Egerszalók sódombjai: Egerszalók, de nyugodtan mondhatjuk, hogy egész Magyarország egyik legkülönlegesebb érdekessége Egerszalók sódombjai. A föld mélyéből feltörő hévízforrás és a víz által formált sódomb köré manapság nem egy luxusszálloda épült. Annyira különlegesnek számít, hogy Európa-szerte egyedülálló látványt nyújt ez a 1200 négyzetméteres lenyűgöző mészkőlerakódás.
Friss felvételek készültek az egerszalóki sódombról. A Saliris Resortot július elsején nyitják meg, a Nosztalgia Strandfürdőben pedig már most is várják a vendégeket. Bertalan Balázs YouTube csatornájának számos hangulatos egerszalóki videót is köszönhetünk. A fürdő mellett található sóbombról az elmúlt években több felvételt is készített. A kedvencük pedig a 2016 szilveszterének reggelén, mínusz 10 Celsius-fokban, az ekkor is nyitva tartó Nosztalgia Strandfürdőről készített videója. Most az egerszalóki sóbombról töltött fel egy friss felvételt, amit lejjebb görgetve nézhetnek meg. Láthatóan jó formában van a domb, szépen épül a termálvíznek köszönhetően. Bár mindenki sóbombnak becézi az egerszalóki képződményt, valójában mésztufáról van szó. A felszínre kerülő termálvízből ugyanis kalcium-karbonát, azaz mészkő válik ki, amint lehűl a víz. Egerszalók sódomb regency. Ahogy a lenti videón is látszik, a mésztufán megjelennek sárgás, zöldes, barnás foltok, ezek a vízben megtelepedő algák miatt alakulnak ki. A felvételek készítésekor egyébként a Saliris Resort fürdő még nem nyitott ki.
Egerszalók nevezetessége, a környék szimbóluma a " sódomb ", amelyet egy 1961-ben fúrt kút hévízforrása épített. Európában is egyedülálló, a világon pedig csak pár másik helyen látható ehhez hasonló természeti képződmény. Egerszalók Egerszalók község Heves megyében, Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében található. Egyik legfőbb látnivaló a községben a Sáfrány utca végében látható, ezek a tufakőbe vájt barlanglakások. A másik pedig a község határában található sódomb. Sódomb Bár mindenki "sódombnak" hívja az egerszalóki látványosságot, valójában mésztufáról van szó. Kőolaj és földgáz után kutatva fúrták az első kutat 1961-ben, azonban olaj helyett 65 °C-os hévizet találtak kb. 405-410 méteren. Egerszalók rövid története és csodás sódombjai. A kút a Vendel nevet kapta Szent Vendelről, aki a források és kutak védőszentje. A domboldalon lefolyó termálvízből mészkő (kalcium-karbonát) válik ki amint lehűl a víz, ennek köszönhetően alakul ki a látványos mészkőlerakódás. Az évek során keletkezett mésztufakúpot ma már mesterségesen is próbálják növelni.
A felbecsülhetetlen értékű, 65-68 celsius fokos hévíz kicsapódása hozta létre a különleges látványt nyújtó, 1200 négyzetméteres mészkőlerakódást, amely Európában is ritkaságnak számít. Eleinte engedély nélkül telepítettek oda medencét a környékbeliek örömére, mára pedig tömegeket is kiszolgálni képes infrastruktúrát építettek ki a természeti képződmény köré. A lényeg azonban nem változott: fenyőerdőkkel körülölelve, mesebeli környezetben ejtőzhetünk a meleg vízben, mintha csak hófehér felhők között csücsülnénk. LACI13 Egerszalók, Sósdomb! című albuma az Indafotón. Bár a sódomb Egerszalók legvonzóbb látványossága, se szeri, se száma a kikapcsolódási lehetőségeknek és látnivalóknak. A falu másik végében található a Laskó-patakkal 130 hektárosra duzzasztott mesterséges tó, az Egri-Bükkalja legnagyobb felszíni vize, amely kirándulásokra, horgászásra egyaránt alkalmas. A közelben ezenkívül is rengeteg túraútvonal elérhető, látványnak pedig korántsem utolsók a tufakőből faragott kőképződmények. A Bükkalja építészeti kultúráját a vidéket borító vulkáni tufa, ez a könnyen faragható és formázható kő határozza meg; kerítések, hidacskák, út menti keresztek egyaránt készültek belőle, legrejtélyesebb megjelenési formájuk pedig a kaptárkövek.
