Amennyiben a vállalkozó tevékenységét megszünteti, ha a tevékenységre való jogosultság bármilyen okból megszűnik és ha a tevékenység folytatására való jogosultság szünetel, soron kívül kell kitölteni az adóbevallást. Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását a változástól számított 15 napon belül köteles az ügyfélkapun keresztül, kizárólag elektronikus úton bejelenteni, és ha a változás az igazolványban szereplő adatokat is érinti az igazolványát az ország bármely járási hivatalában leadja. Ha személyazonosító adatai (pl. neve) és lakcíme változik, azt nem kell bejelentenie. (Fenti cikk csupán általánosságokat közöl a témában, tájékoztató jellegű. A teljes anyagot és ide vonatkozó jogszabályt a NAV honlapján olvashatják az érdeklődők az adott évre vonatkozóan. Illetve vállalkozására vonatkozó adózási kérdésekért keressen fel adószakértőt. )
Fotó: © reynermedia / Flickr Saját útját kívánja járni, és a jövőben olyan munkát szeretne végezni, ahol saját főnökeként, egyéni érdekeit szem előtt tartva tevékenykedhet a mindennapokban? Sokan vannak úgy vele, hogy szívesen lennének egyéni vállalkozók, ám a vonatkozó szabályokkal nincsenek tisztában. Mielőtt erre az útra lépne, érdemes megismernie azokat a tudnivalókat, amelyek ezen évben vonatkoznak az egyéni vállalkozók adózására. Különösen fontos, hogy tisztában legyen azokkal a határidőkkel, melyek a fizetési kötelezettségekkel kapcsolatosak, ellenkező esetben komoly késedelmi kamatokra és bírságokra számíthat, ha elmarad egy-egy fizetéssel. A NAV honlapján pontos információkhoz juthat arról, hogy egyéni vállalkozóként milyen változásokkal kell számolnia, és mely területekre érdemes komolyabban odafigyelnie! Lássuk néhány rövid pontban, milyen szabályok is vonatkoznak ma Magyarországon az idei évre vonatkozóan az egyéni vállalkozók adózási kötelezettségeire, hiszen elégtelen járulékfizetés esetén komoly bírságokra és szankciókra számíthatunk, amelyeket mindenképpen célszerű elkerülnünk.
A 2009. évi CXV. törvény (Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről) alapján 2010. január 1-től, az egyéni vállalkozók gazdasági tevékenységük során az "egyéni vállalkozó" megjelölést és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni. Mellékletek: 2009. törvény - Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről Online fizetési lehetőségeink: Kamarai hozzájárulás befizetése Önkéntes kamarai tagdíj befizetése ÍRJON NEKÜNK! Rendezvénynaptár Április 2022 H K Sz Cs P Szo V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 TOP 100 Bács-Kiskun megye gazdasága § Békéltető testület Kamarai Videók Teljesítésigazolási szakértői szerv Választottbíróság zöldgazdaság Legolvasottabbak Szakképzési KISOKOS Duális képzéssel a munka világában - 2021. évi kiadvány Kecskemét belvárosában több helyiségből álló iroda kiadó Meghosszabbodnak az SZKP GO! hitelei Várható események Őstermelők, családi gazdaságok aktuális adózási kérdései 2022. 04. 06 13:00 - Görbe Ágnes "Megfestett gondolatok" című kamarakiállítása 2022.
A jogászi munkára vonatkozó szabályok szerint a meghatalmazást elkészítheti ügyvéd vagy jogtanácsos, és a meghatalmazó aláírása hitelesítésének a jogászi ellenjegyzés felel meg. - Az ügyvédnek adott meghatalmazást a meghatalmazó és az ügyvéd saját kezűleg írta alá. Az ügyvédi törvény szerint az ügyvédi meghatalmazás szabályai szerint, ez a két tanú nélküli aláírással ellátott okirat, ellenjegyzés és bármilyen külön jogi aktus nélkül is teljes bizonyító erejű okirat. Figyeljünk arra, hogy például egy egyéni ügyvéd vagy az ügyvédi iroda nem gazdálkodó szervezet, (az ügyvéd csak a személyi jövedelemadó törvény vonatkozásában számít egyéni vállalkozónak), gazdálkodó szervezetként nem tud aláírni. Ha a saját adóügyében meghatalmazást ad, más módon kell biztosítania, hogy az teljes bizonyító erejű okirat legyen. Az egyéni vállalkozó gazdálkodó szervezetnek minősül. Egyéni vállalkozó "cégszerű" aláírásának a nevét és az e. v. rövidítést, vagy kiírva "egyéni vállalkozó" szavakat és a nyilvántartási számát kell tartalmaznia.
Természetesen nem probléma, ha akár az előzetesen odanyomtatott cégnév felett aláírjuk, majd lebélyegezzük a dokumentumot, hiszen abból baj nem lehet. A hitelességben kétkedők kételyei is azonnal leszerelhetőek egy pecsét odaütésétől, nem érdemes ezért vitába szállni senkivel. Ami fontos, hogy bélyegző lenyomatunkat soha ne az aláírásra nyomjuk, hanem mellé, fölé, vagy alá. Vannak olyan esetek is, amikor előre leadott aláírás mintánkon szerepel a bélyegző (jellemzően bankszámla nyitásakor megadott aláíró kartonra kérik rányomni). Fontos tudjuk, hogy amennyiben az aláírás mintánkon szerepel a bélyegzőnk lenyomata, akkor akkor aláírásunk csak akkor lesz érvényes és hiteles, ha minden esetben mellé nyomjuk bélyegzőnket. Ilyen aláírás minták esetében fontos a bélyegzőtinta színe is. Ha a mintán lila színű a bélyegző lenyomatunk, akkor nem cserélhetjük fel egy fekete vagy kék lenyomattal, hiszen a minta nem csak az aláírást tartalmazza, hanem bélyegző lenyomatát is, ami nem csak a lenyomat szövegéből, hanem annak formájából, színéből is áll.