Szeretettel köszöntelek a SLÁGERMÚZEUM közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 6769 fő Képek - 5911 db Videók - 16751 db Blogbejegyzések - 517 db Fórumtémák - 24 db Linkek - 336 db Üdvözlettel, Kustra Gábor SLÁGERMÚZEUM vezetője Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt: Bejelentkezés A jelszavadat elküldtük a megadott email címre. Kárpátia - Ugye gondolsz néha rám revisionist3500 Feltöltés ideje: 2007. 08. 05. Képek a 2. magyar hadseregről és a doni katasztrófáról. A zene a Kárpátia zenekar Ugye gondolsz néha rám cimű száma. Szövegíró: Kaszner Károly Ugye gondolsz néha rám? Csillagfényes éjszakán, Mikor nyugszik minden szépen, csendesen, Csak a honvéd nem pihen. ✎ Ugye, gondolsz néha rám lyrics & translation - Kárpátia | Lyrics-on. Ugye hallod angyalom? (Nem nagyon. ) Hozzád száll a sóhajom, Messzi, távoli széllel néked üzenem, Te leszel a kedvesem. Várlak vissza, várlak én, Két karomba zárlak én.
Tudom visszajössz egy nyári szépnapon, Visszavár a két karom. Hideg téli éjszakán, A katona készen áll, Védi ezt a drága, szép magyar hazát, Sokezernyi vészen át. Ez történt a közösségben: A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a oldalon. Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
" A halálra ítélt zászlóalj " Werkfilm 1MilitarisCongratulatio 32-es baka vagyok én 32-es baka vagyok é 47 Lőrincréve ball Men from Magyarlapád signing a soldiers song. Ugye gondolsz néha rám - Lagzi Lajcsi – dalszöveg, lyrics, video. Magyarlapádi férfiak mulatnak katonanóta 101 Diósgyőr Old folk song: "Erdő erdő de szép erdő" rabnóta 447 Szentsimon Recruiting song: "Down the road... ". "Végig, végig" katonanóta 549 Gyimes soldier Song "A gyimesi vigadóban" katonanóta 556 Gyimesbükk Soldiers song.
Szatmár felöl.. Százados úr, sejehaj - Az aszódi sorozóra süt a nap Százados úr, sejehaj - Az aszódi sorozóra süt a nap, Szélkiáltó együttes Százados úr ha felül a lovára Székely - Nyárádmenti katonanóták. Szélkiáltó: Ez a vonat most van indulóban Szőke Tisza haragjában megárad (régi) Talpra, Magyar! (régi) Tavaszi hadjárat - Huszár és katonaénekek - Teljes album Távol hazádtól. Turulmadár induló - Turulbird march Tüzér induló Valahol a Dnyeszter partján (régi) Vitéz Nagybányai Horthy Miklós emlékére (Hajnalodik, közeleg a reggel) Volt egyszer egy hadnagyocska (Amadé) Waffen SS Warschawjanka - (Ungarisch) Weltjugendlied - (Ungarisch) Zászlaja piros, fehér, zöld (régi) Zengjuk A Dalt - (Ungarn) Zengjük a dalt bátor harcos 2010 Hungarian Army katonadalok katonadalok3 moszkva földről honvéd nóta (régi) szárnya-szárnya kaszárnya (régi) székely himnusz (régi) A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Zene magyar kategóriába van besorolva.
Ha arra kérnének, hogy soroljak fel néhány magyar tudóst, feltalálót vagy szakembert, Eötvös Loránd neve bizonyosan az elsők között lenne. Tevékenysége által a kiváló fizikus Magyarország egyik legjelentősebb személyisége volt. Elég csak arra gondolnunk, hogy hány rangos intézmény viseli a nevét. De nézzük meg közelebbről, ki is volt e kiváló tudós! Eötvös Loránd, az elismert egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, fizikus és lelkes hegymászó 1848. július 27-én, a magyar forradalom és szabadságharc évében született Budán. Középiskolai tanulmányai után előbb a jogi tudományok felé kacsintgatott, majd érdeklődése a természettudományok felé fordult. Ez a szenvedélye élete végéig elkísérte. A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága | ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár. 1870-ben doktorált, majd alig egy évvel később már az elméleti fizika tanszék tanára, 1874-ben pedig kísérleti fizikai előadásokat tartott. 1889-től 1905-ig, lemondásáig, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Kutatói munkássága – ahogy személyisége is – rendkívül sokoldalú. Az 1870-es évek elejétől kezdve közel 20 éven át foglalkozott a kapillaritás jelenségével – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében.
