De a Korláth család és velük együtt Pikszi, Mikszi minden változatban lelkesen raccsolt, ahogy Marcsa szíve is minden előadásban rettentően fájt az ő Miskája után: "Attul aztán megszólalt nekem is a szívem! Odamentem ehhez a szennyes kis emberhez, megfogtam a kezit: Miskám lelkem, olyan gyönyörűen tudjuk már egymást szekérozni. Vegyen el engem feleségül. " A dalokat szinte mindenki fújta-fújja, még akkor is, ha nem látta a Mágnás Miskát színpadon. Az I. világháború idején bemutatott operett – mai fogalmaink szerint -, kortárs műnek nevezhető. Magnas miska vigszinhaz jegyek. Bátorsága, szemtelensége, társadalmi kritikája, metsző iróniája azonnal lángra lobbantotta a kedélyeket; szívhez szóló gazdag melodikussága, a szerepek humora azonnal sikerre vitte a Mágnás Miskát. Eszenyi Enikő a produkcióról: "Vörös Róbert dramaturggal minden változatot újraolvastuk, és úgy gondoltuk, hogy az 1916-os ősváltozat áll legközelebb a szívünkhöz. Nagyon megtetszett arányossága, humora, játékossága és szemtelensége. Ezt az ősváltozatot "karcoltuk" meg, kerestünk olyan új kifejezéseket, hangsúlyokat a szövegkönyvben, ami a mai életünkre reflektál.
(A szereplők parasztok és grófok, de létezik az Instagram, világmárkákat, napszemüveget és fénylő alsógatyákat hordanak; anakronisztikus. ) Ez azért vélhető hibának, mert az adott korban uralkodó társadalmi rendszer az, melyből a darab mondanivalója fakad, ebből bomlik ki az alapszituáció. Kérdés, hogy mennyire sikerült átültetni ezt a társadalomkritikát a mi korunkba. Cintányéros cudar világ - art7. Véleményem szerint az aktualizálás a szöveg és a kellékek szintjén maradt. Személyesen némi hiányérzetem támadt Pusztai Judit jelmezeinek terén is, melyek, bár gyönyörűek, a magyar népviselet valamint a hozzájuk tartozó motívumok világa szinte egyáltalán nem jelenik meg rajtuk, holott véleményem szerint témába vágna. A Vígszínház Mágnás Miská ja színházba csalogatja és megismerteti az operett műfaját és egy ikonikus magyar színmű páratlan dalait a fiatalokkal, de nincs meg benne az, amitől magyaros, és ami miatt mindenki kedveli. Ettől függetlenül egy kellemes, könnyed, szerethető, poénos darab fantasztikus színészi alakításokkal, akik énekben sem okoznak csalódást.
Bemutató előadás: 2019. október 26. 19. 00
Ugyanakkor ott van benne a mély fájdalom is, amikor rájön, hogy nem babra megy a játék, elveszítheti az ő Miskáját, amit csinálnak, az bizony hazardírozás az életükkel. Veszekedéseik, megengesztelődéseik, kétségbeesésből reménykedésbe fordulásaik, az előadás legszebb percei. Bandor Éva és Hirtling István Teljesen kimarad a nagymama ziccerszerepe, ez az erős bohózati figura, a maga lényeglátásával, és a manapság aztán igencsak áthallásokra okot adó kleptomániájával, szépkorú, nagy színésznők jutalomjátékával. Keleti Márton híres filmjéből Gobbi Hilda égett az emlékezetünkbe, Verebes István operettszínházi rendezéséből Lehoczky Zsuzsa a szerepben. Mágnás Miska - 20 év után újra operett premier a Vígszínházban. Verebes változatlanul műsoron lévő, de sikere dacára ritkán adott, felújított produkciója egyébként szabadjára engedi a nagyszerű Peller Károly és Peller Anna bővérű, jóféle ripacskodástól sem mentes, komédiás kedvét Miskaként és Marcsaként, gondosan kibontva a szituációkat, de különösebb mögöttes tartalmakat nem keresve. A mögöttes tartalmakat, Eszenyin kívül, igazán Mohácsi János kereste Szirmai Albert-Bakonyi Károly-Gábor Andor darabjában.
