A Munka Törvénykönyve egyértelműen rögzíti, hogy a rendkívüli munkavégzés, vagyis a túlóra után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Tehát értelemszerűen a rendkívüli munkavégzés időszakára a dolgozónknak jár az időarányos munkabére és a túlóra pótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Itt figyelembe kell tehát vennünk azt is, hogy mennyi a dolgozónk szerződés szerinti, napi tényleges munkaideje. Így kell a szabadságra járó összeget megállapítani | Profession. NE FELEJTSÜK EL, hogy magának a bérpótlék 1 órára eső egységdíjának számítását a 174-es osztószámmal kell megállapítanunk. Mindemellett legyünk figyelemmel arra is, hogy részmunkaidős vagy az általánostól eltérő teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a 174-es osztószám arányos részével kell számolnunk. Tehát, ha például a dolgozónk munkaideje 4 óra, akkor (174 / 8) * 4 = 87 lesz ez az osztószám. A munkavállalónknak 50% mértékű túlóra pótlék jár: a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten felül vagy c) az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.
Az idéntől hatályos jövedelemadózás a normál munkaviszonyra lett optimalizálva, nem pedig a speciális adóztatás alá eső körre - ami persze természetes is. Ennek eredményeképpen azonban az ekhósok terhe nő, és a nettó bér kiszámítása is bonyolultabb lesz. A rendszer azért lesz körülményesebb, mert külön kell kezelni az ekhós és a munkaviszonyos bért - hiszen az ekho csak egy adózási forma, és nem keletkeztet jogviszonyt, szükség van valamilyen, az szja-törvény alapján értelmezhető jogviszonyra - ez praktikusan a munkaviszony és az abból származó jövedelem. Vagyis az ekhósok bére áll egy munkaviszonyos részből - ez többnyire a minimálbér összegét jelenti - és egy ezen felüli ekho szerint adózó részből. Az idén azonban a munkaviszonyból származó jövedelem a szuperbruttó szerint adózik, miközben az ekhós részre nem vonatkozik ez a szabályozás. Bérszámfejtés, bér, társadalombiztosítás, munkaügy - TILEA Tanácsadó Kft.. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyból származó jövedelmet a szuperbruttó szerint kell számítani, azaz a bért fel kell szorozni 1, 27-tel, az ekhós rész kiszámítása viszont nem változik.
chevron_right Hibásnak tűnt a program, de nem az: ünnepnapra is kell bért számfejteni? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 02. 05., 06:28 Frissítve: 2017. 05., 00:54 2 Fix havidíjas szellemi foglalkozású munkavállalókat alkalmazunk. Eddig az ünnepnapokra eső bért is számfejtettük. Hajszálnyival szűkül a különbség az ekhós és a normál bér között - Napi.hu. A 2017-es programnál a programozó úgy állította be a paramétereket, hogy csak a munkanapokra számfejt a program, mivel szerinte az ünnepnapokra nem kell bért számfejteni. Szerintünk viszont eddig is kellett, és a jövőben is kell az ünnepnapokra járó bért számfejteni. Mikor járunk el helyesen, hogy a törvényi előírásoknak is megfeleljünk? – kérdezte olvasónk. Juhász Tibor okleveles adószakértő válaszolt. A változás e téren 2012-ben keresendő, amikor az új munka törvénykönyve (Mt. ) hatályba lépett – szögezte le Juhász Tibor. Szakértőnk szerint alapvetően igaza van a programozónak, ugyanakkor a cég is ragaszkodhat az elképzeléséhez, vagyis a régi gyakorlathoz.
A távolléti díj új szabályozása egyszerűsíti az adminisztrációt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A jogértelmezést segítendő a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszertani segédletet is készít a távolléti díj kiszámításához. A minimálbérnél, bérminimumnál nem lehet kevesebb Az NGM kiemelte: a 2013. január elsejétől a távolléti díj számításánál bevezetett 174 órás osztószám a havi alapbéres bérformában alkalmazottakra vonatkozik. Ezeknek a munkavállalóknak tehát az adott hónap munkanapjai számától függetlenül - változatlan alapbér mellett - a szabadság időtartamára minden hónapban azonos összegű távolléti díj jár. A hónap végén elszámolt fizetés összegén belül ezeknél a munkavállalóknál a szabadság idejére számított díj tehát fix, de a ledolgozott napokért kapott bér eltérően alakulhat azokban a hónapokban, amikor a munkavállaló szabadságra megy. A munkabérek védelme érdekében ugyanakkor a havi munkabér a távolléti díj számítása miatt egyetlen esetben sem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege - hangsúlyozza az NGM.