Aztán, amikor épp nagyon sajnáltam magamat és egyetlen színházi szerepembe kapaszkodva reménykedtem, jött a telefonhívás, hogy megkaptam az HBO Aranyélet című sorozatának az egyik szerepétm aztán pár nappal később jött még egy hívás a Brazilok című film kapcsán, hogy megkaptam a szerepet, hamarosan forog a film. Ennek nagyon örültem, mert a Brazilokban új kihívás várt rám, ugyanis egy olyan lányt kellett alakítanom, aki most lép ki a pubertáskorból, nagyon össze van zavarodva és nagyon ki akar törni abból a szegény miliőből, amiben él. Mesélsz nekünk egy kicsit a filmről? Ez egy etno-mese, tulajdonképpen egy vígjáték. Falun játszódik, ahol a helyi plébános elintézi a focicsapatnak, (ők a Brazilok, a szerk. ), hogy játszhatnak a bajnokságon, aminek a főnyereménye egy út Brazíliába. A faluban igen erősek az etnikai ellentétek, nem kevés a konfliktus és a súrlódás a romák és a nem romák között. A főbb pozíciókban lévő személyeknek nem tetszik, hogy a romák is lehetőséghez jutnak a bajnokságon, azt pedig végképp nem szeretnék, hogy nyerjenek.
Kattintson a többi képért! Galéria: Farkas Franciska interjú Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség Farkas Franciska alig ért haza a vidéki Acsáról - ahol a Filmalap támogatásával készülő Brazilok című vígjátékot forgatták - mi már ott ültünk a nappalijában, hogy kifaggassuk a friss élményeiről. A fiatal színésznővel, aki tavaly ilyenkor a Viktória – A zürichi express című filmjével robbant be a köztudatba, az elmúlt egy év sűrű eseményeiről és persze az új filmjéről beszélgettünk. Tavaly ilyenkor még a Viktóriáról beszélgettünk. Azóta rengeteg helyen írtak rólad, jártál Hollywoodban a Hungarian Film Festival of Los Angeles eseményén, ahonnan hazahozhattad a legjobb színésznőnek járó díjat is. Mi történt még veled, mióta nem találkoztunk? Hú, elég sűrű egy év volt, ami azt illeti. A Viktória után a Trojka Saiid című darabjában játszottam a Trafó színpadán, amire nagyon vágytam, közben lógott a levegőben két film is: az egyik a Kút, a másik pedig a Brazilok volt. Ekkoriban a magánéletem is zűrös volt, költöznöm kellett egy másik albérletbe, és a színházi fizetésemet ki kellett egészítenem más munkával.
S miközben mi, nézők sokszor mosolyodunk el, olykor röhögünk föl, ez a film mégsem tisztán vígjáték. Többről van itt szó, de közös szerencsénkre remekül csomagolva, szívmelengetően elmesélve. Úgy, hogy közben egyetlen szereplő sem lesz tisztán jó vagy rossz fiú csak azért mert roma vagy magyar. Ilyen is lesz és olyan is, a roma mellett lop itt a magyar is, a polgármester-helyettes szívesen intézi az ügyeket kézből-zsebbe alapon, a rendőr akkor is házkutatást tart a telepen, ha épp a focicsapatot akarja hátráltatni. De itt a lányok pont ugyanolyan szerelmesek, és a fiúk is, mint bárhol másutt a világon. S ez a szerelem gyógyír lehet – sőt, bizonyos szempontból még megoldás is. Kell még egy elszánt atya, akit nem rettent vissza a fenyegetés, és hát pár olyan fiú, aki kitörni szeretne, nem elsüllyedni. Persze mondhatjuk azt, bár ilyen egyszerű lenne az élet, bár ilyen könnyedén oldódna meg minden probléma, mint ebben a filmben, akkor, de jó is lenne… Mondhatjuk, de ha készül még olyan film, mint a Brazilok, akkor talán nincs minden veszve.
A tétek megemelkednek, a falu felkavarodik, már a fiúk testvére, a gyönyörű Rozi ( Farkas Franciska) is úgy érzi, hogy a győzelem az egyetlen lehetősége, hogy végre itt hagyhassa ezt a falut. A bajnokság elindul, a történések, indulatok, érzelmek megjósolhatatlan irányokat vesznek. Néhány nagy szerelem, még nagyobb tömegverekedés, váratlan házkutatás, rejtélyes rablóbanda, kigyulladó vasutas, az önmagát alakító Gáspár Laci, merdzsón érkező cigányvajda, és kiderül, ki és hova utazik végül. Az alkotás rendezője M. Kiss Csaba televíziós szerkesztő és műsorvezető, aki először készített nagyjátékfilmet. Mint elmondta, két dolog is foglalkoztatta a film elkészítésekor: régóta érdekelték azok a társadalmi konfliktusok, amelyek mindenhol a világon a többség és kisebbség, gazdagok és szegények, elnyomók és elnyomottak létezéséből fakadnak. Kiemelte, hogy Magyarországon ez a konfliktus leginkább a roma-magyar együttélésben jelenik meg. Emellett foglalkoztatta az a kérdés is, hogy az emberek miért nem képesek vagy miért nem merik megtenni azokat a lépéseket, amelyek vágyaik megvalósulásához szükségesek.