De vajon mihez kezd az ember a múltjával, amikor egy ország felszabadul? Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. Az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. Magnas miska vigszinhaz pal utcai fiuk. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is! - ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik.
Mágnás Miska a Vígzínházban Közel húsz év után a Vígzínházban újra bemutatják az egyik legnagyobb operettünket Miska, Marcsa, Baracs, Rolla, Pixi, Mixi és a Korláthy família feledhetetlen és szeretett hőseink. Fergeteges humor, irónia és olyan mély szerelem, hogy belefájdul a szívünk. A különleges világú előadást Eszenyi Enikő rendezi. Jegyek itt!
A színház önmagában is varázslat, hiszen a színészi játék, a díszletek és jelmezek jóvoltából elképzelt történetek válnak valósággá a szemünk előtt. A zenés színház kétszeresen is az, hiszen itt a szereplők még énekelnek is, a jellemeket és a helyzeteket pedig a zene a maga sajátos eszközeivel ábrázolja. Az Operaműhely előadásai a 8-14 évesek számára kínálnak ízelítőt a műfajból. Ránki György Hans Christian Andersen ismert meséjét, A király új ruháját dolgozta fel költő szövegírója, Károlyi Amy segítségével. A történet örök tanulságokat hordoz: a képmutatás és a félelem halálos méreg, és az igazságot többnyire a gyerekek mondják ki. Esetünkben azt, hogy a "csodatakácsok" által szőtt "új ruhában" - valójában talpig semmiben - népe előtt masírozó király: meztelen! Zsarnokok, rettegjetek a nevetés erejétől: végül Pomádé király uralkodását is a nép felszabadult hahotája söpri el. A más kompozícióiban is kitűnő humorú Ránki György pompás gyermekoperát komponált Károlyi Amy szellemes szövegére.
Ránki György Opera TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA Pomádiában, a királyi udvar az uralkodó névnapjára készül. Pomádé királynak azonban komoly gond nehezedik a vállára: egyetlen olyan ruhája sincs ugyanis, amit az ünnepségre felvehetne, hisz mindetviselte már legalább egyszer. Két idegen takács csodás szövetből szőtt ruhát ígér a királynak, valóban nem akármilyent: "A mi csodakelménk varázslatos holmi. / Varázslatos holmi, mert nem láthatja bárki! / A bölcs, az igaz látja, s elkáprázik tőle. / De a buta, a hitvány mit sem lát belőle. " Ránki György gyermekoperáját Hans Christian Andersen meséje alapján írta, zenei világa a magyar népdalkincsből építkezik (felcsendül az A malomnak nincsen köve, az A bolhási kertek alatt, az Anyám, édesanyám, elfeslett a csizmám – hogy csupán néhányat említsünk), és egészen a jazzes hangzásig ível. Károlyi Amy bravúrosan szellemes szövegkönyvére komponálta a művet a zeneszerző sziporkázó zenei tréfáival, amivel görbe tükröt tart a királyi udvar képmutató világa elé.
Pomádé király őfelségének fő a feje: egyetlen olyan ruhája sincs ugyanis, amit névnapi ünnepségére felvehetne, hisz mindet viselte már legalább egyszer. Két idegenből jött takács azonban csodás szövetből szőtt ruhát ígér a királynak – nem is akármilyet: a ruhát csak az igaz, becsületes emberek látják majd! Ránki György népszerű gyermekoperája alapvetően a magyar népdal világából építkezik, és egészen a jazzes, karikaturisztikus hangzásig ível. A zeneszerző sziporkázó zenei tréfáival görbe tükröt mutat a királyi udvar képmutató világának. (Pszt! A király meztelen! ) Cselekmény A vásártéren nagy a sürgés-forgás. Dani és Béni fennen hirdetik: minden mesterség közül a leghasznosabb a takácsoké, főleg, ha valaki olyan csodakelmét tud szőni, mint ők. Arra jön az őrjárat, s mikor a kapitány megtudja, hogy a két messziről jött idegen csodakelmét kínál, nyomban viszik őket a király színe elé. Pomádé király őfenségének ugyanis fő a feje. Másnap a névnapját ünnepelné, azt a napot, amikor minden évben fényes díszmenetben vonul el szeretett népe előtt.