A közös döntés alapján iskolánk az "Erzsébet királyné" Általános Iskola nevet vette fel, azóta több névváltozat után ma a Nyirádi Erzsébet Királyné Általános Iskola nevet viseli. A névadó ünnepséget a szoborállítás dátumához igazítva 2000. év májusában rendeztük meg. Ennek kapcsán iskolánk falára emléktáblát helyeztünk el, melyet Habsburg György felesége, Eilika asszony leplezett le. Az iskola több névadóhoz kapcsolódó hagyományt teremtett, közöttük kiemelkedik a 2003 óta megrendezésre kerülő Megyei Erzsébet Királyné Olvasópályázat. Továbbá minden év májusában a szoborállítás évfordulóján községi megemlékezés, koszorúzás tartja életben a hagyományt. A község címerében, zászlaján, iskolánk jelvényén és zászlaján is helyet kapott a királyné arcképe, mely Nyirád szimbóluma lett a XXI. századba lépve, utalva elődeink nagy tetteire. A szoborállításról szóló helytörténeti munka 2002. tavaszán jelent meg. A szerző azóta is kutatja a nyirádi szobor történetét, illetve a királyné további szobrait és emlékhelyeit.
Az énekkar a Király-himnusz énekelte el, majd Szováthy Lajos letette a szobor elé az intézet koszorúját. A falu koszorúját a község bírája Nagy Gergely helyezte el a szobor lábánál. A babérlevélből és élő gyöngyvirágból font koszorút a veszprémi püspökség sümegi főkertésze fonta. A széles "habos selymű" nemzeti szalagra aranybetűkkel írták: "Erzsébet királynénak— Nyirád község". A következő beszédet Polgár Béla a szoborbizottság elnöke mondta, melyben a királyné érdemeit és tragikus halálát is taglalta. Mivel Széll Kálmán miniszterelnök és Wlassics Gyula miniszter nem tudott elmenni a szoboravatásra, Polgár Béla felolvasta a miniszterelnök Nyirád község elöljáróságához küldött leiratát ill. a vallási és közoktatási miniszter Polgár Bélához intézett levelét. Még Polgár Béla a község bírájához intézte végszavait, melyekkel gondjaira bízta és átadta az Erzsébet-ligetet és szobrot Nagy Gergely községi bírónak, aki megköszönte: "Köszönöm a község nevében, hogy ezt a szobrot felállították. Gondozásom alá veszem.
Forrás: Németh Andrásné Farkas Gabriella: Magyarország első Erzsébet szobra Nyirádon Erzsébet királyné Általános Iskola, 2002 Tapolca p. 108 JAVASLAT szövege letölthető FALUNAP-ÉRTÉKNAP 2019. KIÁLLÍTÁS anyaga letölthető
A VII. kerület például 1882-ben (külön királyi engedéllyel) felvette az Erzsébetváros nevet, a mai Pesterzsébet pedig még korábban, 1870-ben kapta meg az Erzsébetfalva nevet. De van nekünk Erzsébet hidunk, Erzsébet-kilátónk és Erzsébet terünk is. Meg Erzsébet-szobrunk is. Pontosabban -szobraink: a Mátyás-templomban, a Döbrentei téren és a Madách téren. Fotó: Fortepan / Nagy Gyula 2018-ban – némiképp váratlanul – a Madách tér bejáratánál felbukkant egy új köztéri szobor, ami Sissit ábrázolja, kezében napernyővel. Kicsit random módon lett oda helyezve, ahol most áll, és a mű az esztétika felől szemlélve is borzolja kicsit az ember kedélyét. Ugyanakkor az emberek nagy része ezt a szobrot látja legtöbbször, nem pedig azt, ami jó ideje a Döbrentei téren áll, korábban pedig a Március 15. téren (Eskü tér) volt, a kupolás építmény alatt. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest Erzsébet királyné 1898-ban, hatvanévesen hunyt el, egy merénylet következtében. Aminek nem is ő volt az eredeti célpontja, hanem az orléans-i herceg – csak ő épp nem volt ott, ahol lennie kellett volna ahhoz, hogy a merénylet áldozata legyen.
