Karácsonyi szokások – A karácsonyi asztal A ma is továbbélő szokások szerint a karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, beigli, valamint dió és a család összetartását szimbolizáló kerek alma nélkül. Sok helyen vacsora után ma is annyi szeletre vágnak egy almát, ahányan ülnek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következő esztendőben. Karácsonyi szokások – A regölés A karácsonyt követő időszakhoz kapcsolódik a regölés hagyománya: az István napjától, december 26-tól Újévig járó regösök különféle énekeket adtak elő és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak. Elfeledett magyar karácsonyi szokások nyomában. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés - bőségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt. Karácsonyi szokások – Borszentelés A borszentelésre Szent János napján, december 27-én került sor régen. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, mivel a szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, illetve öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor.
A vaniliadarabka oldalát egy éles kiskéssel felhasítjuk, széthajtjuk, mint egy kis könyvlapot, és bedobjuk a lébe. 10 percig kis lángon bugyogtatjuk, kavargatjuk, vigyázzunk, hogy ne fusson ki. Kivesszük a vaníliát, a levét szép csatos üvegekbe kanalazzuk, lezárjuk, és 5 percre fejreállítjuk. Az állagától nem kell megijedni: másnapra szépen megdermed. Szalaggal átkötve különleges ajándék lehet.
A regösénekben fontos szerepe van továbbá ősmagyar mitológiai elemeknek (Csodaféle szarvas) és Szent István király alakjának is. regösének a regölés legmeghatározóbb eleme. Részei: Beköszönő – A regösének mindig ezzel. Jókívánságok – Az első részben a regösök a ház népének jó egészséget, vagyont kívánnak. Misztikus jelenet – általában a csodaszarvasról, vagy Szent István-ról. Összeregölés – ilyenkor a házban lakó fiatal lány és egy legény nevét egy énekben említve összepárosítják őket Záradék – ebben a részben gyakran utalnak a regösöknek adandó jutalomra, továbbá megátkozzák azt, aki nem ad adományt. Karácsonyi népszokások | rafia. BORSZENTELÉS A borszentelésre Szent János napján, december 27-én került sor régen. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott, mivel a szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, illetve öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor. Borszentelésnek mondják, valójában megáldják a bort ezen a napon. János evangélista volt a legfiatalabb az apostolok közül, s az egyetlen, aki nem halt vértanúhalált.
Karácsony ünnepe számos, mára már feledésbe merült ősi hiedelmet, sokszor még kereszténység előtti misztikus hagyományt őriz és örökít át akár a legmodernebb korokra is. Az összes többi ünnephez hasonlóan a karácsonyi szokások is folyamatosan változnak. Valójában maga a karácsony is a változás eredménye: a Kr. u. 325-ben megrendezett niceai zsinat után terjedt el a karácsony ünneplése. Korábban az ókeresztény írók a születésnapok ünneplését pogány szokásnak tartották, ezért nemigen volt körükben gyakori Jézus Krisztus ilyen alkalomból való ünneplése. Karácsonyesti vacsoránkat ősrégi szokások határozzák meg. A paraszti kultúrában szinte minden ételnek mágikus jelentése volt. - Magyar Konyha. A niceai zsinat is éppen csak Jézus halálának időpontját rögzítette, hiszen a Húsvét volt a legfontosabb ünnep akkor az egyház számára. Ám miközben a Húsvét időpontja egyértelmű volt az ókorban, addig Jézus születésének körülményei bizonytalanok voltak. A karácsonyi ünnepkör és az advent szokásai ősi hagyományokra vezethetők vissza. De a szokások időközben folyamatosan változtak is. Az advent jelentősége éppen a megnyugvás lenne az egész évi rohanás után.
Ezután a háziak megvendégelik őket. This entry was posted on 2017. december 25. hétfő at 11:15 and is filed under Ünnepek. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2. 0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.
A tejbe belekeverjük a maradék tojássárgáját, ezzel beecseteljük a tésztahurkákat. Tepsibe téve 20 percig sütjuk őket az előmelegített sütőben. (Szép aranysárga szinük lesz. ) Amikor kivesszük a sütőből, nagyon gyorsan (míg puha a tészta) 12 mm vastag ferde szeleteket vágunk, és a szeleteket ismét tepsibe fektetjük (legyenek sűrűn, de ne érjenek össze), és további 5 percre a már kicsit hűvösebb sütőbe tesszük. A kétszersültszeleteket rácson hagyjuk kihűlni, jól zárható dobozban tároljuk. 2. Házi szaloncukor 50 dkg kristálycukor 1, 75 dl víz 35 g méz Az ízesítéshez: étcsokoládé, kávé, gyümölcssűrítmény A szaloncukor az úgynevezett fondantból készül: a francia szó annyit tesz, mint könnyen olvadó. A cukorhoz épp csak annyi vizet szabad hozzátenni, amennyiben könnyen oldódik. A cukoroldat mézet (vagy glükózszörpöt) is igényel, ez biztosítja, hogy a cukortömeg idő előtt ne kristályosodjon ki, és később megőrizze az állagát. A cukrot 116 °C-ra főzzük: az oldat akkor jó, amikor a forró cukor, amit egy kiskanállal egy hideg vizes láboskába cseppentünk, puha, gyúrható golyóvá áll össze.
Karácsonyesti vacsoránkat ősrégi szokások határozzák meg. A paraszti kultúrában szinte minden ételnek mágikus jelentése volt. Méz Úgy tartottak, hogy a méz megédesíti az életet, ezért máig sokféle a karácsonyi vacsora kezdő fogása a mézbe mártott fokhagyma, dió, mézzel ízesített ostya. Aki mézet vagy sült tököt evett, az egész évben felvértezve érezhette magát a torokbetegségek ellen. A hagyományos karácsonyi étkek közül nem hiányozhat a dió, a mák, a méz, az alma és az aszalt szilva. Alma A családfő az almát annyi gerezdre vágta, ahányan az asztalt körülülték: mindenki kapott belőle, hogy olyan kerek és összetartó legyen a család, amilyen kerek az alma, s hogy ha valaki eltévedne, a közösen evett almára visszagondolva hazataláljon. Az alma a szépség és egészség megidézésére, a rossz távoltartására is szolgált. Fokhagyma A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-an, Luca napján volt a leghosszabb az éjszaka, és ilyenkor illett fokhagymát dugni a kulcslyukba. Vagy keresztet rajzolni vele az ajtóra, hogy elűzzük az ártó szellemeket.