A fejedelem nem sokkal később, 1571. március 14-én gyermek nélkül halt meg. Anyja mellé, a gyulafehérvári székesegyházban temették el, de a hamvai a város többszöri feldúlása során szétszóródtak. Erdély első fejedelme művelt, türelmes és igazságos volt, aki katolikusnak született, 1563-ban áttért a lutheránus, majd a református vallásra, élete utolsó éveiben pedig az erdélyi alapítású unitárius vallás híve és pártfogója volt. A békét akaró János Zsigmond 1568. január 6-13. Szabó András: "Téged Isten dicsérünk" | bookline. között országgyűlést hívott össze Tordára, amely a világon először törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadságot, egyenjogúsította a katolikus vallást és az erdélyi reformáció három ágát, az evangélikus, a református és az unitárius vallást, biztosította a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást. 1567-ben nyomdát állított fel Gyulafehérváron, magyarrá tette a törvényhozás nyelvét. "Gergely Imre, ez a folyvást haladó művész már csak azért is megérdemli, hogy első helyen vele foglalkozzunk, mert a fiatalabb nemzedékből ő az, ki mindig nagyobb föladatokat tűz maga elé s azok megoldásán ambicziójának és tehetségének teljes erejével dolgozik.
A központja Debrecen |Buda|Esztergom lett. Ezért is nevezték a várost kálvinista |lutheránus|katolikus Rómának |Bécsnek|Prágának. Tippek Az oldalon az aktuális Teszt Kérdései láthatóak listába szedve. A listában azok a tételek is látszódnak, amik nem aktívak, vagyis amik a nyomtatásban/publikálás során (generáláskor) nem fognak megjelenni. Ahol a teljes Kérdés háttere vörös, ott maga a Kérdés inaktív. Ez azt jelezheti, hogy még hibás lehet, így egy teszt nyomtatásába sem kerülhet be! Azonban ha csupán a Kérdés kerete vörös, akkor a Kérdés maga aktív, de a kiválasztott Tesztben nem az (ez is azt eredményezi, hogy nyomtatásban nem fog megjelenni, de máshol ettől még megjelenhet, mivel a Kérdés maga nem hibás). Huszonhetedik epizód - Erdély első Habsburg fejedelme - YouTube. Előfordulhat hogy a Kérdés sárga háttérben látszik, ez azt jelenti hogy az aktuális Teszt típus beállítása szerint a Kérdés nem szerepelhetne ebben a válogatásban. Innen kiindulva lehet a Kérdéseket megtekinteni is (rájuk kattintva), illetve Új kérdés ikonra kattintva egy új Kérdést vehetünk fel az adatbázisba, és egy lépésben a kiválasztott Teszthez is rendelhetjük azt!
Így újból megindult a küzdelem a lengyel koronáért. A legesélyesebb jelölt Habsburg Miksa császár volt, de jelentkezett az orosz Rettegett Iván is, a törökök pedig Báthory István erdélyi fejedelmet támogatták. Az orosz cár területi engedményekért cserébe visszalépett Miksa javára, akit a pápa is támogatott. 1569-ben jött létre a lublini unió szövetség Lengyelország és Litvánia között, amelyet a lublini országgyűlésen (szejmen) kötöttek meg. A két állam uniója nem volt teljes, mert a hadseregeket és kincstárakat nem vonták össze. Lublin ma város Kelet-Lengyelországban, a lublini vajdaság székhelye és a mai Lengyelország kilencedik legnépesebb városa. Az említett unióval összekapcsolt lengyelek és litvánok tartottak attól, hogy a németek és az oroszok felosztják egymás között országukat, így a köznemesség – a főurakkal és főpapokkal szemben – Báthoryt támogatták. Évtizedeken át korona nélküli király, majd néhány napig Erdély első fejedelme volt János Zsigmond » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Báthory István miután elrendezte erdélyi ügyeit, gyorsan feleségül vette a tőle 10 évvel idősebb Jagelló Annát, az utolsó Jagelló-házi lengyel király húgát, így a Lengyelországba érkező Báthoryt 1576. május 1-jén Krakkóban, a waweli székesegyházban lengyel királlyá koronázták.
Cikk elküldése Küldd el e-mailben a(z) Apafi Mihály, Erdély fejedelme című cikket ismerősödnek! A levelet sikeresen elküldtük! Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket! Aktuális 1690. április 15-én halt meg Apafi Mihály, Erdély utolsó szuverén fejedelme. Apafi gyengekezű uralkodóként él a köztudatban, de Erdély hanyatlása nem az ő hibája volt, lévén mozgástere meglehetősen korlátozott volt. Ebesfalván (ma Dumbraveni, Románia) született 1632. november 11-én. Erdély egyik legrégibb családjából származott, apja országtanácsos és Küküllő megye főispánja volt. Apafi részt vett II. Rákóczi György fejedelem 1657-es balsikerű lengyelországi hadjáratában, hazafelé tartva tatár fogságba esett és csak 1661-ben, tetemes váltságdíj ellenében szabadult ki. A török ezalatt szembefordult Rákóczival, aki 1660-ban elesett a szászfenesi csatában, ezt követően a török által támogatott Barcsay Ákos, majd Kemény János ült a fejedelmi székben. A Porta ismét közbeavatkozott, Keményt kiverte az országból és helyébe 1661 szeptemberében a kastélyából, szülő felesége mellől odarendelt Apafit választtatta fejedelemmé.
Rákóczy György lengyel hadjárata alkalmával jutott vala: azelőtt kevéssel szabadult meg. Mindjárt el is inditott hát a basa egy szakasz ispáhit, olly parancsolattal, hogy Apafit rögtön a török táborba kisérjék. Nem tudván pedig mire vélni a váratlan idézést a jámbor ember, annál nagyobb fölháborodással követte a kérlelhetetlen törököket, mert feleségét épen szülési kinok között kellett elhagynia, s alig ért ki az ebesfalvi határból, midőn egy lóhátas embere azon hiradással érte utól, hogy fia született, a mi kisérői kedves előjelül magyarázván, vigasztalták s jó reménységgel biztatták. " Forrás: (Vasárnapi Ujság, 5. évf. 31. sz. (1858. augusztus 1. )) Bornemisza Anna halálát Apafi fejedelem így írta le: "1688. aug. 5-én az én szerelmes feleségemet, aki minden keserves és bajos dolgaimnak társa volt, elfelejthetetlen szomorúságomra szólítá ki Isten estve tíz óra felé Ebesfalván. " A búskomorságba esett fejedelem (aki 1688-ban feleségét is elvesztette) Fogaras várába zárkózott be, ahol csak óráival és könyveivel foglalkozott, itt is halt meg 1690. április 15-én.