolsó rendezése lett. Október 21-én lett volna nyolcvanéves Jankovics Marcell. A május 29-én elhunyt művész a Toldi bemutatóját már nem érhette meg. Arany János elbeszélő költeményének 13 részes rajzfilmváltozatát a Duna Televízió szeptemberben mutatta be. Jankovics Marcell 1960-ban került a Pannónia Rajzfilmstúdióba, három év múlva már önállóan készítette animációs filmjeit. Az ő nevéhez fűződik az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz (1973). A Magyar népmesék (1977), a Mondák a magyar történelemből (1986) című sorozatok, a Fehérlófia (1982) és az Ének a csodaszarvasról (2002) című egész estés rajzfilmek legendás példái a népművészet iránti vonzalmának. Az 1980-as évek elején megálmodott, de csak 2011-ben bemutatott Az ember tragédiájá nak minden színét más-más stílusban alkotta meg.
ARANY JÁNOS - TOLDI - JANKOVICS MARCELL RAJZAIVAL (Méry Ratio Kiadó) "Arany Toldiját sokan illusztrálták, de az arany Toldit még senki sem. Az arany a mesehős, a naphérosz színe. Ez illik a magyar Héraklészhez, vagy, ha úgy jobban tetszik, Herkuleshez. Toldi Miklós nem suttyó falusi legényke lenne? Hát az olyan mesehősök, mint a Világhírű Kis Miklós, Aranyhajú Kis Miklós, Erős Jankó, a finn Kullervo micsodák? Parasztlegények, egyszersmind naphéroszok. Arany János sokat tudott erről, tessék csak figyelmesen olvasni remekművét. Vajon miért tagolta épp 12 énekre a hónapok száma szerint? Mitől emberfeletti erejű ez a kis legény, akinek "még legénytoll sem pelyhedzik az állán"? Puszta kézzel dönti földre a megvadult bikát, akár a táltosok. Miért szorul bele annyi düh, amennyi csak a pusztító Napba? És annyi igazságérzet, mint a mindent látó napistenekbe? Hogy képes egy ültő helyében annyi húst magába tömni, annyi bort ledönteni a torkán, amennyit a görög Héraklész vagy a Nagyevő szokott? "
Az új adaptáció, a hiánypótló rajzfilmsorozat a fennállásának 50. évét ünneplő Kecskemétfilm Kft. műhelyében született egy pályázat nyomán, amelyet az Arany János-emlékévhez kapcsolódóan az MTVA írt ki. A széria alkotója a Kossuth- és Balázs-Béla-díjas filmrendező, grafikusművész, Jankovics Marcell, akinek ez az utolsó alkotása. Évtizedek óta nem született olyan nagyszabású animációs filmsorozat, mint a Toldi, melynek egyes epizódjait szeptembertől láthattunk a Duna Televízió képernyőjén. A tévésorozat – Arany János művének megfelelően – előhangból és tizenkét részből áll. Jankovics Marcell utolsó alkotása is remekmű. A Toldi ban a képes krónikák, a magyar népmesék és a legújabb animációk stílusát ötvözte egybe, tette korosztályoktól függetlenül mindenki számára élvezetessé. Arany János veretes, ma is eleven szövege, a pompás képek és a jól megválasztott zene szerves egységet alkot. A bemutatkozás óta eltelt több mint egy hónap alatt megfogalmazott kritikák visszatérő eleme, hogy egy-egy epizód túlságosan rövid.
Homolya Róbert, a Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, először 2011-ben matricázták fel a mozdonyaikat. Azóta pedig minden évben, egy-egy nagyobb sporteseményhez, emlékévhez kapcsolódva látványos matricákkal igyekeznek "felöltöztetni" mozdonyaikat. Hozzátette, az idei Arany emlékévhez is örömmel csatlakoztak, mivel egyrészt Toldi nagyon szerethető alakja a magyar irodalomnak. Másrészt párhuzamot is találtak a Toldi-trilógia és a vasút között: 1846-ban jelent meg a Toldi trilógiának az első része, illetve a magyar vasút is 1846-ban született meg. Így teljesen természetes volt számukra, hogy a rajzfilmmel ünneplik meg a kettős jubileumot. A felmatricázott mozdonyok körülbelül 25 ezer kilométert fognak megtenni havonta, megfordulnak a Dunántúlon, Győr, Sopron és Hegyeshalom irányában, valószínűleg Ausztriában is eljutnak majd. Az ország keleti felében lakók is megcsodálhatják a mozdonyokat, hiszen Miskolc, Sátoraljaújhely, Békéscsaba, Lökösháza felé is közlekednek majd, de akár Romániában is lehet találkozni velük.
(Kíváncsi leszek, hogy milyen időpontban kerül majd bemutatásra. A nézettség elvileg nem számít, de érdekel, hogy megtámogatják-e mondjuk kiemelt időponttal vagy némi marketinggel. )