Ha mégis megpróbálnánk megmagyarázni – pusztán zenei szempontból, mellőzve a társadalmi gyökerek elemzését – akkor azt mondhatnánk, hogy olyan egyszerű hangzású zenét jelent, amelyben lehetőség szerint sok az elektromos trükk, igen kemény a dob és a basszus, hogy kellemesen lehessen rá "csapolni" a koncerteken – a monoton dobgép a legmegfelelőbb – és lehetőleg jó hangos. Mellőz minden elvontságot, de csak akkor vannak benne szép dallamok, ha ez nagyon elkerülhetetlen. Ez flash omega firmware. Ez a meghatározás természetesen, mint minden általánosítás, sántít, és inkább a nagy átlagra érvényes. Tény azonban, hogy ez a műfaj – kivéve olyan kiváló előadókat, mint a Police, a Smiths vagy a Talking Heads – aligalig hozott létre maradandó alkotásokat". (Passzio Rock Klub) " Ha tömören kellene meghatározni, a new wave egy hatalmas, világbúcsúztató házibuli volt: mert mit lehet tenni, ha két egymással versengő szuperhatalom a nukleáris rakétatöltetek telepítésében kezd el versengeni egymással, s immár senki sem tudhatja, vajon órái, avagy esetleg még hónapjai vannak a pusztulásig?
"Harminc éves koromra a szégyent bizony fenékig ittam" (Villon) Számomra Francois Villon műve ugrik be elsőre. A forduló ponthoz érkezett ember gondolatai életéről, és az elmúlásról. Ez flash omega custom firmware. Kettőt is alkotott, míg a közelinek vélt végre várt. Az előzetes beharangozó alapján valami ilyesmit vártam az Omega új albumától, mely a kiadó szerint a 17., de ha az elősző "Volt egyszer egy vadkelet" címűt is ide számoljuk legalább a 18. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan csodáltam őket, hiszen a banda történetének második félideje, mely az 1994-es vérfrissítéssel egybekötött visszatéréssel kezdődött huszonöt év folyamatos menetelés, majd az azt követő hallgatás hét szűk esztendeje után, és azóta újabb negyed századot töltöttek aktívan a rock nem éppen sima útján. Nyugodtan élhettek volna az addigi életművükből, ezzel szemben folyamatosan alkotnak, s állnak elő újabb produkciókkal, melyek színvonala minden új kiadványon folyamatosan felülmúlja a sorban előzőt. A fejlődés kulcsa, hogy bár már jóval korábban is neves zenészek működtek közre alkalmanként lemezen vagy koncerten, most állandó tagként Szekeres Tamás, csatlakozott a zenekarhoz, aki mind gitárosként, mind zeneszerzőként a műfaj egyik legnagyobb alakja.
Hallgassa Kossuth Lajost! A XIX. század technikai vívmányainak köszönhető az is, hogy ha mozgóképen nem is, de hangfelvételen hallható Kossuth Lajos hangja is. A felvételt Felner Károly és Barna Tivadar készítette 1890. szeptember 20-án Torinóban, amikor meglátogatták a száműzetésben élő Kossuthot. Az eredeti fonográfhengereket az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Zeneműtára őrzi. A felvétele anno azért volt szükség, mert idehaza többen azt szerették volna, ha személyesen részt vesz az 1890. október 6-i aradi ünnepségen, de Kossuth Lajos már csak 1894-ben, koporsóban tért haza. Arra viszont ráállt, hogy 1890-ben hangüzenetet küldjön a magyaroknak, s hogy ünnepi beszédét megörökítsék. A misszió érdekessége, hogy Kossuth Lajos idegenkedve fogadta az új technológiát, és az OSZK leirata szerint csak némi leleménnyel sikerült rávenni, hogy az "ördöngös masinába" mondja beszédét. A könyvtár adatbázisából kiderül, hogy a mintegy hat-hét perc hosszúságú beszéd eredetileg három fonográfhengert töltött meg.