Advent negyedik vasárnapján este, a győri Széchenyi téren ünnepi műsor kíséretében gyújtották meg a téren felállított óriási adventi koszorú utolsó gyertyáját. A Széchenyi téren, amely az elmúlt hetekben mézeskalács térré alakult a győriek rég nem látott ismerősökkel találkozhattak, barátokkal, családtagokkal hangolódhattak az ünnepre – kezdte köszöntőjét a Borkai Zsolt polgármester. Az önkormányzat évről évre igyekszik bensőséges hangulatot teremteni a karácsonyi időszakban a győriek és az ide látogató turisták örömére. A polgármester hangsúlyozta: karácsonykor képesek vagyunk arra, hogy megbocsássunk, hogy szeressünk, hogy örömöt okozzunk egymásnak, hogy boldogok legyünk. Ehhez bátorságot és erőt is kívánt. Áldott, boldog, békés karácsonyi ünnepeket kívánok – zárta beszédét Borkai Zsolt. Ünnepi Nesze - Nesze!szer. Dr. Veres András megyéspüspök azt a kérdést tette fel, hogy vártuk-e az ünnep érkezését, vagy csak el fog érkezni, mint minden más az életünkben. Lényeges különbség van a várakozással elérkezett, vagy csak a bekövetkezett ünnepek között – hívta fel a figyelmet a szónok.
Egy adventi koszorún meggyújtott gyertya azon túl, hogy meghitt, bensőséges hangulatot áraszt, az összetartozás érzését is erősíti. Idén ebből a meggondolásból iskolánk minden osztálya elkészítette a saját adventi koszorúját, melyek hétfő reggelenként fényükkel fognak az ünnep közeledtére emlékeztetni minket. Szabó T. Anna: Az ünnep azé, aki várja – Szabó T. Anna. Az első gyertyák vasárnap ragyogtak fel az esti szentmisén, ahol Sutka István atya valamennyit áldásával látta el. Az osztálytermekben elhelyezett koszorúkon kívül, a tantermek előtt díszelgő adventi kalendáriumok is a fontos dátum közeledtét jelzik. A stílusukban, színeikben, megoldásaikban is változatos naptárak csupán abban egyeznek meg, hogy a karácsonyt már nagyon váró gyerekek alkotásai, akik együtt számolják az ünnepekig hátralévő napokat.
Perelj, uram, perlőimmel? Felelj, Uram, felhőiddel. Mondd, hogy rend van a világban, felejtsem, amiket láttam. Nehéz lenni, tudod, Uram? Szívünk-szemünk úgy tele van fájdalommal, szenvedéssel, amit nem érünk fel ésszel. Körülöttünk annyi zaj van. A testtel is csak a baj van. A lélek meg – szent a lélek, de nem éli a szentséget. Kő a szívünk, fáradt, nehéz, szemünk csak a képekre néz, tükrök közé vagyunk zárva, nem látunk ki a világra. Itt lent perbe vagyunk fogva, perlőnk fölénk magasodna, túlkiabál, elküld haza, hiába, hogy nincs igaza. Perelj, Uram… – Nem, ne perelj. Inkább csak felhőket terelj: a változó világ képét – ezzel hozd fölénk a békét. Felelj, uram, felhőiddel, vértezz fel a kellő hittel, hogy törvényed ne feledjük, eged alatt legyünk együtt, tanuljunk világot látni, indulatainkkal bánni, nem bújkálni, mint a gyermek, viselni a közös terhet, éljük át a mások részét, legyen bennünk újra részvét, legyen bennünk hit, alázat. Égből építs nekünk házat. Elveszíthetetlen öröm Bodás János verse Nem igaz, hogy az élet rút, kegyetlen, sok öröm van, elveszíthetetlen.
Tartalmaink elkészítése, az oldal üzemeltetése és az új olvasók elérése azonban költségekkel jár. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a lehetőségeihez mérten. Köszönjük, hogy számíthatunk Önre! Támogatom a >> Karácsonyi magány: egyedül nem lehet ünnepelni A szentestét aki csak teheti, a szeretteivel tölti. Sokan vannak azonban, akiknek ez nem adatik meg: az egyedül élő emberek számára talán ilyenkor a... Miért hiszem el a feltámadást? Ismerőseim többségének fogalma sincs arról, mit ünneplünk húsvétkor. A legtöbben jól akarják érezni magukat, kilépni kicsit a hétköznapok rohanásából, mindegy, minek az ürügyén. Pedig... Húsvét titka és csodája A modern nyugati világ társadalma szellemi és erkölcsi értelemben, a hitek és egyéni választások tekintetében erősen megosztott. Meglátszik ez a hagyományhoz való merev és... Advent októberben?! "Néha úgy viselkedünk, mintha lenne valami fontosabb az életnél. De micsoda? " – Antoine de Saint-Exupéry idézete az élet lassítását célul tűző társadalmi mozgalom honlapján... Új lendület az utolsó métereken Na, még egy kör!