Tán csak nem az ECHO TV pénztárát csapolta meg a műsorvezető? (Mert hallom ám egyik rádióban - nem akartam hinni a fülemnek, miszerint Hunyadi László grófnak azért kellett meghalnia, mert aljas módon meggyilkolta Cillei Ulrikot, a törvényes állam egyik miniszterét, mitöbb, még ki is fosztotta a kincstárat. ) Csak megjegyzem, ilyesmi a pártja pénztárát valóban kifosztó Szamuellynek jutott eszébe, innen vehette a példát a véleményét síppal-dobbal (! ) hangoztató fiatal történésznek. Még a legsötétebb Rákosi rendszerben is megadták a vádlottnak a védekezés jogát, miközben Önök még elköszönni sem engedték azt az embert, aki a Csatornájuknak komoly nézősereget, ezzel nyilván tetemes anyagi bevételt hozott össze. Kérem, nyilvánítsák ki, okolják meg, mi az oka az Önök eme hirtelen elhatározásának? Esetleg megjelölve, ki lesz a következő áldozatuk Pörzse Sándor majd Kubínyi Tamás eltávolítása után? Kubínyi Tamás: A pozsonyi háború (Agora Kiadó) - antikvarium.hu. Tisztelettel kérem Önöket, szíveskedjenek már végre tudomásul venni, hogy Magyarország legnagyobb nemzeti televiziója - nézői igényei nem mindig találkoznak a műsorokat tálaló - hogy úgy mondjam - etnikai kisebbség elképzeléseivel.
Közreadjuk néhány nemzeti jogvédő (dr. Galla János, dr. Gaudi-Nagy Tamás, dr. Grespik László, dr. Morvai Krisztina, dr. Novozánszky Ilona és dr. Zétényi Zsolt) évfordulós gondolatait is. A kötetet a 14. évforduló alkalmából digitális formában is közzétettük, hogy emlékeztessünk a 2006 őszi rendőrterrorra, a megtorlásokra és felidézzük a felelősöket, ellenállókat és áldozatokat. A gazdag tartalmú könyv áttekinti a nemzeti jogvédelem 2004 és 2011 közötti, színes és mozgalmas történetét. Bartók Boldogasszony kegyelmében Kubínyi Tamás (meghosszabbítva: 3142954751) - Vatera.hu. A könyv egyebek között kapható a Fehérlófia könyvesboltban, a Budaházy-féle Szkíta kézművesboltokban (Budapesten), az Anima és a Szkítia boltjaiban (Budapesten és vidéken). Megrendelhető: -n vagy a 36 30 549 4167 telefonszámon. PDF formátumban itt olvasható.
Végül 1843-ban foglalta el múzeumigazgatói székét. 1845-ben első magyarként kapta meg a királyi tanácsosi címet. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évei Kubinyi és a Nemzeti Múzeum számára is nevezetesek voltak. 1848. március 15-én délelőtt Petőfi Sándor és Jókai Mór Kubinyi őrizetére bízta a szabad magyar sajtón frissen kinyomtatott röplapok két példányát, a 12 pontot és a Nemzeti dalt, melynek példányára Petőfi ezt írta: " Az 1848diki marczius 15kén kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomtatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete. Kubínyi Tamás: Álmos hét könyve I. (Agora Kiadó, 2010) - antikvarium.hu. " Kubinyi, annak érdekében, hogy a forradalmi időkben a gyűjteményeket megvédje a fosztogatásoktól, Windischgrätz 1849. januári bevonulása után a császári sereg fővezérétől menlevelet szerzett a múzeum számára. A gyűjtemények a szabadságharc alatt is tovább gyarapodtak. [1] [2] 1849. június 28-án igazgatói állásáról lemondott, de két hónap elteltével, augusztus 22-én visszahelyezték a múzeum élére, s 1869. évi nyugdíjazásáig látta el feladatát.
