Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban, tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál, vagy korhadt fának odván temetkező bogár. (1944. augusztus 30. A hegyek közt) Radnóti Miklós utolsó versei – számos dokumentum, fénykép és levél mellett egy 14, 5×10 cm-es, harminc lapos notesz – ekkor kerültek elő esőkabátja zsebéből. A noteszben található versek – Hetedik ecloga, Nyolcadik ecloga, Levél a hitveshez, Gyökér, A la recherche, Nyolcadik ecloga, Razglednica, Erőltetett menet, Razglednica (2), Razglednica (3), Razglednica (4) – egyszerre számolnak be a költő lelkiállapotáról, körülményeiről és az erőltetett menet útvonaláról. A bori noteszről Lator László az alábbiakat írta: "Hogy valakinek, egy költőnek akár, a fertelmes halál állandó előérzetében gondja van minden részletre! A címben még az emelet is ott van. S öt nyelven, mert nem tudhatja, ha megölik, melyik országban, kik ölik meg, ki találhatja majd meg a füzetet – s micsoda gondos kalligráfiával írott füzetet!
"Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. " A Bori noteszként ismertté vált jegyzetfüzetben olvasható, a bori táborban és az erőltetett menet során írt versek Radnóti utolsó vallomásai. Radnóti Miklós 1909. május 5-én a Kádár utca 8. szám alatti ház egyik földszinti lakásában született Glatter Miklós néven. 1930 márciusa elején a Kortárs kiadónál jelent meg első verseskötete, a Pogány köszöntő. 1935. augusztus 11-én házasságot kötött Gyarmati Fannival, vele együtt költözött a Pozsonyi útra. 1936 novemberében jelent meg Járkálj csak, halálraítélt! című verseskötet, az azonos című vers mintha csak megjósolná sorsát: "Járkálj csak, halálraítélt! / bokrokba szél és macska bútt, / a sötét fák sora eldől / előtted: a rémülettől / fehér és púpos lett az út. " Először 1940-ben, majd 1943-ban és 1944-ben hívták be munkaszolgálatra. Az otthon töltött időben József Attila hátrahagyott verseit rendezte sajtó alá, válogatott verseinek kiadásán és műfordításokon dolgozott, s bekapcsolódott az antifasiszta ellenállási mozgalom tevékenységébe.
Radnóti Miklós (Bp., 1909. máj. 5. – Abda, 1944. nov. 6 – 10. közt): költő, műfordító. Anyját születésekor, apját 12 éves korában vesztette el. Anyai nagybátyja – jómódú textilnagykereskedő – neveltette. 1919-től Bp. -en a Markó utcai reálisk. -ban, 1923-tól az Izabella utcai kereskedelmiben tanult, ahol 1927-ben érettségizett. 1927 – 28-as libereci (Csehszlovákia) tanulmányútján került kapcsolatba a munkásmozgalommal, amit a Népszavában és a Jóság antológiában megjelent versei tükröztek. 1929-ben reálgimn. érettségit is tett és 1930-ban beiratkozott a szegedi egy. -re magyar-francia szakos tanárjelöltnek, Sík Sándor tanítványa. Ez évben jelent meg első önálló verskötete, a Pogány köszöntő (Bp., 1930). Újmódi pénztorok éneke (Bp., 1931) c. kötetét "vallásgyalázás és a szemérem elleni vétség" címén az ügyészség elkoboztatta, a bíróság pedig 8 napi – fellebbezés után felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte őt. 1931 nyarát Párizsban töltötte. Hazatérése után részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában, az egy.
