1541 augusztus 29. Az ország három részben - YouTube
"…az egész tábor elégedetlen, nagy lévén a halandóság is…" Általános roham a szigeti vár ellen. Zrínyi fegyvere keresztülvágja a sikersorozatot. 1566. augusztus 29-én az öreg Nagy Szulejmán szultán, elrendelte az általános rohamot a várba beszorult védők ellen… A török tüzérség folyamatos bombázása és tüzelése, valamint az ostromművek elkészültsége, a sáncok kiépítettsége és nem utolsó sorban az, hogy a tófenék iszapja is alaposan megszikkadt, lehetővé tette, hogy a törökök tömegrohama meginduljon és sikerrel járjon. A török vezérek terve egyszerűen a seregük számbeli óriási fölényére épített, s arra, hogy a támadást a két déli szegletbástya ellen (a mai Tinódi és Olay utca kereszteződésének, illetve a másik a mai Vár utca hátsó udvarai irányából) s e mellett, immár északnyugat – a Hárserdő (a mai Basa utca és a Szent István lakótelep) – irányából támadtak. A három támadási irány taktikája természetesen a védelem erőinek végletes megosztását célozta. Az általános rohamra minden készen állt augusztus 29-ére, arra a bizonyos "szerencsenapra".
A szultán is, és a török főtisztek is bíztak ebben. A kegyetlen ostrom legvéresebb napja következett el, legalábbis a török támadók számára. A rohamot a janicsárok támadása az összelövöldözött s szinte rommá lett délnyugati várszögleten indult meg, majd a lovaikról leszállt szpáhik és az önkéntesek rohama indult meg a Hárserdő felől, s aztán a Bagotai-bástya irányából a délkeleti oldalon is. 1566. augusztus 29-én, Szigetvár alatt azonban megtört a sikersorozat: a szigeti védők a három irányból támadó janicsárok, szpáhik és önkéntesek tízezreit véres fejjel verik vissza a falakról, a törökök vesztesége csak ezen a napon 4000 halott volt. Feljegyezték azt is, hogy vitézül verekedett a védelemben maga Zrínyi is, s nem egy törököt ki elsőként hágott fel a falakra, saját kezűleg vágott le. S vele még mások. Egyre fogyatkozott a védők ereje. Az augusztusi forróságban a temetetlen halottak tömege hamarosan bomlásnak indult és elviselhetetlen bűzt árasztott. A török hadvezetés a sikertelenséget és hatalmas vérveszteségeit látva tanácstalan volt: egyesek arról szóltak, hogy a tél beállta előtt Szigetvárt nem tudják elfoglalni, mások szerint az időközben Gyula várát vívó Pertev pasának kell parancsot küldeni, hogy hagyjon fel az ostrommal, és egész hadával vonuljon a szultán táborához, hogy Szigetvárt egyesült erővel elfoglalhassák.
Nem sokkal később Szulejmán is megindult Isztambulból, hogy úgymond megvédje János Zsigmond érdekeit. A Fráter György vezette védők egészen augusztusig kitartottak, sőt a török előhadak megérkezése után, augusztus közepén kitörtek a várból, és tönkreverték Roggendorfot. A szultán a fősereggel augusztus 26-án érkezett meg a már felszabadított vár alá, amelyet hadai szoros gyűrűbe fogtak, és a környéket feldúlták. Szulejmán úgy döntött, hogy 1526 és 1529 után harmadszor már nem adja ki Budát a kezéből, de bevétele érdekében cselhez folyamodott. Magához kérette az özvegy Izabella királynét, a csecsemő királyt és annak gyámjait (Fráter Györgyöt és az ország leghatalmasabb főurát, Török Bálintot), számos más főurat és a budai magisztrátust, hogy "megtanácskozza velük Magyarország sorsát". A meghívottak ugyan gyanakodtak, de a meghívást nem utasíthatták vissza. 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata 15. évfordulóján díszes menet vonult a török uralkodó sátrához, ahol a szívélyes fogadtatás után a vendégeket asztalhoz ültették.
Az újabb hadjáratok, a végleges hódítás azonban ezután már nem ütközött nehézségekbe: Magyarország déli határvonala megsemmisült, az ország nyitva állt a török seregek előtt. II. Lajos halála után a magyar rendek előbb Szapolyai Jánost, majd a Habsburg-házi I. Ferdinándot is királlyá választották, kettejük viaskodása a trónért tovább gyengítette az országot. A magára hagyott, védekezésre képtelen Buda 1529. szeptember 8-án rövid ostrom után újból török kézre került, de a szultán néhány héttel később átadta Szapolyai Jánosnak. A két király 1538-ban Váradon titokban békét kötött, melynek értelmében Szapolyai halála után a korona Ferdinándra szállt volna. Szapolyainak azonban 1540-ben fia született (a későbbi János Zsigmond erdélyi fejedelem), és János király tíz nappal később bekövetkezett halála után hívei – a Porta jóváhagyásával – a szerződést megszegve a csecsemőt választották királlyá. Ferdinánd mintegy 30 ezres sereget küldött Buda elfoglalására Wilhelm von Roggendorf vezetésével, aki 1541 májusában vette ostrom alá a várat.
