"Még az oltás helye sem fájt" – válaszolta arra a kérdésre, hogy tapasztalt-e bármilyen mellékhatást az oltás után, sőt kollégái is hasonlókról számoltak be neki. Karikó Katalin az utóbbi időben rengeteg megkeresést kap, aminek igyekszik megfelelni, bár mint mondja nem könnyű, hiszen nincs például titkársága, mindent maga intéz. A napokban Orbán Viktor is gratulált neki. "A miniszterelnök örült annak, hogy ilyen eredményeket értünk el és ezáltal megoldódik ez a nagy probléma és vége lesz a járványnak. A véleményemet is kikérte a különböző vakcinák működésével kapcsolatban, hogy a régebbi és az újabb eljárásokkal készültek közt mi a különbség, melyik, hogyan működik" – idézte fel a kormányfői gratulációt. A magyar kutató azt is elmondta, hogy – ahogy minden évben – szilvesztert is munkával tölti majd. "Vírusmentes új évet kívánok az emberek számára és azt, hogy mindenki visszatérhessen a családjához, hogy mindenki félelem nélkül gyűlhessen újra össze. Remélem jövőre megtartják az olimpiát, a koncerteken, a színházi előadásokat és minden olyan programot, amelyet idén a járvány miatt el kellett halasztani.
A Wired összeállításában Karikó Katalin munkatársai is megszólalnak, egyebek mellett elmondják, hogy minden tudományos várakozást felülmúlt a Pfizer-Biontech mRNS-alapú Covid-vakcinája kifejlesztésének tempója és eredményessége. Karikó Katalint azonban nem sokkolta a meglepetés erejével a technológia átütő sikere. "Nem rágtuk a körmünket izgalmunkban, tudtam, hogy a vakcinánk mire lehet képes" – mondta a lapnak Karikó Katalin, a Biontech alelnöke a szemléje szerint. A magyar biokémikus 1989 óta dolgozott a fejlesztésen, az ő kutatásai alapozták meg a Biontech és a Moderna mostani Covidvakcina-projektjét, és ő az, aki philadelphiai otthonából a karantén alatt is irányította a Biontech német tudósait is. A brit lap "szenvedélyes, megrögzött kutatónak" írja le, aki mondandóját mindig tudományos adatokkal, dátumokkal, kísérletekkel fűszerezi. Azt írják, hogy Karikót lenyűgözi a gyártás volumene és a tény, hogy már 200 millió embert beoltottak a vakcinájukkal, de türelmetlennek tűnik amiatt, hogy mennyi ideig tartott, mire az mRNS technológia elfogadottá vált.
Karikó Katalin és Drew Weissman olyan kulcsfontosságú technológia kifejlesztéséhez járult hozzá felfedezéseivel, amely a világ első Covid-19 elleni mRNS-oltóanyaga előállításához vezetett – indokolta a díjkiosztó bizottság döntését a Vaccine Institute (IVI) főigazgatója. Jerome Kim hozzátette: az új-generációs vakcina világszerte milliók életét mentette meg. Karikó Katalin és Drew Weissman tudományos érdemei közül kiemeli a laudáció, hogy felfedeztek egy új utat az mRNS módosítására, majd kidolgoztak egy technikát az mRNS lipid nanorészecskékbe csomagolására. Ezek a kutatási eredmények teszik lehetővé, hogy az mRNS elérje a test megfelelő részét, és beindítsa a szervezet immunrendszerét a betegség elleni küzdelemre. Ez az innováció biztonságossá, hatékonnyá tette az mRNS-t, a használata praktikus, és megalapozott két SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinát. Mindez hozzájárult a vírus elleni küzdelemhez, a Covid-19-világjárvány megfékezéséhez. A megosztott díjban részesülő Tore Godal, a CEPI egyik létrehozója, jelenlegi tanácsadója munkájával felgyorsította az alacsony jövedelmű országokba a Covid-19 elleni vakcinák szállítását, ezáltal fontos szerepet játszott a globális egészségügyben.
A Nature-cikket jegyző 37 szerző közé tartozik a Szegedi Tudományegyetemről indult két biokémikus: a közlemény szerzőlistáján első helyen szereplő Pardi Norbert és az őt a Pennsylvániai Egyetem kutatói világába bevezető Karikó Katalin. Ez a magyarázata annak, hogy a "BIAL Award in Biomedicine 2021" díj nyerteseinek a kihirdetését követően bemutatták azt a filmet, amelyen az mRNS-technológia fejlesztését felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalin és a Pennsylvaniai Egyetemen kutatótársává lett Drew Weissman mesél az 1997-ben indult közös munka főbb állomásairól. A laborbeli munka előrehaladását is kifejezik az egymáshoz kapcsolódó publikációk. Az SZTE kutatóprofesszora, Karikó Katalin elmondta: az mRNS-kutatásban mérföldkőnek számító 2005-ös és 2008-as publikációikra támaszkodik a "BIAL Award in Biomedicine 2021" kitüntetéssel jutalmazott 2017-es Nature-cikk. Ennek a "Zika vírus elleni védelem egyetlen alacsony dózisú nukleozid-módosított mRNS-oltással" című közleménynek az első szerzője Pardi Norbert.