Főoldal | Vélemény Régen elfeledett korongkincsre bukkantam nosztalgiázásra ritkán késztető, terjedelmes fekete koronggyűjteményemben. Éppen negyven éve került vinyl lemezre, közkeletűbb, de téves nevén bakelitre Kossuth Lajos hangja. Ez a negyvenötös fordulatszámú EP került most megint elő lemezeim újbóli leporolása, rendezgetése közben. A Hungaroton gondozásában megjelent csillogó lemezke Kossuth 1890. október 20-án Torinóban elmondott beszédének egyik részletét tartalmazza. Különös élmény meghallgatni ezt a hatvannégy másodperces beszédrészletet, amelyet a torinói remete négy évvel a halála előtt, 1890. szeptember huszadikán mondott el az aradi vértanúk emlékművének október hatodikai leleplezése előtt. A fonográfhengeren rögzített beszédet turini, azaz torinói otthonában rögzítették és az aradi vértanúk napján játszották le az emlékműnél. Ezt a hangkülönlegességet 1977-ben találta meg és tette nyilvánosan elérhetővé Hegyi-Füstös István református lelkipásztor, rádiós író és szerkesztő.
Visszatért az eszmélete és óráról órára jobban érezte magát. De ahogyan a korabeli lap írta is, ez volt életerejének utolsó föllobbanása: A héten megint visszafejlődött a betegség, de azért környezete még mindig nem merte hinni, hogy közeledik a vég. Régi kezelő orvosa, Bencze tanár kezelte. Eszméletét minduntalan elveszítette, látogatókat nem engedtek be többé hozzá. Szombaton aztán bekövetkezett a teljes agónia. Orvosa este már megállapította, hogy a nagybeteg menthetetlen. Éjszaka egy óra tíz perckor az agg tábornok csöndesen elszunnyadt mindörökre. Eltemették az utolsó honvédet Az egész ország részvéte kísérte végső útjára Kossuth Lajos katonáját. A Kis Ujsag 1928. június 8-án ezekkel a szavakkal búcsúztatta Lebó István egykori '48-as honvédet. A lap beszámolója szerint Mayer János földművelésügyi miniszter – mint az 1848-ban felszabadított jobbágyok leszármazottja – búcsúzott Lebótól, amikor így fogalmazott: Soha sem volt hitszegő a magyar, végig állotta mindig a harcot, ezért él ezer év minden veszedelme után is a magyar nemzet.
Kossuth Lajos idegenkedett az új technológiától, de némi leleménnyel sikerült rávenni arra, hogy fonográfhengereken örökítsék meg beszédét. Különös idővonalon halad a történelem. A jelenből nézve azt hisszük, minden, amit magunk mögött hagytunk, az a múlt. Miközben az onnan eredő emlékek határozzák meg napjaink perceit, óráit. Az elmúlt évek és évszázadok pedig itt ülnek a nyakunkon. Vessünk például egy pillantást a következő videóra. Szinte hihetetlen, hogy a felvételen maga Görgei Artúr (más iratban Görgey Arthur), az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc legendás honvédtábornoka látható. A történelemkönyvekben csupán festményekkel illusztrálják, idealizált művészi környezetben ábrázolják csata közben, vitázva Kossuth Lajossal, vagy éppen délceg tábornokként feszít a lapokon. Az 1908-ban forgatott hangtalan filmecskén mégis valóságában, igaz, már aggastyánként figyelhetjük meg mozgását. Lám, a történelem idővonalán mégsem távoli a múlt. Ebből a felvételből semmi nem derül ki abból, hogy az amúgy vegyész végzettségű Görgei Artúr a szabadságharc után sokáig száműzetésben, osztrák rendőri felügyelet alatt élt, haza csak a kiegyezést (1867) követően térhetett, öregkori napjait állami nyugdíjból élte.
