Szükség volt arra az eleven kapcsolatra, amely már Beatrix érkezése előtt, elsősorban hadiépítészek magyarországi tevékenysége révén kialakult, csakhogy I. Mátyás nagy palotaépítkezéseinek beindulásával egy új műfajra is kiterjedhetett. Mindemellett a Mátyás-kori reneszánsz meglehetősen korlátozott jelenség volt. Mátyás király uralkodása alatt Magyarországon, jelenlegi ismereteink szerint, egyetlen tisztán reneszánsz stílusú épület sem épült. Magyarországi reneszánsz építészet | Bagyinszki Zoltán fotográfus. A reneszánsz stílusban dolgozó kőfaragók, ácsok és más mesterek, gótikus stílusban dolgozó társaikkal együtt, főleg régebbi épületek átalakításán, díszítésén tevékenykedtek. A kor két modern stílusirányzata, a késő gótika és a reneszánsz ugyanazon építkezéseken, egymás mellett élt, de nem keveredett egymással. A két stílust alkalmazó kőfaragócsoportok egyelőre még nem tanulták meg egymás formakincsét. Az épületek sokkal inkább tekinthetőek késő gótikusaknak; rajtuk a reneszánsz elemek elsősorban ornamentumok voltak. Ugyanakkor szembeötlő az a folyamat, amely már a Mátyáskoron belül is a reneszánsz motívumok szerepének fokozatos megváltozásáról tanúskodik.
Zsigmond európai jelenlétével jól párhuzamba állítható a magyarországi művészet sokrétegű stílusigazodása. Az 1410-es években félkészen földbe került, úgynevezett budavári szoborlelet anyaga bécsi (Großlombingi mester) és burgundiai hatásokat, illetve műhelyek jelenlétét mutatja. A garamszentbenedeki bencés templom kiemelkedő kvalitású főoltárképe, Kolozsvári Tamás műve, elsősorban az 1400 körüli lágy stílusprágai festészetének hatását mutatja. A siklósi Ágoston-rendi templomszentélyének nemrég restaurált, nagyszabású freskóciklusa pedig északitáliai kapcsolatokat mutat. Ide tartozik még az is, hogy a Zsigmond halála és Hunyadi Mátyás trónra lépése között eltelt húsz év sem múlt el nyomtalanul. Reneszánsz épületek magyarországon. A század legnagyobb szabású várkastélya, a Vajdahunyadvár a közép-európai későgótikus világi építészet egyik meghatározó emléke, Suki Benedek kelyhe pedig a korszak ötvösművészetének kiemelkedő alkotása. Zsigmond korában ugyanakkor az itáliai udvari kultúra hatásával is számolni lehet, és ennek oka részben az, hogy Zsigmond maga személyesen is megismerkedhetett ezekkel az udvarokkal.
A városokban azonban a későgótikus művészet virágzott. Az építészetben ennek jellegzetes példája a nyírbátori Szent György-templomhálóboltozata, vagy a pannonhalmi bencés apátság Szent Benedek-kápolnájá nak 1480-as években készült, függő záróköves és szabadon futó bordákkal kialakított térlefedése. Hogy a gótika továbbélése mennyire tartós volt, azt jól mutatja, hogy még tizenöt évvel Mátyás halála után is, akkor, amikor LeonardoFirenzében az Anghiari csata freskóján dolgozik, vagy Bramante a Szent Péter székesegyház új épületén, a selmecbányai Mária-templom számára készülő oltárképetM S Mester, a délnémet és sziléziai festészeti környezet hatását követve, jellegzetesen későgótikus stílusban festi meg. A reneszánsz stílus magyarországi elterjedése a Jagelló-korban, elsősorban II. Ulászló uralkodása alatt következett be. Ez a folyamat részben az ország hatalmi decentralizálódásával is összefüggésben áll. A királyi udvar reprezentatív építkezései ugyanis nem Budán, hanem Prágában valósulnak meg.