Szentlélek tér H / Óbudai autóbuszgarázs BKK 118 autóbusz Menetrend 118 autóbusz útvonal üzemi ideje minden nap napokon van. Rendszeres menetrendi óták: 4:08 - 22:34 Nap Üzemelési Órák hétfő 4:08 - 22:34 kedd szerda csütörtök péntek szombat 5:08 - 22:34 vasárnap Teljes menetrend megtekintése 118 autóbusz Útvonal Térkép - Szentlélek Tér H 118 autóbusz Útvonal menetrend és megállók (Frissítve) A 118 autóbusz (Szentlélek Tér H) 13 megállók megállója van ami a Óbudai Autóbuszgarázs megállóból indul és a Szentlélek Tér H megállóig közlekedik. 118 autóbusz menetrendi idők áttekentése a következő hétre: Üzemideje indul ekkor: 4:08 és ekkor van vége: 22:34. Budapest - Flórián tér webkamera. Ezen a héten az alábbi napokon üzemel: minden nap. Válassz ki egy 118 autóbusz megállók -t a folyamatosan frissülő valós idejű menetrendekhez amiknek az útvonalát térképen is meg tudod tekinteni Megtekintés a térképen 118 GYIK Mikor van az üzemkezdete a 118 autóbusz vonalnak? A 118 autóbusz szolgáltatásai ekkor kezdődnek: 4:08, hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek.
Szentlélek tér A Szentlélek tér az Árpád hídról nézve (2021) Közigazgatás Ország Magyarország Település Budapest III. kerülete Névadó Szentlélek Földrajzi adatok Elhelyezkedése Szentlélek tér Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 32′ 24″, k. h. 19° 02′ 45″ Koordináták: é. 19° 02′ 45″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szentlélek tér témájú médiaállományokat. A Szentlélek tér (1953–1990 közt Korvin Ottó tér) egy apró kis tér Budapest III. kerületében az Árpád híd budai lehajtója mellett. Területe mára szinte majdnem egybeolvadt Óbuda Fő terével. Története [ szerkesztés] Az egykori Óbuda városának történelmi központja mellett lévő téren az 1738-1739-es pestisjárvány áldozatainak emlékére és hasonló csapások elkerülésének kegyelméért 1740-ben Szentháromság-szobrot emeltek Segetha Tamás bíró, gróf Zichy Péterné és a helyi lakosság adományaiból. Budapest szentlélek ter a terre. Nem sokkal később, az 1750-es években a Szentlélek tér északi oldalán épült fel az óbudai Zichy-kastély is. Az 1950-ben átadott Árpád híd elkészültével területe jelentősen leszűkült és nagyrészt beszorult a tér egykori déli részét teljesen elfoglaló híd lehajtója, valamint a Zichy-kastély déli szárnya közé.
Szentlélek tér Budapesti HÉV-megállóhely Ország Magyarország Hely Budapest III. kerülete Névadó Szentlélek tér (tér) Állomáskód ÁH UIC állomáskód 5509068 Felhasználási terület vasútállomás Tulajdonos MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. Üzemeltető MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. Peronnal rendelkező vágányok száma 2 Peronszélek száma 2 Része ennek Magyarország vasúti közlekedése Szomszédos állomások Tímár utca (Batthyány tér, H5-ös HÉV) Filatorigát (Szentendre, H5-ös HÉV) Időzóna közép-európai idő Vasútvonalak és járatok H5-ös HÉV Elhelyezkedése Szentlélek tér Pozíció Budapest térképén é. Budapest szentlélek tér. sz. 47° 32′ 23″, k. h. 19° 02′ 50″ Koordináták: é. 19° 02′ 50″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szentlélek tér témájú médiaállományokat. Szentlélek tér megállóhely (korábban Hajógyár, Árpád híd) [1] [2] egy budapesti HÉV-megálló, melyet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV) [3] [4] üzemeltet.
Irodalom [ szerkesztés] Pietro Guido: Führerbunker – Discovered its Mysteries, ISEM, ötödik kiadás, Milánó, 2009, ISBN 88-87077-03-7. Mario Frank: Der Tod im Führerbunker: Hitlers letzte Tage. Siedler, München 2005, ISBN 3-88680-815-7. Sven Felix Kellerhoff: Mythos Führerbunker: Hitlers letzter Unterschlupf. Berlin Story Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-929829-43-6. Bernd Freytag von Loringhoven: Mit Hitler im Bunker. Aufzeichnungen aus dem Führerhauptquartier Juli 1944 – April 1945. wjs-Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-937989-14-5. Dietmar Arnold: Neue Reichskanzlei und Führerbunker. Legenden und Wirklichkeit, Ch. Links verlag, Berlin 2005, ISBN 3-86153-353-7. James Thayer: Five Past Midnight Simon & Schuster, 1997. ISBN 963-8475-36-6. A regény cselekménye kitalált, de például a szellőzőrendszer leírása és a helyszínek valódiak. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Führerbunker című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
E-könyv megvásárlása -- 8, 01 USD 0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Antony Beevor Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek Kiadó: Gold Book. Copyright.