Radnótit a Győr megyei Abda község határában 21 társával együtt 1944. november 9-én agyonlőtték. Utolsó versei (bori notesz-a) viharkabátjának zsebében a tömegsírba kerültek. A még maga összeállította, de utolsó verseivel bővített kötete Tajtékos ég címmel jelent meg a Révai kiadásában, 1946-ban. Az 1934 júliusától 1943 március közepéig vezetett Naplója nemcsak beszédes történelmi dokumentum, hanem teljes értékű irodalmi alkotás is. (forrás: Mária Országa) Budapesten született, 1909. május 5-én. Eredeti neve Glatter Miklós. Születése anyjának és ikertestvérének az életébe került; 11 éves volt, amikor apja gybátyja, Grosz Dezső gondoskodott róla, az ő kívánságára szerzett kereskedelmi érettségit 1927-ben, a csehországi Reichenberg (ma Liberec) textilipari szakiskolájáerepelt TOVÁBB → Művészete, korszakai: 1. Az avantgárd vonzásában:Pogány köszöntő (1930), Újmódi pásztorok éneke (1931), Lábadozó szél (1933) 2. Költészetének leegyszerűsödése:Újhold (1935) 3. Költészetének klasszicizálódása: Járkálj csak, halálraítélt (1936) Meredek út (1938) Idill és halál: Tajtékos ég (1946) Kevés olyan művész van, akinél TOVÁBB → A háborús évek költői termésében összefoglaló szerepet töltöttek be az eclogák.
című verseskötetét. 1937-ben Baumgarten-jutalmat kapott. 1938-ban újabb kötete jelent meg Meredek út címmel. 1940-ben adta ki Ikrek hava című prózai írását gyermekkoráról. Ezzel egy időben a Válogatott verseket, 1942-ben Naptár című rövid ciklusát jelentette meg. Zsidó származása miatt 1940. szeptember 5. és december 18. között munkaszolgálatos volt Szamosveresmarton. 1942. július 1-jétől Margittán, Királyhágón, Élesden, majd a hatvani cukorgyárban, végül a fővárosban szolgált. A háborús cenzúra nem egy versének közlését törölte, így leginkább csak műfordításaival fordulhatott olvasóihoz. A fordítások javát az Orpheus nyomában (1943) című kötetben gyűjtötte össze. 1944. május 20-án ismét munkaszolgálatos lett. A német Todt-szolgálatnak a szerbiai Bor közelében felállított táborába, Lager Heidenauba hurcolták; rézbányában és útépítésen dolgozott. 1944. szeptember 17-én innen indították el utolsó útjára. Erőltetett menetben nyugat felé hajtották a beteg, kimerült, elkínzott munkaszolgálatosokat.
Kiderült, hogy az újságírók, aktivisták, üzletemberek lehallgatásának engedélyezését törvénytelenül, teljes egészében lepasszolta államtitkárának, Völner Pálnak. Ma az is kiderült, hogy Varga Judit ezzel egy olyan politikus kezébe adta azt a döntést, hogy ki ellen vethetik be Magyarországon a Pegasus kémszoftvert, aki még Polt Péter ügyészsége szerint is korrupt, és folyamatosan milliós összegeket fogadott el készpénzben a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Az igazságügyi minisztérium tisztviselőjére, a titkos lehallgatások engedélyezőjére a gyanú árnyéka sem vetülhet. Ha a Bírósági Végrehajtói Kar le tudja fizetni Völnert, vajon kinek tett még "szívességet"? Engedélyezhette bárki lehallgatását kenőpénzért cserébe? A ma napvilágot látott információk szerint Völner Pár nem elutasítana egy ilyen megkeresést, hanem mondana egy "megfelelő" összeget. Völner Pál, a Fidesz 2022-es jelöltje lemondott. De van, aki még nem: Varga Judit igazságügyi miniszter, aki hagyta, hogy – törvénytelen módon – egy megvesztegethető államtitkára feleljen a lehallgatások engedélyezéséért.
