Keleti (Klein) Ágnes volt az 1956-os olimpia legnagyobb sztárja, és egyben az olimpia legeredményesebb versenyzője lett. Legyőzte Newton törvényeit, legyőzte az időt, írták róla utána. 35 évesen is a világ előtt járt. Az olimpia után külföldön maradt, és csak a rendszerváltás után tért haza Magyarországra. Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig. Keleti Ágnes az 1952-es, talajon elért győzelme után már 31 éves volt, és ugyan a korabeli lapok arról írtak, hogy befejezi a pályafutását, de ő mindenképpen ott akart lenni az 56-os olimpián. Ennek két oka volt. Nagyon bántotta, hogy a gerendán leszorult a dobogóról Helsinkiben, és a negyedik helyen végzett. A másik: testvére, aki Ausztráliában élt, és más módja nem lehetett annak, hogy újra láthassa. De mi vezetett az olimpiáig? 1953-ban megnyerte az országos bajnokságot, miután az egyik bíró elővette a maximális tíz pontot, annyira el volt ragadtatva a talajon bemutatott gyakorlatától.
Életében jelen van az egész XX. század – A százéves Keleti Ágnes fantasztikus pályafutása Százéves lett a legidősebb élő olimpiai bajnok, Keleti Ágnes tornász. A Helsinkiben, illetve Melbourne-ben megrendezett játékok magyar hőse – aki öt olimpiai aranyérmével mindmáig a legeredményesebb női olimpikonunk – 1956-ban elhagyta Magyarországot és évtizedeken keresztül Izraelben élt. Néhány éve hazatelepült, immáron ismét itt él közöttünk, szerencsére jó egészségben. A jeles évforduló alkalmából különleges életútja felidézésével tisztelgünk Keleti Ágnes előtt. Keleti Ágnes – még Klein Ágnesként – 1921. január 9-én született Budapesten, egy húskereskedéssel foglalkozó zsidó nagypolgári családban. A családi legendárium szerint édesapja nem volt különösebben elragadtatva Ágnes születésekor, ugyanis mindenáron fiút szeretett volna. A megváltozhatatlan helyzetbe azonban nem csupán belenyugodott, de igazi "fiús" lányt igyekezett nevelni Ágiból, aki a legkülönfélébb sportágakba kóstolt bele már egészen kis korától kezdve.
Keleti Ágnesre az 1952-es olimpián talajtornán nyerte első aranyérmét Helsinkiben, de emellett egy ezüst- és két bronzérmet is hazavihetett. Négy évvel később Melbourne-ben még nagyobb diadalt aratott, hiszen elképesztő teljesítményét négy aranyéremmel és két ezüstéremmel jutalmazták. Az 1921. január 9-én született tornász az 1956-os olimpia után előbb Ausztráliában telepedett le, majd egy évvel később Izraelbe költözött, ahol tanárként dolgozott, edzőként pedig megteremtette a nemzeti tornasportot. Keleti Ágnes egyszer volt házas, 1944 és 1950 között Sárkány István tornász felesége volt, akitől két gyermeke született: Dániel és Rafael. Önéletrajzi könyve 2002-ben jelent meg Egy olimpiai bajnok három élete címmel, két évvel később pedig a Nemzet Sportolójává választották. Keleti Ágnes kilencven felett is kirobbanó formában van: nézd meg a legidősebb magyar olimpikon régi és új fényképeit! Mindent az érzelmi evésről Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében.
