A hazai és külföldi kölcsönöknek köszönhetően csak ritkán látható Szinyei-művek is szerepelnek a kiállításon: Anya és gyermekei I., Tündérek tánca, Parkban, Önarckép bőrkabátban, Szinyei Merse Zsófi portréja, s olyanok is, melyeket a múlt században aligha láthatott a közönség. Ilyen például Szinyei Merse Pál Vitorlás a Starnbergi-tavon (1867) című festménye, amely korábban a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből a második világháború viszontagságai során tűnt el, de a közelmúltban felbukkant, és egy magyar származású New York-i műgyűjtő ajándékaként visszakerült a múzeum gyűjteményébe. Szinyei Fehér fa (1909) című, magántulajdonban lévő műve pedig több mint száz év után látható ismét kiállításon. Szinyei Merse Pál: A léghajó, 1882. Fotó: Fehér Kata A tárlat központi alkotása a magyar festészet egyik legismertebb műve, a Majális. A kép nemcsak a művész kultuszában játszott főszerepet, hanem önmagában is ikonikus jelentőséggel bír. A műnek az egyetemes művészetben betöltött helyét különleges, erre a kiállításra készített kisfilm járja körül.
Szinyei életútját egyrészt a 19. századi kortársak műveinek kontextusában, másrészt az élete végén kialakult kultuszából visszavezetve, a beérkezett művész pozíciójából visszatekintve ismerhetjük meg a tárlaton. Három évtizeddel a Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású életmű- kiállítása után, még jól ismert művei is eddig nem látott válogatásban, sajátos tematikus egységeken keresztül, új fénytörésben jelennek meg. A hazai és külföldi kölcsönöknek köszönhetően olyan Szinyei-művek is bemutatásra kerülnek, melyek csak ritkán láthatók: Anya és gyermekei I., Tündérek tánca, Parkban, Önarckép bőrkabátban, Szinyei Merse Zsófi portréja. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873; Forrás: MNG A kiállítás központi alkotása a magyar festészet egyik legismertebb műve, a Majális. A kép nemcsak a művész kultuszában játszott főszerepet, hanem önmagában is ikonikus jelentőséggel bír. A műnek az egyetemes művészetben betöltött helyét különleges, erre a kiállításra készített kisfilm járja körül. A kiállítás másik érdekessége a színtannal foglalkozó egység, amely a színek és a színérzékelés tudományán keresztül segít értelmezni Szinyei színgazdag festményeit.
Hamar megtalálta a karakterének és gesztusainak leginkább megfelelő átlós kompozícióit, mely rejtett vagy nyíltabb formában, számtalan variációban sok művén, így a pipacsos képein is visszatér. Itt is lejtős domboldalt látunk, mint a Majális on, vagy a megdöbbentően tömör megfogalmazású Hóolvadás on. De újabb kompozicionális bravúr, hogy a festő az ösvény kanyarodását követő virágok karéjának gyújtópontjába, a kép szélére helyezte a felfelé haladó figurákat, melyek így kis méretüktől függetlenül is uralják a természetet. Szinyei Merse 1895-től kezdve festett pipacsos tájképeket, melyekkel ifjúkori színálmait folytathatta – írják a Magyar Nemzeti Galéria ajánlójában. – Mint az impresszionisták közül főként Monetnek, a magyar festőnek is feltűnt, hogy az élénk színű pipacsokkal teletűzdelt mezők piros-zöld kontrasztja fantasztikus vibrálást eredményez az arra járok szemében. A festményen rögzített tájat és alakot körülvevő levegő napsütötte remegése nem engedi kibontakozni az egyes részletek rajzosságát.
1883-ban visszament Jernyére, ahol megfestette a magyar realista tájábrázolás egyik remekét, a Hóolvadás t, majd tíz évre felhagyott a festéssel. Nem akart hazudni, nem tudta megtagadni önmagát, inkább elnémult. 1887-ben felesége elvált tőle, két lányát magával vitte, Szinyei Félix fiával Jernyén maradt. 1894-ben Zempléni Tivadar itt látogatta meg és az ő bíztatására kezdett újra festeni és kiállítani. 1896-ban több régi és új képével a Műcsarnok millenniumi kiállításán hatalmas sikert aratott, végre a Majális t is elismerték, az állam megvásárolta. A fiatal festőgeneráció ujjongva fedezte fel Szinyeiben elődjét, aki a magyar művészeti élet egyik vezető alakja lett. Ugyanebben az évben a héthársi kerület országgyűlési képviselőjének választották meg, 1905-től haláláig az Országos Mintarajziskola (a későbbi Képzőművészeti Főiskola) igazgatója volt, 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában. Önarckép bőrkabátban, 1897 (kép forrása: Wikimedia Commons) Utolsó korszakában évente 5-6 tájképeket festett ( Gesztenyefa, Őszi táj), de korai műveinek színvonalát többé nem érte el.
Szépség és egészség trend 2022. Melyek a legkeresetteb J betűs szépség és egészség termékek a magyar internetezők által az idén, és melyek azok amelyek szinte senkit sem érdekelnek. JA | JB | JC | JD | JE | JF | JG | JH | JI | JJ | JK | JL | JM | JN | JO | JP | JQ | JR | JS | JT | JU | JV | JW | JX | JY | JZ | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z |
A keresésnek sajnos nincs eredménye, találat: 0 db Próbálja meg újra és ha akkor sem jár sikerrel, hívja ügyfélszolgálatunkat: 0620 987 8786 (08-18h-ig) Írjon nekünk e-mailt, amint tudunk válaszolunk:
Potassium Sorbate) használják. Citromsav, melyet elsősorban a krémek pH-értékének a szabályozására használnak (hogy ne legynek túl lúgosak). Természetes tartósítószer is egyben. Az élelmiszeriparban is használt ízesítőként (savanykás ízű). Élelmiszerekben (E202) és kozmetikumokban egyaránt használt tartósítószer. Önmagában viszonylag gyenge a baktériumok elleni hatása, így szinte mindig más tartósítószerekkel kombinálva (pl. Sodium Benzoate) használják. Gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású anyag, mely segíti a sebgyógyulást is. Mesterségesen húgysav lúgos permanganátoldatos oxidációjával állítható elő. Az összetevővel gyakran találkozhatunk pattanások elleni termékekben. Elektromos töltődést megakadályozó és felületi hártya képző anyag, melyet elsősorban hajápolókban használnak, de találkozhatunk vele szappanokban és tisztítókban is. Ez egy polyquarternium által alkotott (utolsó) generáció, amelynek az a különleges tulajdonsága, hogy fényt adjon a hajnak. Biztosítja a haj simaságát, csökkenti a "ragadósságát".