Belépett felhasználóink egy egész évre visszamenően kereshetnek a Hírstart adatbázisában. Mit kapok még, ha regisztrálok? Újabb váratlan húzás Brüsszeltől: mi lesz így az EU-pénzeinkkel? A jogállamisági eljárás bejelentésével kedden már a második váratlan lépést tette meg az Európai Bizottság az EU-pénzeink terén bő két hét alatt, ami egyúttal kinyitott egy megegyezési lehetőséget/kényszert is a felek között. Ezt azonban nem könnyű elérni egy-két érzékeny feltétel miatt, így valószínűleg leghamarabb csak ősszel várhatók érdemi… Rácsodálkoztak a magyar valóságra a szavazatszámlálók a vasárnapi választásokon A vasárnapi választás eredménye mindenki előtt ismert: a kormánypártok ismét kétharmados többséget szereztek a magyar országgyűlésben az ellenzéki összefogással szemben. Az együtt induló ellenzék mellett azonban volt még egy innovációja 2022-es választásoknak: az ellenzék minden egyes szavazókörletbe, még a legkisebb falvakba is… A magyar kormány lemondhat Ferihegyről és több nagyberuházásról A választás előtt Varga Mihály pénzügyminiszter már jelezte, hogy a növekedés lassulása és a válság kezelése érdekében szükség lesz a költségvetés kiigazítására.
Az IVI – SK Bioscience Park MahnHoon díjat a Koreai Köztársaságban működő Vaccine Institute nonprofit kormányközi szervezet és az önmagát "az oltóanyag és a biotechnológia globális innovatív partnereként" meghatározó SK Bioscience alapította. Az elismerés az SK Bioscience néhai alelnöke, Park MahnHoon nevét viseli.
Somogyban van a legtöbb lakatlan ház az országban. Mindez két okra is visszavezethető a szakemberek szerint: az egyik az, hogy az elöregedő aprófalvaknak kevés a megtartó ereje, a másik pedig az, hogy az üdülőtulajdonosok ügyeskednek. A KSH adatai szerint Somogy a listavezető: a nem lakott ingatlanok aránya 14, 6 százalék a megyében, vagyis a legmagasabb az országban. Utánunk Zala következik 13, 7 százalékos aránnyal, majd Budapest 13 százalékkal. Somogyban 141 ezer bejelentett ingatlan van, ebből 21 ezer lakatlan. A számokhoz fontos tudni, hogy a szabályozás szerint, mi számít nem lakott lakásnak. Elhagyatott helyek epizódjainak listája. Ebből körből a statisztikusok kivették az üdülőket, mert lakatlannak számít egy ténylegesen üres, egy idényszerűen sem lakott épület, vagy amit más célra használnak, például irodának vagy rendelőnek. Somogyban érdekes jelenséggel szembesültek: főként a megye északi részén, ha nyaralónak is szántak egy épülő házat, a tulajdonos gyakran bejelenti a hatóságoknak, hogy ott lakik, hogy ebből előnyt kovácsoljon, például állandó lakosként kevesebb szemétdíjjal, idegenforgalmi helyi adókkal sújtsák.
A síremlékek egy része megrongálódott vagy balesetveszélyes. – Megjegyzem, az önkormányzatunk a hatályos törvényi szabályozás szerint jár el. A negatív internetes kommentekre nem kívánunk reagálni, de amennyiben valaki valóban érintett az ügyben, hivatalos megkeresését szívesen fogadjuk, és a jogszabályi és észszerűségi keretek között minden megoldásra nyitottak vagyunk – hangsúlyozta a településvezető. A felszámolni kívánt temetőrészt továbbra is temetés céljára használjuk. A képviselő-testület határozatára reagálva hivatalos megkeresést intézett a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány az önkormányzathoz a temetőben fellelhető zsidó nyughelyek megőrzése végett. Elhagyatott helyek zala megye na. Azt tudni kell, hogy a zsidó temetők, a temetések örök időre szólnak, nincs lehetőség a nyughelyek megszüntetésére, exhumálására – hangsúlyozta megkeresésünkre Szabó György, a kuratórium elnöke. Hozzátette, hazánkban jelenleg körülbelül 1560 elhagyatott zsidó temető van, melyek gondozása egyik fontos feladatuk. – Szémán László polgármesterrel előzetesen egyeztettünk a zsidó temetőrész határainak feltárásáról.