Adóigazgatási Szakügyintéző Fizetés

Apró Vörös Bogarak

Tuesday, 20-Aug-24 01:04:16 UTC

Valami öröm-ijedtséget, ami tele van mosolygással. Valami bájos költeményt, aminek se szava, se zenéje. Valami szent ünnepet, ami az angyaloknak van szentelve, és mégis mindebből semmi egyet határozottan, hanem mindezt együtt és egyszerre egy szívdobbanásban. Március tündérleányai, én apró szerelmeseim, merre vagytok? Alig tíz lépésnyire tőlem egy nyírfa lábainál, ott kéklenek apró csoportokban sötétzöld szívalaku szoknyácskákban, üdén, élettől virulón. - Miért jöttek? Mire, kire várnak itt e csöndes rejtekben? - Ki tudja? Kertészet/Madarak/Széncinege – Wikikönyvek. Hiszen a magát tökéletesnek tartó ember sem tudja: miért jött? mire vár? Hogyan van, hogy az ibolya láttára mindig csak a szőke leányra gondolok, soha barnára, soha magasra, soha előkelőre, - mindig valami szegény szőke földi leányra, aki félig gyerek még, de már hosszu ruhában jár, - egyszerü olcsó ruhában, de akinek a szemei ilyen sötétkékek, és ilyen rejtelmesen hallgatók. Akinek az arca ilyen üde, bársonyos, és a napfényen ilyen finoman selyempihés. És akinek a kezei melegek.

  1. Kertészet/Madarak/Széncinege – Wikikönyvek

Kertészet/Madarak/Széncinege – Wikikönyvek

- Szegény kis hosszúbajszú vörös bogarak, ne nézzetek rám aggodalommal: nem lép rátok ez az óriás. Melegedjetek, szunyokáljatok nyugodtan a tégladarab napos felén. Tudom én azt, hogy nektek ez a kődarab a házatok, s ti bizonyára boldogabbak vagytok itt ez alatt, mint mi a nagy gipsztáblákkal cifrázott kőházainkban. Mink is társas életet élünk, de örökké a kövek között. Kő alul, kő felül, kő mindenfelől. Nektek azonban csak télen meg essőben kell ez a kő itt. Máskor mindenkor: fű alul, fű felül, fű mindenfelől. A ti világotok a fű. Olyan lehet nektek e kis liget növényzete, mint nekünk a Kárpátok. Egy heti járóföld, nagy pihenések a virágokban. Vendéglő, ahol illatos puhaság, méz, és harmatvíz fogadja a vendégeket, s ingyen. Omolj reám, omolj, március virágesője, - meleg verőfény! A fűszálak megmozdulnak, meghajladoznak. Vándorszellő megy át a ligeten. Ahogy rajtam is átleng, érzem, hogy ibolyaillatot visz magával. Ibolya! Hát van már ibolya? Mit érez az ember, mikor a kedvesével váratlanul találkozik?

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Széncinege ( Parus major, Syn: -) Más neve(i): - A verébalakúak rendjébe, ezen belül a cinegefélék családjába tartozó apró termetű, közismert faj. Védett madár! - Eszmei értéke: 25 000, - Ft. (2012) A széncinege 14 centiméter hosszú, szárny-fesztávolsága 22 centiméter, átlagos testtömege 16-22 gramm. A legismertebb cinege. Feje és nyaka fényes kékesfekete, arcfoltja fehér. Testalja citromsárga; mellén és hasán fekete, hosszanti sáv. Háta szürkészöld; farkcsíkja és farka szürkéskék. A fiatalok sapkája barnás, arcfoltjuk sárgás. A széncinege rendkívül élénk, éber madár. Hajnaltól alkonyatig mozog; hol a fák törzsét, hol a legvékonyabb ágakat kutatja, ide-oda röppen, fejjel lefelé tornászik. Minden mozdulata ügyes; figyelmét semmi sem kerüli el. Ahol nem kell veszélytől tartania, ott nagyon bizalmassá válik; ő jár legsűrűbben a madáretetőkre. Téli hidegben szívesen eszi az olajos magvakat, napraforgót stb.