(1799–1873) művelődésszervező, muzeológus Felsőkubini és nagyolaszi Kubinyi Ágoston ( Videfalva, 1799. május 30. – Tápiószentmárton, 1873. szeptember 19. ) művelődésszervező, 1843–1869 között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1843-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti, 1853-tól igazgató tagja, 1844-től 1845-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke volt. Kubinyi Ferenc (1796–1874) paleontológus öccse. Kubinyi Ágoston Illusztráció a Vasárnapi Ujság 1857. évi 39. számából. Született 1799. Videfalva Elhunyt 1873. (74 évesen) Tápiószentmárton Állampolgársága magyar Foglalkozása művelődésszervező, múzeumigazgató A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója Hivatali idő 1843 – 1869 Előd Horvát István Utód Pulszky Ferenc A Wikimédia Commons tartalmaz Kubinyi Ágoston témájú médiaállományokat. Élete Szerkesztés 1806-tól a besztercebányai evangélikus gimnáziumba járt, majd 1812–1814-ben retorikát és poétikát, 1815-ben matematikát tanult a debreceni református kollégiumban. 1815-ben Bécsbe utazott, és hat héten keresztül figyelemmel kísérte a Napóleon utáni Európa geopolitikai erőviszonyait rendező kongresszust.
I. Ferenc József a múzeumban tett 1858. évi látogatása után a kamarási címet adományozta Kubinyinak. Utolsó éveit visszavonultan élte le. Munkássága Szerkesztés A protestáns vallású Kubinyi húszas éveitől sokat tett az egyházi ügyek, az egyházi oktatás fejlesztéséért, később – az 1840-es években – pedig a népnevelés, az ismeretterjesztés és a magyar nyelv terjesztése érdekében buzgólkodott. Szűkebb pátriájában, Nógrád vármegyében ezek előmozdítására alapítványt is tett, s Losoncon könyvtárat alapított. A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójaként több fejlesztés fűződik a nevéhez. A Pyrker János László egri érsek által még 1836-ban adományozott képgyűjteményt képtárrá szervezte, s a gyűjteményt tovább bővítette kortárs festők alkotásaival. Új berendezéseket vásárolt az intézmény számára, 1850-től pedig kiépíttette a múzeumépület körüli kertet. Báró Sina Simon bankárral történt 1857-es scheveningeni személyes találkozásának volt köszönhető az a pénzadomány, amelynek segítségével a múzeum természetrajzi és könyvgyűjteménye jelentősen bővülhetett.
Minden ember ellen, akinek más a hite, véleménye, meggyőződése, mint az övék. T. ECHO televizió! Immár lassan hetedik éve fut a Kibeszélő műsora. E műsor nézői mint afféle nagy család tagjai gondosan figyelmeznek egymásra és a műsor vezetőire is. Amikor hírét vesszük egy-egy betelefonálónk ismerős hangját, szinte előre tudjuk, miről fog beszélni, és mi lesz a véleménye. Sajnos, több esetben az is előfordult, hogy az évek folytán néhány családtagunk már az ég magasából tekint le ránk. Nem panaszkodom, csak mesélek: amikor a rövid életű Nép Hangja műsort néztük, egyik-másik behívott szereplő mintha csak velünk beszélte volna meg mondanivalóját, olyan őszintén, szépen beszélt, még akkor is, ha a mondandója stilisztikailag olykor hagyott is kivánnivalót. Jól emlékszem, kezdetben több műsorvezetőt is szerepeltettek (Nagy Feró, Hargittai András, Kovács Kokó). Aztán, mint a finom tokaji bor, egyre inkább letisztulva, kiforrva létrejött a legutóbbi napokig méltán népszerű műsor formája. Az ugyan csak rövid életű és rövid műsoridejű KIÚT - műsorvezetőjétől függetlenül - igen nézett, népszerű műsora volt az Önök csatornájának.
Nincs meg a könyv, amit kerestél? Írd be a könyv címét vagy szerzőjét a keresőmezőbe, és nem csak saját adatbázisunkban, hanem számos további könyvesbolt és antikvárium kínálatában azonnal megkeressük neked! mégsem