Sokféle szín és felület keveredik, de jó a minőségi benyomás. A kormányzás erőssége állítható Nem ment a dizájn a használhatóság rovására, minden ott van, ahol elsőre keresnénk, csak pár bakit követtek el a tervezők. Elsőre nehézkes a menü kezelése, óra nincs alaphelyzetben, ha tudni akarjuk az időt, bizony be kell menni a beállítások menüpontba. Látványos, de fárasztó a szemnek a kék műszervilágítás, nem véletlen, hogy a Volkswagen pár éve leszokott róla. Az ECO-gomb ellenére start-stop rendszer nincs, a sávtartó csak csipog, nem kormányoz vissza, mint az i40 -ben. A tükör állítóját-behajtóját nem világították meg, ezt is mindig keresni kellett a sötétben, és az is fura, hogy a kormányzás rásegítését szabályozó gomb a kormányra került, holott ezt elég egyszer beállítani, aztán évekig nem kell hozzá nyúlni. Egyébként a három állás közül a normál illik a Santa Féhez. Komfortban túl könnyűvé válik a tekerés, sportban pedig csak az erőszükséglet nő meg, a kerekektől érkező visszajelzések száma nem.
Különösen a krómtól csöpögő orr lett meggyőző, a hatszögletű hűtőmaszk hajlított léceivel, a fényszórók a divatosan szögletes belső lencséivel, no meg a LED-es nappali fényekkel. A far tervezésénél az Audi Q7 adhatta az ihletet, a hasonlóság azonban nem zavaró. Jól sikerültek a grafitszínű 19 colos felnik is, de a kocsi métereit jelzi, hogy ekkora kerekek sem tűnnek nagynak rajta. Amerikában van nyújtott tengelytávú is, négynél több hengert azonban ott sem adnak hozzá Pár centivel hosszabb lett elődjénél a Santa Fé, de így is 4, 7 méter alatt marad, ezért többé-kevésbé még városban is el lehet vele boldogulni. Különösen akkor, ha van benne parkolást segítő rendszer, mivel ez viszonylag hatékonyan kormányozza be helyettünk az autót a szűk helyekre is, igaz, a keskenyebb akadályokat, (pl. villanyoszlop) nem mindig érzékeli, ezért közben nem árt nézni a tolatókamera képet. Bár a tengelytáv nem változott, a mérnököknek így is sikerült növelni a hátsó lábteret, de még ennél is nagyobb csoda, hogy a fejtér is nőtt egy centivel, holott a karosszéria magassága csökkent.
Boldog volt a világ s e hiú szó: Szentség, Nem volt a legszörnyűbb gonoszokra mentség. Állott a Természet örök építménye, Élt az emberiség legszentebb törvénye. De miólta ennek sok romlást szenvedett Oldalába raktad, bal madár! fészkedet: Azólta számodra rakja a lenyomott Értelem azt a sok felséges templomot. Azólta adja ki a kenyért házából, Kikapván éhhel holt kicsinyje szájából A szent névre vágyó, balgatag anya is, Hogy tudjon mit rágni dervised foga is. Sok bolond kiadja utolsó fillérét, Leteszi a mennynek árendáját s bérét, Hogy mikor az óltárt építik számodra, Kecskeszőrt vihessen ő is óltárodra. Nappali altodban látsz ezer álmokat S éjjel a népek közt húholod azokat. Jőjj ki a nappali fényre, hadd láthassunk, S mennyei képedet látván, imádhassunk. Melyik kontinensen található Konstantinápoly? (9302952. kérdés). Te a vak homályban rakod a templomot És onnan ígéred a paradicsomot, S csak bétolongjanak hozzád a moséba, Az észt és a virtust hagyod csak kardéba. Hát már hogy valaki bőjtölget pénteken, Hogy étlen s mezítláb jár a szent helyeken, Olyan nagy érdem-é egy-két liturgia, Hogy az ember azzal lehet Isten fia?
Csokonai Vitéz Mihály Konstancinápoly című verse 1794-ben keletkezett, legalábbis végleges formája ekkor alakult ki (Csokonai hosszú időn át dolgozott művein: újra meg újra elővette, csiszolgatta a verseit). Ebben az időben a költő Kazinczyval levelezett és ennek hatására kiváló filozófiai költeményeket írt. (Még főiskolai hallgató volt ekkor, de műveltségéről, olvasottságáról már legendák keringtek. ) Ebben az időben érett nagy költővé. Gondolati lírája a poétaosztályban megtanult két verstípusból szövődött össze. Konstantinápoly másik neve. Kétféle versfeladatot kellett csinálniuk a tanulóknak: az egyikben antik költők bölcs mondásainak, tanításainak részletező kifejtése volt a feladat a retorika szabályai szerint (szentencia), a másikban a természet, tájak, évszakok, emberek leírása (piktúra). Csokonai e két verstípust ötvözte költészetében, így verseiben van egy szentencia-rész és egy piktúra-rész. A költő polgári családba született, de hamarosan szegénysorba csúszott, így a vagyoni különbségeket, a magántulajdont bíráló eszmék mélyen megérintették.
1402-ben a Bayazid török szultán már megpróbálta meghódítani Konstantinápolt, de Emír Timur legyőzte. Az Anker elleni vereség gyengítette a birodalom erőit és további fél évszázaddal meghosszabbította Konstantinápoly fennmaradó csendes periódusát. 1452-ben Mehmed szultán 2 alapos befejezése utánaz előkészületek elkezdték megragadni a Bizánci Birodalom fővárosát. Korábban gondoskodott a kisebb városok elfogásáról, szövetségeseivel körülveszi Konstantinápolt és ostromlást kezdett. 1453. május 28-án éjjel elfoglalták a várost. Számos keresztény egyház muzulmán mecsetekké változott, a székesegyház arca és a kereszténység szimbólumai eltűntek a katedrálisok faláról, és egy félhold repült Szent Szófia fölött. A bizánci birodalom megszűnt, és Konstantinápoly a török birodalom részévé vált. A Csodálatos Suleiman testülete adtaKonstantinápoly új "aranykor". Konstantinápoly másik neveu. Uralma alatt a Szulemaniye-mecset épült, és a muszlimok szimbólumává vált, ugyanúgy, mint Szent Szófia minden keresztény számára. Szulejmán halála után a török birodalom egész fennállása alatt építészeti és építészeti remekművekkel továbbra is az ősi várost díszítette.