Volt, aki játszani akart, de olyan is akadt, aki egyszerűen csak hallgatta, mi történik az adás alatt. A műsor teljesen összeforrt Czigány nevével, és az utolsó adásig, 2007-ig újra és újra hallható volt a legendás szignál... "Szeretem azt a vetélkedőt. Ahogy mondani szokták, az élő műsor varázsa engem is elvarázsolt. Megérintett. Lelkesek voltak a versenyzők és a zenerajongók, és időnként olyan kolléga helyettesített, mint Antal Imre. Az Astoria Szálló kávézója ideális helyszín volt. Ha a jelentkező hibázott valamelyik válasznál, rendszerint mentőkérdést kapott. Czigány györgy lánya 73. A nyeremény kezdetben háromszáz, később ezerötszáz forint volt. " – mondta Czigány György. Az egykori műsorvezető kilencvenesztendős korában is harmóniában él második feleségével, Erikával, aki negyven esztendővel fiatalabb nála. Erika latin-történelem szakos tanár, így aztán van bőven közös téma. "Az első feleségemet is Erikának hívták, vele negyvennyolc évig éltünk elválaszthatatlanul, az egymás iránti rajongás jegyében. Súlyos betegség vitte el, hosszú ideig gyászoltam, mert elviselhetetlen volt a hiánya.
Kitért arra is, hogy a közeljövőben 90 verset tartalmazó kötete jelenik meg a Szent István kiadó gondozásában. Turczi István költő, a Magyar Írószövetség költői szakosztályának elnöke Czigány György gazdag és szerteágazó pályájára hívta fel a figyelmet, a megjelent csaknem 40 verseskötetre, valamint a mikrofon és kamerák előtt eltöltött mintegy 50 évre: Czigány György interjúk sokaságát készítette mások mellett Illyés Gyulával, Ferencsik Jánossal és Pilinszky Jánossal. Czigány György pályáját a szeretet és az elfogadás táplálja, "életműve tágas", befogadó és befogadható, megrendítő és a hiányosságainkkal szembesítő – hangsúlyozta Turczi István. Czigány György: Álmot, gyönge leánykát (Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2003) - antikvarium.hu. Lezsák Sándor költő, az Országgyűlés alelnöke Czigány György műsoraira, írásaira, riportjaira emlékezett, kiemelve a Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben című vetélkedőt, amelyen nemzedékek nevelkedtek. Czigány György Budapesten született 1931. augusztus 12-én, 1951 és 1956 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre járt, ahol zongoraművész tanári diplomát szerzett Kadosa Pál tanítványaként.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. márc 29. 8:07 Czigány György /Fotó: MTI/ Czimbal Gyula Személyes tragédiái sem törték meg a "Ki nyer ma? " egykori műsorvezetőjét, Czigány Györgyöt. A 88 éves Erkel Ferenc-, József Attila- és Prima Primissima-díjas író, költő, érdemes művész, rádiós és szerkesztő-műsorvezető a Bestnek mesélt életéről, többek között két súlyos tragédiáról, ami élete során érte: György első felesége és egyik fia is meghalt, ám ő megtanulta kezelni a traumákat. A munkánk a szenvedélyünk – Czigány Ildikó mesél édesapjáról, Czigány Györgyről | Nők Lapja. "Azt szoktam mondani, a tragédiákat nem feldolgozni és elfelejteni kell, hanem magunkhoz ölelni és megőrizni" – mondta az egykori rádiós. Első nejét 48 évnyi együtt töltött házasság után veszítette el, az asszony az utolsó három évében egyébként már nagyon beteg volt, s György végig mellette volt. Czigány ezt követően ismerte meg második feleségét, akit szintén Erikának hívnak. A hölgy 40 évvel fiatalabb nála, ám azelőtt sosem volt férjnél, így Czigánnyal kötött házassága volt az első.
A Magyar Rádió munkatársa és zenei főosztályvezetője volt 1956-tól 20 évig, 1976-1996 között a Magyar Televízió munkatársa, 1999-től az Írószövetség költői szakosztályának elnöke volt.
Ezért kaptak egy nevét a gótok törzséről, amelyet ezekkel a tulajdonságokkal társítottak. A gótikus elemek meglehetősen általánosak voltak a viktoriánus korszak belső tereiben, minden luxussal és pompával. Gótikus boltíves ablakok és hosszúkás, hegyes csúcsok, amelyek nemcsak a homlokzatokat, hanem a belső tereket is díszítették, hozzájárultak a hatás eléréséhez. Gótikus stílus a középkorban Ha megnézzük a Notre Dame-i székesegyházat, a gótikus stílus fő jelei világossá válnak: hegyes ívek; ólomüveg ablakok; homály; hegyes, hosszúkás formák; mitikus szörnyek, amelyek megrémítik a járókelőket. Mindezek a tulajdonságok tükröződnek a ruhákban. A sötét középkorban, valamint Victoria királynő uralma alatt erőteljes különbség volt a birtokok között. Nemcsak az életmódban, hanem a ruhákban is kifejeződött. Az alacsonyabb osztályú nők nem viselhettek drága anyagból készült ruhákat, például selyemből vagy bársonyból. Sőt, vonatokat sem tudtak viselni. A nemesség jelei voltak. Minél hosszabb volt a vonat, annál jobb volt a tulajdonos státusza.