Kevésbé egyértelműen megítélhető, mennyire tudta betölteni eredeti küldetését, s jutott el az üzenet a kortársak tömegeihez. Az ünnepségről szóló egykorú beszámolók szerint ugyanis a Kossuth-beszéd az október 6-i hivatalos rendezvényen nem hangzott el. Ezt politikai megfontolásokkal magyarázhatnánk, azonban a felvétel szabadtéren, tömegek által hallható módon történő lejátszása technikailag sem lett volna lehetséges. A korabeli sajtó szórványos utalásai alapján a felvételt - Aradon és másutt is - zárt térben, fülhallgatón keresztül egyenként, 1 forint, illetve később 50 krajcár belépődíj ellenében lehetett meghallgatni. A mintegy hat-hét perc hosszúságú beszéd eredetileg három fonográfhengert töltött meg. Mivel a rendkívül sérülékeny, átlagosan 30-40 lejátszásra "hitelesített" viaszhengereket több százszor is leforgatták, erősen megrongálódtak, így a szakembereknek egy 1 perc 20 másodpernyi anyagot sikerült megmenteniük az utókornak. Theodore Roosevelt kampánybeszéde Robert Capa a rádióban Lenin feltüzelő beszédei Edison, a "hasbeszélő" Ernest Shackleton, a felfedező
Az a korszak, amelynek utolsó szereplőjét most kísérjük utolsó útjára, szintén arra tanít bennünket, hogy szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavával kell eggyé kovácsolni a nemzetet, amely a legsötétebb sírból is mindig feltámadt. Lebó István A korabeli leírás szerint a Nemzeti Múzeum oszlopait fekete posztóval fedték be, s még azt a párkányt is "fekete gyásszal", ahonnan 80 évvel ezelőtt Petőfi Sándor szavalta el először Talpra magyarját. A lépcsők közepén (... ) három sor gyertya között fekszik Lebó István egyszerű fekete koporsója. A koporsón Lebó István honvédsapkája. Később kiderült, hogy rajta kívül mások neve is felmerült, vagyis Kossuth regimentjének utolsó katonája valószínűleg nem Lebó István volt – ilyen Fischl József (1929); Szabó Ambrus (1938), ám ő nem tartotta magát '48-as honvédnek; vagy például Geszti Mihály (1935) –, ám Lebó temetésének fontossága jól szimbolizálja a trianoni döntés utáni magyarság viszonyulását a szabadsághoz, a szabadságharc eszményéhez: a nemzetnek szüksége volt és van hősökre.
Erre 1890. szeptember 19-én, délelőtt tízenegy órakor került sor Kossuth turini házában. (Abban az évben, amikor elvesztette állampolgárságát. ) A beszédhez az alkalmat pedig a tizenhárom aradi vértanú szobrának készülődő leleplezése adta. Mint egykori hírlapíró, lapszerkesztő, papírra vetette mondanivalóját és azt olvasta fel három viaszhengerre, melyből egy maradt meg csupán. Az utókor nem kis szerencséjére. Hegyi-Füstös István felfedezése szenzáció volt a maga korában, olyannyira, hogy például a Magyar Tudomány terjedelmes elemzést is közölt a Kossuth-beszéd intonációjáról Bartók János, a zeneszerző unokaöccsének tollából. Az említett lemez A oldalán hallani lehet a hangfelvétel két különböző rekonstrukcióját is, a B oldalon pedig Ráday Imre színművész mondja el Kossuth turini beszédét. Nem tudni, miként "gazdálkodnak" ezzel és az ehhez hasonlóan értékes hangfelvételekkel, mondjuk, az iskolai oktatásban, miként azt sem, hogy érdekelheti-e az új nemzedékeket az efféle oral history. Ez utóbbiban nem vagyok bizonyos, mindenesetre a netfaló generációk erre is rákereshetnek a világhálón reformkori tanulmányaik hangzó illusztrációjaként.