Ahogy a verseknél, úgy a dalszövegeknél is gyakran felmerül a kérdés: pontosan miről is szól az adott mű? Különböző értelmezések mindig is voltak és lesznek is, ebben a kétrészes cikkben pedig ismert dalok szövegei mögé próbálunk bepillantani. Az első, angol nyelvű szövegekről szóló rész után ebben a cikkben 5+1 magyar dalszöveget veszünk górcső alá. Megoszlanak a vélemények, de egyfajta egyetértés mégis van abban az állításban, hogy a dalszövegek ugyanúgy versek, mint a költészet örökbecsű darabjai. Egy igényes dalszövegnek ugyanúgy lehetnek vegyes interpretációi, mint egy jó költeménynek. Emellett nemegyszer a háttértörténet is van annyira érdekes, mint az irodalomkönyvekben összegyűjtött művek eseteiben. Lássunk erre néhány hazai példát! 1. Szomorú vasárnap (1933) Az "öngyilkosok himnuszaként" is ismert sanzon első címe még Vége a világnak volt. A végső változat zenéjét Seress Rezső (1899-1968) komponálta, szövegét pedig Jávor László (1903-1993/1994), a 8 Órai Újság publicistája írta.
Szomorú vasárnap száz fehér virággal, Vártalak kedvesem, templomi imával. Álmokat kergető vasárnap délelőtt, Bánatom hintaja nélküled visszajött. Azóta szomorú mindig a vasárnap, Könny csak az italom, kenyerem a bánat, Szomorú vasárnap. Utolsó vasárnap, kedvesem gyere el, Pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel. Akkor is virág vár, virág és koporsó, Virágos fák alatt utam az utolsó. Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak, Ne félj a szememtől, holtan is áldalak, Utolsó vasárnap. Ősz van és peregnek a sárgult levelek, Meghalt a földön az emberi szeretet. Bánatos könnyekkel zokog az őszi szél, Szívem már új tavaszt nem vár és nem remél. Hiába sírok és hiába szenvedek, Szívtelen rosszak és kapzsik az emberek. Meghalt a szeretet! Vége a világnak, vége a reménynek Városok pusztulnak, srapnelek zenélnek. Emberek vérétöl piros a tarka rét. Halottak fekszenek az úton szerteszét. Még egyszer elmondom csendben az imámat: "Uram, az emberek gyarlók és hibáznak. " Vége a világnak! Utolsó vasárnap.
– Hallgattál Seress-dalokat régebben is? – Az életútját nem ismeretem teljesen, de a dalait igen, sőt gyakran azon csodálkoztam, hogy egy-egy sláger, melyet magyar népdalnak vagy nótának hittem, szintén Seress-szerzemény. Izgalmasnak találom, ahogy át tudta alakítani művészetté a történelem viharaiban megélt gyötrelmeit. – A Szomorú vasárnapra azonnal igent mondtak a Madách Színházban? – Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter hat éve dédelgette az anyagot, megvalósulásához keresték a lehetőségeket, de hol jogi, hol helyi akadályokba ütköztek. És amikor megkerestek engem, majd valamivel később Szirtes Tamás igazgató úr megtisztelő felajánlása is megérkezett arra vonatkozóan, hogy rendezzek, amit szeretnék a teátrumban, összehoztam a két felkérést és zöld utat kaptunk. Ráadásul Müller Péter a Madách Színházban társulati tag, erősen kötődik a pesti Broadway világához. Horgas Ádám, próbafotó: Madách Színház – A Madáchban igen, de a főszereplőkkel nem először dolgozol együtt. – Rudolf Péterrel és Nagy-Kálózy Eszterrel együtt vittük színre az És Rómeó és Júlia című produkciót, mely nemrég ünnepelte 400. jubileumi előadását, elképesztő szériát él meg a darab.
Rákosi alatt be volt tiltva a Szomorú vasárnap, a dal pesszimista hangulata ugyanis nem illeszkedett a rendszer által sugallni kívánt optimizmushoz. S mivel lejátszás nem, így jogdíj sem volt. A kapitalista országokból járó jogdíjakat pedig akkoriban el sem lehetett Magyarországra juttatni, így Seress szegényen élt és így is halt meg. Pedig magyar zeneszám soha olyan hírnevet nem szerzett, mint a Gloomy Sunday. Sarah Vaughan, Billie Holiday, a Genesis, Ray Charles, Serge Gainsbourg, Björk, Sinéad O'Connor, Sarah Brightman, Louis Armstrong és még sokan mások is feldolgozták. Presser Gábor egy ideig egy házban lakott Seress Rezsővel, épp az alatta levő emeleten. Tőle tudjuk, hogy Seress mindig a Szomorú vasárnapot hallgatta. Minden egyes nap, pontosan 2-6-ig: a világhírű dal egyik feldolgozását a másik után…
Ezen szerepelt talán legismertebb daluk, a már-már népdalként is énekelt Most múlik pontosan, amelynek azóta számtalan értelmezése született. Egy közel tíz évvel későbbi interjúban a szerző így vallott daláról: "ha valaki kíváncsi arra, hogy egy-egy dalban mi a konkrétan valós és mi a költői valóság, akkor konkrétan kérdezzen rá, mert sorról sorra el tudom mondani. (…) Visszajöttem Komlóról, letisztultak körülöttem a dolgok, visszaköltöztem a Rózsa utcai lakásomba, és ott kezdtem el kiírni magamból azokat az ötleteket, amiket a rehabon nem volt alkalmam. Bizonyos daloknál érzek olyasmit, mintha enyhe áramütés érne, egy bizsergető érzést, hogy valami most megrezdült, hogy ez jó lesz, és ezt éreztem (…) a Most múlik -nál is. Éjszakánkét üldögéltem otthon a kanapén a gitárral, egy kislámpa fénye mellett, és egyik éjjel pár óra alatt megírtam a dalt. " Egyszerűen hangzik, mégis egy időtálló darabot kaptunk tőle, ami sokakat késztetett és késztet azóta is gondolkodásra. Ez pedig, véleményem szerint, a könnyűzenének ugyanúgy célja, mint a szórakoztatás.
A dal később, 1935-ben, két öngyilkossági eset kapcsán kapott nagyobb figyelmet, majd angolra fordítását követően világsláger, egyben talán a legismertebb magyar dal lett. 2. Oh, mondd (Illés, 1965/1969) A magyar beat-zene úttörőjének számító Illés-együttes 1965 nyarán három hónapot töltött Nógrádverőcén, ahol az ottani ifjúsági tábor szerződtetett zenekara volt a hétvégi mulatságokra. A fellépések között persze a zenekar rendelkezett elegendő idővel ahhoz, hogy saját dalokat írjon és kísérletezzen ki. A céljuk egyszerűen az volt, hogy külföldi számok feldolgozása helyett magyar nyelvű dalokkal tudják megnyerni a közönséget – ezért sem sikerült túlzottan bonyolultra ez a dalszöveg. A "legenda szerint" – amelyet Szörényi Levente (1945-), az együttes frontembere egy 1996-os koncerten a konferálószövegében is megerősített – ezt a dalt a Szörényi-Bródy szerzőpáros a lakóházuk tetején ülve írta meg, majd a következő fellépésen már a közönség előtt is kipróbálták. "Ültünk a háztetőn, és hoztuk a témákat.