A legtöbb ember, amikor meghallja a "gótikus" szót, elképzel egy képet, amelyben fekete feketébe öltözött fiatal férfiak, valamint a lányok szándékosan szexi ruhákba öltöznek, feszes fűzővel, csokor szoknya, és feltűnő smink. A gótikus stílus azonban nem mindig volt ilyen. Gyökerei a középkorba, a lovagok és a boszorkányok üldözésének korszakába nyúlnak vissza. A gótikus stílus szinte mindenben látható: építészetben, szoborban, festményben és természetesen a ruhákban. Jelentős hatással volt az akkori divatra. A modern divat e stílus elemeit is használja: a híres tervezők kollekcióiban láthatja a gótika jellegzetes vonásait, nem is beszélve arról, hogy sok szubkultúrát a komor esztétika ihlette. A gótikus stílus története és jellemzői A komor, szigorú, ugyanakkor a gótikus stílus fenséges szépsége a történelem meglehetősen nehéz időszakából származik, amelyet a Sötét Koroknak hívtak. Gót azonban később, a reneszánszban kapta a nevét. Az akkori gondolkodók számára a gótikus stílusban készült összes elem hibásnak, szokatlanul és aránytalannak tűnt.
A ruházat gótikus stílusa egyre népszerűbb. Az epatázs, a sötétség, a nyomorúság és a szexualitás - ezek a gótikus stílus fő jellemzői. A gótikus stílus története A gótikus ruházat hazája Hollandia. Később a gótikus divat Németországba, Olaszországba és Franciaországba került. Franciaországban a stílust megvilágította és elegáns formákat öltött. Gótikus stílus a középkorban a ruházat közvetlenül kapcsolódik az építészethez. Az akkori épületek hegyes tetői, felfelé siklottak, gazdag díszítésű fenséges szerkezetek, hegyes kalapokban tükröződve, olykor egy méter hosszúak, éles zoknit cipőben. A ruhákat drága textíliákból varrták: selyem, bársony, brokát. A legegyszerűbb velencei csipke, arany és ezüst szálak varrása. Ezenkívül a középkori gótikus ruhát egy vonattal ellátott köpennyel egészítették ki. Minél hosszabb a vonat, annál elegánsabb volt a ruha. Az ujjú ruhák dekoratív elemet játszottak, gazdagon díszítették hímzéssel. A ruhákat túlzott csipkével és mély nyakkivágással viselték. Gótika a mi korunkban A múlt század 70 évében a gótika újra megújult.
A színkombinációk általában véve depressziósak: például fekete, piros vagy fehér. Hangsúlyozzák a komor és ünnepséget, és fülbemászóvá teszik a képet. Ennek a stílusnak a tűzőkapocs látható a goth szekrényében. Ez a szubkultúra az 1970-es években alakult ki. Mindenben követik a stílust: nem csak ruhákban, hanem frizurákban, sminkben, zenei preferenciákban és könyvekben is. Góták: a gótikus stílus modern olvasata Nem számít mennyire ciklikus a divat, amikor az évszázadok mélyéből visszatér, sok változáson megy keresztül. Mégis láthatod a modern gótikus stílus mögött rejlő gondolatot. Amikor megemlíti a gótokat, az első dolog, amire gondolsz, a gótikus építészet képei jelennek meg. Ennek oka az, hogy a gótikus ruháknak és az építészetnek nagyon sok közös vonása van: komor, ünnepség, többrétegűség, tragikus fenség, és emellett némi mágneses vonzereje. A férfi gótikus stílus ruházatban nagyon hasonlít a női stílusra. Ezért a férfi gótok is használnak sminket, és intenzíven festenek a szemét feketére.
Ezek a kedves, gyermekükkel játszó álló Máriák, az oltárszobrok közvetlen elődeinek tekinthetők, s a "lágy stílus" legszebb alkotásai, amely a testet elfedő puha redőkbe omló palástokról kapta az elnevezését. Nemcsak ez a közös stílus mossa el az átmenetet ekkor a festészet és a szobrászat között, a Szép Madonnák sok esetben a festett kegyképek kompozíciós motívumait is átvették. Három szobrunk a "Szép Madonnák" legismertebb dél-csehországi és ausztriai típusaitól sokban eltér. Jellemzőjük a nyugodt tartás, a kevésbé oldalra hajtott fej, a zártabb formálás. Alakjuk nyúlánkabb, az oldalsó ruharedők, akárcsak a gyermek Jézus alakja vagy Szent Dorottya és Katalin attribútumai jól belesimulnak a test körvonalaiba. Befelé forduló, csendesen önmaguk elé mosolygó szentek ezek. A második toporci Mária nincs kapcsolatban a gyermek Jézussal, a kicsinyükkel játszó klasszikkus "Szép Madonnák"-kal szemben komolyság övezi alakját. Szobraink e tulajdonságaikkal jól kapcsolódnak a budai kőszobrászat 1400 körüli emlékeihez.
Nem véletlen, hogy mindkét Madonna és a gyermek Jézus keze is hiányzik, hiszen a szobroknak csak törzsét faragták egy fatömbből, a kiálló részeket külön fából készítették, és csak csapolással rögzítették, így ezek az idők folyamán könnyen leválhattak. Szent Dorottya Barkáról, 1410-1420 Míg a XIV. század szobrai közül alig néhányat ismerünk, a XV. századból jóval több maradt ránk. A barkai (Borka) Szent Dorottya (1410-20) és a podolini (Podolinec) Szent Katalin (1420-30) figurája valószínűleg elptusztult oltárhoz tartozott. Mindkét női szent a nagyarországi "lágy" stílus kiemelkedő alkotása, akárcsak a "Szép Madonnák" közé sorolható második toporci Madonna (1420-30). A "szép" kifejezést nem a művészettörténetírás használta először. A XIV-XV. század fordulójának teológiai irodalma Mária testi és lelki szépségének harmóniáját hangsúlyozta. A bűnbeesés almája ugyancsak fontos teológiai jelentés hordozója. Az ún. "Szép Madonnák" a középeurópai művészetben 1400 körül először kőszobrok formájában jelennek meg.