Rohonyi Gábor szerint: " A forgatás és az utómunkálatok folyamán mindvégig következetesen kellett megőrizni és fenntartani az igencsak kényes egyensúlyt humor és dráma, mese és életszerűség, szórakoztatás és gondolkodtatás egymásnak látszólag ellentmondó szempontjai között. Bízom benne, hogy sikerült, és ezek az összetevők úgy keverednek össze a filmben, ahogy az életben is. Hatalmas kihívást jelentett a rendezésben, hogy hogyan lehet sűríteni és hullámoztatni a fordulatokkal teli történetben azt a rengeteg torokszorító drámát, feszültséget, humort és érzelmet, ami a magyar mindennapokat mostanság jellemzi. " A főbb szerepekben Fekete Ernő, Schmied Zoltán, Bánki Gergely, Dobó Kata, Kaszás Gergely, Schell Judit, Székely B. Miklós, Rezes Judit, Gryllus Dorka, Nagy Dániel Viktor, Dóra Béla, Farkas Franciska, Bergendi Barnabás és Mészáros Blanka mellett amatőr roma fiúk, Lakatos Erik, Nagy Norbert, Pászik Krisztofer, Lakatos Csaba és Lakatos Renátó láthatóak. A film producere Mécs Mónika és Mesterházy Ernő, az operatőr Réder György volt.
Egy boldog világról, melyben ugyan csattannak el pofonok, de senkinek nem jut eszébe puskát fogni a másikra. Majdnem olyan, mint ez, itten, csak egy kicsit, egy hangyafingnyit elemeltebb. A legfontosabb azonban az, hogy utána éppen annyira jó magyarnak lenni, mint cigánynak és mint magyar cigánynak. (Ha esetleg mégsem így érzünk, akkor az nem e film miatt van. ) 8/10
Címlap Átlátszó: az eladói oldal szerint Rogán Barbara és családja szerződései a földbirtokokról érvényesek 2021. február 12. | 21:27 A szerződés érvényes - állítja az eladói oldal azzal az okirattal kapcsolatban, amiről ma Rogán Antal miniszter azt mondta: felesége nem vett meg semmiféle földeket. Rogán új felesége és családi köre 1, 6 milliárd forintért vett földet A írta meg, hogy Rogán Antal új felesége Barbara, a Nyírségben élő szülei, az apa üzlettársa és egy nyírségi nő több mint másfél milliárd forintért kötöttek adásvételi szerződést, és összesen 1022 hektárnyi területet vettek meg. A megvásárolt földterületbe beleférne Budapest I., V., VI. és VII. Az Átlátszó telefonon kérdezte Barna Izabellát arról a szerződésről, amelyet Rogán Barbara is aláírt még a leánykori nevén. Rogán Antal cáfolja, hogy új felesége földtulajdonossá vált volna. A szerződést tavaly novemberben kötötték összesen 1022 hektár Borsod megyei földbirtok adásvételéről. Rogán Barbara és szülei a szerződésben az összesen öt vásárló személy között szerepeltek, Barna Izabella pedig az eladók között.
Kétségünk se legyen afelől, hogy Rogán Antal ezzel fizette ki, amiért olyan szolgalelkűen és csicska módjára asszisztált a belvárosi ingatlanvagyon kijátszásához. Ne feledkezzünk meg erről április 3-án. Trafik Laci kapott már esélyt a magyar választóktól, nyolc dohánybolttal hálálta meg a bizalmat.
A régi Polgári törvénykönyv – amely a 2011-es ingatlanvásárláskor és egészen 2014-ig érvényben volt – ugyanis az elővásárlási jog továbbpasszolása esetében nem fogalmazott egyértelműen, a gyakorlatban pedig ez többféle értelmezési lehetőséget teremtett. Az oknyomozó portál idézte a régi Ptk. -t, miszerint "az elővásárlási jog átruházása semmis" (a kódex kommentárja szerint azért, mert az elővásárlás úgynevezett személyhez kötött jog), de még csak nem is örökíthető. Csakhogy a passzus második mondata szerint gazdálkodó szervezet kijelölheti, hogy ki éljen a joggal. Innentől aztán az, hogy ez a lehetőség pontosan kire, mire vonatkozik, az Átlatszó szerint már nem egyértelmű. A portál által megkérdezett jogászok véleménye is megoszlott: akadt, aki nem volt megengedő, viszont a belvárosi önkormányzat a tágabb értelmezést fogadta el, azaz szerintük bárkire átruházható volt az elővásárlás joga, amely jelentős – a Belvárosban 30 százalékos – kedvezményt jelentett. Ami biztos, hogy tiltva nem volt ez a gyakorlat.