Mindenki ismeri, akit csak megkérdezünk, és mindenki hitetlenkedve csóválja a fejét. Völner Pál ugyanis mintapolgár, a település egyik példaképe. Nyergesújfalun az emberek még nem tudták feldolgozni a volt államtitkárról szóló korrupciós híreket; egyesek a baloldal ármánykodását, mások belső leszámolást sejtenek mögötte. Kérem megértését, de nem szeretnék névvel nyilatkozni. Tudom, hogy közszereplő vagyok, de egy ilyen ügyben az ember bármit mond, hosszabb távon beskatulyázhatja a közvélemény, s azt mondhatják: nézd már, ez kiállt az ilyen meg olyan Völner mellett. Én távol tartom magam a pártpolitikától – mondja egy független nyergesújfalui képviselő. Találgatjuk, hogy ez mit jelent. De azért kiáll a volt államtitkár mellett? – Inkább csak azt állítom, hogy személyesen egy rossz szót se tudnék rá mondani. Azt láttam, hogy mindig a település érdekében tevékenykedett, és ő nem az az ember, aki fenn hordja az orrát csak azért, mert magas pozíciót tölt be. Nincs vele szoros ismeretségem, de ha egy önkormányzati rendezvényen meglátott, akkor ő volt az, aki rögtön odajött üdvözölni, kezet fogni.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A magyar kormány Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztoshoz fordult, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Ausztria ellen az új osztrák családtámogatási szabályozás miatt – közölte az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Ha ez nem történik meg, Magyarország kész az unió bíróságához fordulni – emelte ki Völner Pál, hozzáfűzve, nyitottak a megegyezésre, de eddig erre nem került sor. Hangsúlyozta, a magyar kormány elsődlegesnek tekinti a magyar munkavállalók érdekeit, ezért mindent megtesz, hogy ne érje jogsérelem a külföldön dolgozó magyarokat. Ismertette, Ausztria az országban járó családi pótléknak csak mintegy 56 százalékát fizeti ki az ott dolgozó magyar állampolgároknak, amennyiben gyermekeik nem Ausztriában, hanem Magyarországon élnek. A magyar kormány január 7-én diplomáciai jegyzéket adott át az osztrák kormánynak, amelyben kifejtették, hogy a családi ellátásra, valamint a személyijövedelemadó-kedvezményre vonatkozó új előírások uniós szabályokba ütköznek – mondta az államtitkár.
Részegen, vacsorafőzés közben szurkálta halálra férjét az 56 éves Eleonóra. Gyermekei, amikor beléptek a házba, csak azt látták, hogy a nő fekszik a halott férfin. Az idősebb fiú szerint szülei sokat ittak, anyjuk nem sokat törődött velük. A tokodi nő ellen vádemelést javasol a rendőrség. Megszúrta férjét 2020 áprilisában tokodi otthonukban szólalkozott össze férjével az 56 éves M. F. -né. A vita tettlegességig fajult, az asszony a konyhában magához vett egy kést, és megszúrta vele a férfit. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A férfi meghalt A férfi a helyszínen életét vesztette. Az esetről a nő egyik hozzátartozója értesítette a rendőrséget. A kiérkező rendőrök elfogták az asszonyt, akit előállítását követően a nyomozók gyanúsítottként hallgattak ki. Közösen ittak A nő beismerte tettét. Elmondta, hogy aznap közösen italozott a férjével, és korábbi sérelmeken vitatkoztak össze. A veszekedés közben ő vacsorát készített, így a keze ügyében volt egy kés, ezzel szúrta meg a férfit.
A bécsi levéltári források alapján (pénzverdei jelentések) latinul, magyarul és németül beszélt. A hivatali kinevezése előtt Pozsonyban aranyművesként dolgozott és a mesterségét ennek betöltése alatt is folytatta. Azon időszak, amikor Vedrődy Pál vezette a pozsonyi pénzverdét, ezen hivatal legjelentősebb időszakai közé tartozik. Az 1709-tól itt vert ezüst- és aranypénzek egyik oldalukon a kétfejű sast viselik, a P. W. monogrammal. Az érmék technikai és esztétikai kivitele nagyon magas színvonalon állt. Felügyelői tisztségét a bécsi pénzverde pozsonyi részlegének vezetőjeként egészen a pozsonyi pénzverde 1721 körüli megszüntetéséig végezte. Irodalom [ szerkesztés] Eva Toranová: Zlatníctvo na Slovensku. Pozsony, 1975.