[5] [6] Kilátásba helyezték ingyenes wifi kiépítését is a teljes területen. [7] A park nevezetességei [ szerkesztés] A park északi részén, a Felső kertben található az Ismeretlen katona sírja, nagy állami ünnepségek, diplomáciai koszorúzások színhelye. Itt helyezték el a lakosságuknak a második világháború után "Hős város" címet kapott 13 helység (a breszti erőd, Leningrád, Sztálingrád, Szmolenszk, Tula, Kercs, Odessza, Szevasztopol, Kijev, Novorosszijszk, Minszk, Murmanszk) helytállásának emlékművét. A Kreml falában, a középső Arzenál-torony közelében 1820-ban építettek – a kor divatjának megfelelően – egy úgynevezett olasz grottót, romokra emlékeztető mesterséges díszépítményt. 1913-ban épült a park főbejárata közelében a Romanov-ház 300 éves fennállásának emlékére egy obeliszk. A bolsevik forradalom győzelme után arról eltávolították a cári jelképeket, de 2013-ban az obeliszket eredeti formájában állították helyre. A park Manyezsnaja tér felé eső szélén 1996-ban szökőkút-komplexumot alakítottak ki.
Ismert: az 1993-ban életbe lépett úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumok szerint az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál, az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál. Csakhogy 1999 óta a gazdasági és monetáris unió több tagállama, köztük Németország és Franciaország is megsértette a konvergenciakritériumokat – büntetést azonban nem kaptak ezért. Franciaország számára, mely az unió vezető államai közül talán a legerőteljesebben lóg ki e téren a sorból, a kritériumok kifejezetten kínos kötelezettséget jelentenek, a legkevésbé sem véletlen tehát a kérdés fölvetése éppen a jelöltsége meghosszabbításáért harcba szálló (vagy legalábbis azt lebegtető) francia elnök számára. Egy zászló mind felett A 2009-es cseh elnökség óta másodszor fordul elő, hogy az EU soros elnökségét betöltő tagállam bojkottálja az uniós zászló kitűzését. "Emmanuel Macron nem szereti Franciaországot! " – jelentette ki a LR, a Köztársaságiak (a francia parlament legerősebb jobboldali pártja) politikusa, Éric Ciotti azt követően, hogy a francia EU-elnökség okán már december 31-ére eltávolították az ország egy fontos nemzeti jelképét: a párizsi Diadalív alatt, az ismeretlen katona sírjára kitűzött nemzeti zászlót.
Az emlékkövet már nem is a gróf, hanem Kertész K. Róbert kultuszminisztériumi helyettes államtitkár tervezte. (Korábban ő szervezte meg IV. Károly koronázását, újabb évtized múltán pedig Weichinger Károllyal majd megnyeri a soha föl nem épülő új budapesti városháza tervpályázatát. ) A féltonnás süttői mészkő hasábot – olvashatjuk a korabeli Néptanítók Lapjában – Fabró Ferenc budakalászi bányájában egy 600 köbméteres tömbből vésték ki féléves munkával, majd egy különleges vasúti kocsin, különjárattal szállították rendeltetési helyére. Bizonyára nem a második világháborús sérülései, hanem a Liget felőli felirata – "Az ezeréves határokért" - volt az oka, hogy 1951-ben elbontották. Csak 1956 tavaszán faragta újra Gebhardt Béla, akkor már a következő felirattal: "Hősök emlékének, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket". És ami a legérdekesebb, hogy még ez sem az az állapot, amelyet ma láthat, aki elzarándokol a térre. Mert 2001-ben, a millennium tiszteletére az akkori Fidesz-kormány felújíttatta a követ, és a szabadság meg a nemzeti függetlenség helyébe mindössze ennyi került: "Hőseink emlékére".