A szívélyes fogadtatás után a terített asztalhoz invitálták őket. Mindeközben a vár megtekintése ürügyén egyre több janicsár szivárgott be Budára, és foglalta el a kulcsfontosságú pontokat. Az őrség egy részét levágták, egy része elmenekült, így a törökök szinte kardcsapás nélkül jutottak a vár birtokába. A hír hallatán a szultán az urakat hazabocsátotta, de Török Bálintot visszatartotta - a legenda szerint ekkor hangzott el a híres szólás: "Ne siess uram, hátra van még a fekete leves" (mármint a kávé). Őt a szultán magával vitte Isztambulba, ahol a Jedikula börtön foglyaként halt meg. A következő napokban a hódítók berendezkedtek a várban, Budát - illetve most már Budint - augusztus 31-én a török birodalom részének, vilajet székhelyének nyilvánították. A szultán szeptember 2-án vonult be ünnepélyesen, és a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony templomban (a Mátyás templomban) hálaadó istentiszteletet tartottak. Az ország nem sokkal később három részre szakadt: a török hódoltságra, a Habsburgok uralma alatt álló királyi Magyarországra és az Erdélyi Fejedelemségre, ahová János Zsigmondot parancsolták a törökök.
Az Újpalotát Zuglóval összekötő Drégelyvár utcai - Csömöri úti felüljáró felújítása látszólag hónapok óta egy helyben áll. Megkérdeztük a BKK-t, mikor fogjuk tudni újra használni, hiszen a felüljáró nélkül nehézkes a közlekedés nemcsak a két kerület között, de a belváros felé is. A BKK válasza szerint a felüljáró műszaki átadás-átvételének tervezett dátuma 2021. december 3. Jelenleg az előkészítő munkák zajlanak. Átadták a csömöri úti felüljárót - kreszvaltozas.hu. Ezt követően kerül sor a kritikus állapotú pillérek és hídfők acélszerkezetű nehézállványzattal történő megerősítésére. Az elkövetkező hetekben tehát a híd alatti területeken zajlanak majd a munkálatok. Az alépítmények megerősítése után kerülhet sor a felszerkezeti munkák elvégzésére. A tervek szerint a hidat az év végén át is adják a közúti forgalom számára. Újratervezés miatt csúszik a munka, írtuk meg korábban. Az újratervezés azt követően vált szükségessé, hogy a kivitelező a hídszerkezetet érintő problémákra bukkant, ezért a munkálatok egy évet csúsztak. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Levonultak a kivitelezők Befejeződött a zuglói Csömöri utat és az újpalotai Drégelyvár utcát összekötő felüljáró felújítása, a műszaki átadás-átvételi eljárás december 16-án, csütörtökön lezárult. A MÁV-vágányok feletti közúti hidat október 27-e óta használhatják újra az autóval közlekedők, a most befejeződött munkák miatt a forgalom korlátozására már nem volt szükség – írja a beruházó tájékoztatójában. A Csömöri út – Drégelyvár utcai felüljáró régóta esedékes felújítása 2020 áprilisában kezdődött, a munkát azonban jelentősen hátráltatta, hogy kiderült, a vasbeton szerkezetek állapota nem tette lehetővé a tervekben szereplő javítások elvégzését, sőt még a hídgerendák alátámasztása sem volt mindenhol biztosítva. A nehézségek ellenére az átjárót a tervezettnél korábban, október 27-én ismét használatba vehették az autóval közlekedők. Ekkor már csak az alépítmények környezetének befejező munkái voltak hátra, amelyek nem érintették a felüljáró forgalmát. Újra dolgoznak a Csömöri úti felüljárón - Budapest Főváros XIV. kerület - ZUGLÓ Önkormányzatának hivatalos honlapja. Az idén tavasszal újraindult korszerűsítés során elkészült az alépítmények megerősítése, a károsodott betonszerkezetek helyreállítása, a pályalemez és a szegély szigetelése, a burkolati rendszer és a dilatációs szerkezetek cseréje, a vízelvezető rendszer javítása, valamint a zuglói hídfőnél lévő rézsűkúp kőburkolata.
A felújítást a Fővárosi Önkormányzat finanszírozza, a kivitelező cég pedig a Colas Közlekedéséptő Kft lesz.
A Csömöri út – Drégelyvár utcai közúti felüljáró felújítását még tavasszal kezdték meg, de a kivitelező olyan, a hídszerkezetet érintő problémákra bukkant, hogy újra kell tervezni a munkálatokat, ezért a munkálatok egy évvel csúsznak, jövő decemberre fejeződnek be – mondta el a helyszínen tartott szerdai sajtótájékoztatón a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. Tüttő Kata hozzátette, száz fővárosi híd és felüljáró szorulna felújításra, karbantartásra. A fővárosi önkormányzat közleménye szerint a mintegy hárommillió négyzetméter út, száz kishíd, felüljáró és kétezer kilométernyi vízcső-hálózat felújításával van elmaradásban, mivel a korábbi városvezetés a szükséges összegek egytizedét sem fordította e célra – fogalmazott Tüttő Kata. Csömöri úti felüljáró-korszerűsítés: még az idén meglesznek vele. Horváth Csaba, a XIV. kerület polgármestere a tájékoztatón kiemelte: várják, hogy a 4-es metrót meghosszabbítsák a Bosnyák térig, illetve Újpalotáig, így is kezelve a térség közlekedési problémáit. Tóth Imre, a XV. kerület városgazdálkodásért felelős alpolgármestere szerint a korábbi városvezetés büntette a kerületet, ami miatt nem tudtak elvégezni szükséges felújításokat; ennek következményeként részleges felüljáró-lezárásra kényszerülnek.