Rekonstruált veszteséglista Magyar Hírlap, 2014. július 28. Megkezdődtek az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából tartandó megemlékezések. Tegnap, az évforduló előtt egy nappal világszerte egy időben, magyar idő szerint 9. Rekonstruált veszteséglista. 30-kor játszották el neves trombitások a híres katonai takarodót, az Il Silenziót. Ma a veszprémi Szent Imre-templomban ökumenikus imádsággal egybekötött megemlékezést tartanak, beszédet mond Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) és Zentai László ezredes, helyőrségparancsnok, ökumenikus imádságot mond Márfi Gyula veszprémi érsek, Isó Zoltán evangélikus lelkész és Szabó György alezredes, protestáns tábori lelkész. A budai Várban lévő Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartja megemlékezését a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Posta Zrt. Bemutatják az I. világháborús tüzérségi lövedékek a győri Magyar Ágyúgyár lőteréről című kiállítást, és ünnepélyesen forgalomba bocsátják a Magyar Posta első világháborús emlékbélyegét. Fegyverek közt hallgatnak a múzsák címmel tartják az első világháborús állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvényét este a Magyar Állami Operaházban, köszöntőt mond Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Ezért döntöttünk úgy, hogy két külön adatsorban feltüntetjük a beazonosítható települések ma használatos neveit, a jelenlegi országnevekkel együtt. Jó példa erre az I. Levéltárak az első világháború kutatásának szolgálatában - Ujkor.hu. világháborús galíciai Lemberg, melynek nevét a vonatkozó adatsorokban meghagytuk ekként, ugyanakkor ezzel párhuzamosan feltüntettük, hogy ma Lviv néven Ukrajna területén található az érintett város. Mivel anyakönyvi másodpéldányok képezik az adatbázis alapját, sajnos – a külföldi személynevek átírása mellett – itt tapasztalható leginkább az olvasat bizonytalansága: sok esetben a galíciai vagy orosz területek nehezen kibetűzhető településnevei már az első példány kitöltésekor komoly problémát jelenthetett az anyakönyvvezetőknek, s a helyzet a másodpéldányba való átíráskor éppúgy rosszabbodhatott, mint aztán jelen adatbázis készítésekor. Így sok esetben utólag, ma már képtelenség volt egyes településeket megbízhatóan beazonosítani. Külön feltüntetésre került az adatbázisban, ha egy áldozat hadifogoly vagy internált volt, már amennyiben az eredeti anyakönyvi bejegyzés tartalmazta ezt az információt.
A főigazgató előadásában megállapította, hogy a kutatások során kevesebb hangsúlyt kap a hátország és a személyes sorsok, a levéltárak pedig ezt a hiátust kívánják pótolni. Mikó kiemelte, hogy a BFL és az MNL más módszereket alkalmaztak: míg a fővárosi levéltár DVD formájában adta ki anyagait, addig az MNL hagyományos, majd interaktív kiállítást rendezett. Mikó Zsuzsanna. Fotó: Budapest Főváros Levéltára Ezután Fülöp Tamás, az MNL megyei főigazgató-helyettes mutatta be a Magyar Nemzeti Levéltár első világháború centenáriumához kapcsolódó, sok szálon zajló és széleskörű programjait, projektjeit. Fülöp előadásában kihangsúlyozta, hogy már 2013-ban megindult a felkészülés az évfordulóra, továbbá a levéltárak világháborús programjait is harmonizálták a felkészülés során. A célkitűzések között szerepelt a világháborúhoz kapcsolódó irategyüttesek feltárása, begyűjtése, rendezése, valamint hozzáférhetővé tétele. Fülöp előadásában az iratanyaghoz való hozzáférésre és annak megosztására vonatkozó célkitűzések között külön kitért a levéltárak tudományos-ismeretterjesztő tevékenységére, forráspublikálásokra, közművelődési tevékenységre, a közművelődési tevékenységekre, valamint az oktatási és levéltár pedagógiai tevékenységekre.
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum párhuzamosan végzett veszteséglista-feldolgozása azonban kiválóan egészíti ki az anyakönyvi eredményeket, a tényleges áldozatok döntő többsége valamelyik adatbázisban mindenképpen megtalálható. Magát az adatgyűjtést hosszú hónapokig tartó adattisztítás követte, melynek során javítottuk a leggyakoribb típushibákat, elírásokat. E munka során külön figyelmet szenteltünk annak, hogy az elhalálozás helyét a lehető legpontosabban beazonosítsuk. Az elkészült adatbázis a halotti anyakönyvi másodpéldányok struktúráját követi, átvéve azok minden lényegi elemét és információját. Az eredeti anyakönyvet őrző levéltár azonosító adatai után feltüntetésre kerültek az egyes áldozatok konkrét anyakönyvi beazonosíthatóságát jelentő adatok (település neve, az anyakönyvi bejegyzés éve és folyószáma, valamint dátuma). Az anyakönyvi bejegyzés időpontja mellett megtalálható a vélt vagy valós halálozás dátuma is, az első időszakban még viszonylag pontosan, a valós dátumhoz közelebb állva, az 1920-as évektől egyre inkább a holttá nyilvánítás szabályai alapján (valamely év december 31-ike, vagy pedig az utolsó életjelt követő hónap 15-ike) feltüntetve.