Keresés Jogsértő, hogy a nem-önkéntes pszichiátriai kezelés alá vont személyeknek, bár elméletileg tehetnék, gyakorlatilag nincs lehetősége jogorvoslati kérelemmel élni a kezelés elrendelése ellen – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Az Ombudsmani Hivatal Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) beadványa alapján vizsgálta meg a problémát. Közleményt adott ki a TASZ, miszerint beadványukra válaszul jogsértőnek minősítette az ombudsman azt a helyzetet, hogy a nem-önkéntes pszichiátriai kezelés alá vont személyeknek gyakorlatilag nincs lehetőségük fellebbezni a kezelést elrendelő bírói határozat ellen. A határozatot, ami a fellebbezéshez szükséges, személyi szabadságuk korlátozása miatt ugyanis nagyon nehezen és túl későn kapják kézhez. "Nagyon nehezen, mert míg az érintettet a zárt osztályon tartják fogva, addig a bírósági végzést az üres lakásába postázzák ki. Súlyos jogsértések pszichiátriai kezelés során - Ombudsman vizsgálta a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház eljárását - Jogi Fórum. Túl későn, mert a beszállítás és a határozat kézbesítése között 27 nap is eltelhet. A bíróságnak hivatalból amúgy is 30 naponként felül kell vizsgálnia a kötelező gyógykezelés indokoltáságát.
Sérül a nem-önkéntes pszichiátriai gyógykezelés alá vont személyek hatékony jogorvoslathoz való joga - állapította meg beadványunk alapján az állampolgári jogok biztosa. A jelentés a sürgősségi és a kötelező gyógykezeléssel kapcsolatos több más problémára is felhívta a figyelmet. Nem-önkéntes pszichiátriai gyógykezelés alá akkor vonnak egy személyt, ha magára vagy másokra veszélyt jelent. A pszichiátriai betegek önkéntes fogva tartása az egyetlen válasz? | IACE association. Az eljárás kulcseleme, hogy a beteg hozzájárulása nem szükséges a kezeléshez, sőt, a beteg kifejezett akarata ellenére is elláthatják őt pszichiátriai zárt osztályokon. A kötelező gyógykezelés indokoltságáról a bíróság dönt. A kezelés a kezelőorvos döntésére ér véget, illetve annak fenntartását a bíróság harminc naponként felülvizsgálja. A TASZ beadványában azt kifogásolta, hogy a kezelés alá vont személyeknek csak elvben van joguk a bírósági határozat hatékony fellebbezésére. A fellebbezés előfeltétele ugyanis az, hogy a beteg megkapja a kötelező gyógykezelés indokoltságáról szóló bírósági határozatot.
A gyógyszerezés során tartsák tiszteletben az emberi méltóságot és a betegek önrendelkezési jogát. Az ombudsman azt javasolta a kórház igazgató főorvosának, gondoskodjon a dolgozók képzéséről, hogy egyértelműen különbséget tudjanak tenni a veszélyeztető és közvetlen veszélyeztető magatartás között, és eszerint mérlegeljék az eljárási lehetőségeiket, az intézmény elhagyásának jogát. A korlátozó intézkedés alkalmazására kizárólag veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető magatartás esetén kerüljön sor, az annak alapjául szolgáló konkrét cselekmény, állapot pontos rögzítésével. Önkéntes pszichiátriai kezelés betiltása. Az adatlapok a hatályos jogszabályokkal összhangban tartalmazzák a teljes körű dokumentációt, az elrendeléséről pedig a betegjogi képviselőt, valamint a beteg törvényes képviselőkét megfelelő időben és módon tájékoztassák – ajánlotta a Petz Aladár Megyei Oktatókórház igazgató főorvosának Székely László, az alapvető jogok biztosa.
A kórház verziójában ugyanis szerepel olyan kitétel, amely szerint aláírásával a beteg automatikusan lemond a bírói szemle megtartásáról. Önkéntes pszichiátriai kezelés. Működik Magyarországon is?. Kiderült, hogy a két ügyben a kémiai korlátozó intézkedések, vagyis az akarat megtörésére alkalmas nyugtatószerek tájékozott beleegyezés nélküli alkalmazását és a fizikai korlátozást, azaz az osztály elhagyásának megakadályozását hiányosan, nem az előírt módon vagy egyáltalán nem dokumentálták, így utólag az eljárások indokoltsága sem állapítható meg. Székely László ombudsman kiemelte, hogy a gyógyintézet elhagyásához való jog érvényesülése szempontjából különösen lényeges az önkéntes felvétel és a sürgősségi felvétel elhatárolása. Ha egy beteg az önkéntes gyógykezelésekor veszélyeztető magatartást tanúsít, akkor a törvény alapján a sürgősségi eljárásrendet kell alkalmazni, értesíteni kell a bíróságot, kérni kell a beteg szemléjét. Ám amennyiben ilyen helyzetről nincsen szó, a felvételét önkéntesen kérő betegnek joga van ahhoz, hogy akár a kezelőorvos tájékoztatását is mellőzve elhagyja a gyógyintézetet.
Intézményünk munkatársai elsősorban bevásárlás, gyógyszerbeszerzés, csekkek befizetése, szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás biztosításában tudnak közreműködni. A segítő szolgáltatást az alábbi telefonszámokon éri el: Hatósági karantén segélyhívó száma: +3630/248-2012 Idősek ellátására létrehozott segélyhívó szám: +3620/253-5103 Az Adatkezelési tájékoztató elérhető: ITT Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy aki egyedül élő, ellátás nélkül maradt személyről tudomást szerez, a fenti telefonszámokon jelezheti.
Ha azonban az orvosok abból indulnak ki, hogy a kényszergyógykezelés potenciálisan olyan traumatizáló hatású, amely egyes betegeknél éveken át tartó szenvedést hagy maga után, akkor jelentősen megváltozik a betegek nem önkéntes kezelésre való beutalásának küszöbe, és a nem önkéntes kórházi kezelésre végső megoldásként tekintenek. " Pages: 1 2 3 | Egyetlen oldal
Bejelentkezés munkanapokon 9-16 óráig a 201-7375-ös vagy a 214-7102-es telefonon. A Társaság a Szabadságjogokért eddig megjelent betegjogi tájékoztató füzetei: • Az egészségügyi adatok megismeréséhez és védelméhez fûzõdõ jogokról • A betegek jogairól • A TASZ ismertetõje a betegek jogairól (plakát) Az érdeklõdõk számára ingyen eljuttatjuk a kért kiadványokat. Kiadta a 1999 márciusában. A kiadvány a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány támogatásával készült, az 1997. évi CLIV. törvény X. fejezetének rendelkezései alapján. Önkéntes pszichiátriai kezelés btk. TEL. /FAX: 201-7375; 214-7102 E-MAIL: [email protected] HOME-PAGE: ADÓSZÁM: 18067109-1-41 Lehetséges-e a gyógykezelés során a beteg személyes szabadságát korlátozni? A beteget feltétlenül indokolt esetben, önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén korlátozhatják mozgásában és szabadságában. Ez a korlátozás – mind jellegében, mind idõtartamában – csak olyan lehet, amely a fennálló veszély elhárításához feltétlenül szükséges. A személyes szabadság korlátozását a kezelõorvos, olyan intézményekben pedig, ahol nincsen állandó orvosi felügyelet, orvos hiányában kivételesen indokolt esetben a szakápoló rendelheti el.