Amikor a szovjet csapatok már csak karnyújtásnyira voltak a bunkertől, Adolf Hitler, Eva Braun és Goebbels öngyilkos lett, utóbbi előtte még megmérgezte hat gyermekét feleségével együtt. A háború után [ szerkesztés] A Vörös Hadsereg a háború befejeztével megpróbálta felrobbantani a bunkert, de sikertelenül. Attól tartottak ugyanis, hogy a hely megmaradása esetén zarándokhellyé vált volna a későbbi években. Az Új Birodalmi Kancellária lebontása után betemették földdel a létesítményt, majd sokáig így is maradt, hiszen a kialakuló hidegháború során Berlin is ütközőzónává vált, a terület mellett húzódott közvetlen a berlini fal, de maga a bunker még Kelet-Berlin területén feküdt. A Stasi mutatott némi érdeklődést iránta, főleg az érdekelte a keletnémet titkosszolgálatot, hogy a menekülők ne tudják felhasználni az alagutakat a nyugatra szökés érdekében. Az Otto-Grotewohl-Straßéra (ez volt akkoriban a mai Wilhelmstraße neve), így a bunker helyére is 1980-as évek közepén panelházakat építettek az NDK prominens politikusai és hírességei számára.
Erre azért volt szükség, mivel ekkorra a Luftwaffe már teljesen elvesztette a Németország feletti légi uralmat, és a szövetségesek már éjjel-nappal bombázták a német városokat, így Berlint is. A Führer emiatt veszélyesnek ítélte a Kancellárián való tartózkodást. Legszűkebb munkatársaival, segédtisztjével, Martin Bormann -nal és a titkárnőjével töltötte ezután napjait. Eva Braun csak 1945 februárjában költözött véglegesen ide Münchenből, két helyiséget kapva Hitler szobája mellett. Végezetül áprilisban Joseph Goebbels a családjával is a bunker állandó lakója lett. Az utolsó napok [ szerkesztés] Ahogy a Vörös Hadsereg közeledett Berlin felé, egyre többen kérték Hitlertől, hogy hagyja el a bunkert és menjen délre, az Alpok-erődbe (Alpenfestung). A valójában soha meg nem épített erődrendszer csak blöff volt, de a szövetségesek teljesen meg voltak győződve létezéséről. Szóba került még a berchtesgadeni Sasfészek is, mint ideális menedékhely. Végül Hitler maradt, bár egyre kevesebbet merészkedett a felszínre.
Ma a bunker helyén egy lakótelep parkolója, valamint étterem és szupermarket áll. Jellemzői, kialakítása [ szerkesztés] A Führerbunker 5 méterrel a föld alatt volt található a Birodalmi Kancellária alatt, az egykori kormányzati igazgatási központ, a Wilhelmstraße 77. volt a pontos címe. Az 5 méterből 4 méter vastag vasbeton fal védte a bunkerban tartózkodó személyeket, amelyre 1 méteres földtakaró került. Így az akkori legnehezebb, legpusztítóbb hatású légibombáktól is megvédte a lent lakókat. Teljesen önellátó volt, egy dízelüzemű generátorral rendelkezett az elektromos áram termelésére, illetve saját levegőztető- és tisztító berendezés zárta ki a külvilág esetleges mérges gázait. Emiatt igen magas volt a zajszint bunkerban. Ezen kívül több beépített szivattyút is folyamatosan üzemeltettek, lévén az óvóhely alja alacsonyabban feküdt a Berlinben szokásos talajvízszintjétől. A berendezés Hitler külön kérésére spártai volt, a filmekben megfigyelt tágas szobák, nagy létszámú személyzet valójában csak illúzió, a szobák szűkek voltak (a Führer dolgozószobája 12 m² volt), kevés embernek nyújtottak biztonságot.
Itt kapott lakást például a kétszeres műkorcsolya-olimpiai bajnok Katarina Witt is. Az épületek alapozásakor homokkal, építési sittel töltötték fel az üregeket, a megbontott bunker tetejére parkoló és néhány fa került. 2000 után [ szerkesztés] Napjainkban egy tábla jelzi a bunker egykori helyét, amelyet 2006-os labdarúgó-világbajnokság kezdetekor, 2006. június 8-án avattak fel a Gertrud-Kolmar-Straße és az In den Ministergarten utca sarkán, hogy megelőzzék a további mítoszok kialakulását. A bunker felett ma egy kis étterem, illetve egy szupermarket áll, az egykori vészkijárat fölött pedig ma parkoló terül el. A bunkerbe való lépés ma gyakorlatilag lehetetlen, mert az évek alatt szinte teljesen feltöltődött a beszivárgó eső és talajvízzel, amelynek kiszivattyúzása hatalmas feladat lenne. Galéria [ szerkesztés] A Führerbunker elhelyezkedése Berlinben A tájékoztató tábla A bunker helye 2005-ben A parkoló Filmekben [ szerkesztés] A Führerbunker felbukkant A bunker című 1981 -es amerikai filmben is, azonban jóval ismertebb A bukás – Hitler utolsó napjai 2004 -es német filmből, amelynek számos jelenete játszódik falai között.
Felhasználási feltételek A következő engedélye alapján megjelenített oldalak: Kossuth Kiadó.