Eötvös egyik nagy erénye volt a pontosság. Világhírű fizikai kísérletei, mérései is nagy precizitást igényeltek, a szervezők ezért döntöttek úgy, hogy a kiállítás is erre fókuszáljon. A tárlat 2019. november 22-én nyílt meg, s a tervek szerint 2020. május 22-ig lesz látogatható. A kiállítás két szobája közül az elsőbe belépve a látogatók Eötvös Loránd életútjával és tanári tevékenységével ismerkedhetnek meg. A falon egy kronologikus skála segíti az Eötvös-életműben való tájékozódást. A hagyományos szöveges dokumentumok, például Eötvös Loránd barátainak és szüleinek küldött levelei mellett digitális technológia is színesíti a szobát. A kiállítás legnagyobb vonzereje, hogy egy pár perces animációs kisfilm megtekintése után a látogatók interaktív eszközöket próbálhatnak ki. Eötvös nagy természetjáró volt, gyakran megfordult különféle tájakon, főként a hegymászást kedvelte. Eötvös Loránd-szobor a Gesztenyés kertben | Hegyvidék újság. Az általa bejárt utat két tablet segítségével játékos formában a látogatók is megismerhetik. A kirándulásai során sztereofényképezőgépével készített négyezer darab felvételéből is látható a kiállításon egy válogatás.
A felületi feszültség mérésére új módszert dolgozott ki, az Eötvös-féle reflexiós módszert. Elméleti úton felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és a molekulasúly közötti összefüggést. Eötvös érdeklődése 1880 körül fordult a gravitáció felé. Newton törvénye szerint az, hogy a testnek tömege van, az abban nyilvánul meg, hogy mozgási állapotának megváltoztatásához erőre van szükség. Ez az erő pedig arányos a test tömegével, tehetetlenségével. S mindemellett a test tömege folytán gravitációs erővel bír, mely erő Newton szerint arányos a tömeggel, de független annak anyagi minőségétől. Nos, Eötvös Loránd ingája segítségével igazolta azt, hogy a gravitációs erő milyen pontossággal független a tömeg anyagi minőségétől. Magyar feltalálók: Eötvös Loránd és az Eötvös-inga - Kárpátalja.ma. Az 1891-ben elkészült Eötvös-inga az addigi mérési pontosságot csaknem háromszorosára emelte. A feltalálóról elnevezett eszközt torziós ingának is nevezik. A tehetetlen és a súlyos tömeg arányosságának ezen igazolása az általános relativitáselmélet kísérleti alapköve, s a magyar kísérleti fizika egyik csúcsteljesítménye.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Pesti egyetem címerével foglalkozik. A pesti egyetem alapítólevele Bécs, 1780. március 25. N 45 Archivum Judicum curiae [Országbírói levéltár] Ladula H. Privilegia recte articuli Fasc. 4. No. 22. Az egyetemet Pázmány Péter alapította 1635-ben Nagyszombatban. Mária Terézia 1777-ben telepítette át Budára. II. József 1783-ban költöztette át Pestre. Kezdetben Pesti Egyetemnek nevezték, 1872-1921 között Budapesti Tudományegyetemnek, a két világháború között Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemnek. 1950-től lett Eötvös Loránd Tudomámyegyetem. A pesti egyetem abból a nagyszombati egyetemből jött létre, amelyet Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek 1635-ben alapított – eredetileg papképzés céljából. Kezdetben az intézmény a jezsuita rend kezében volt, és csak teológiai és filozófiai karral rendelkezett. Amikor Mária Terézia egyre több olyan rendeletet hozott, amelyek következtében korszerűbbé vált az oktatás, az egyetemet orvosi karral kibővítve – a teológiai és filozófiai karok kivételével – állami irányítás alá helyezte.
Ezt a pontosságot később még fokozni is tudta két tanítványa – Pekár Dezső és Fekete Jenő – segítségével, és így egy göttingeni pályázat nyertesei lettek – 1/200 000 000-os mérési pontosságot produkálva! Néhány év múlva kiderült, hogy a mérés nemcsak a klasszikus fizikában fontos, hanem a modern fizika egyik sarkalatos elmélete, az általános relativitáselmélet szempontjából is. A tudománytörténetben ellentmondásos adatok találhatók arra nézve, vajon Einstein ismerte-e a mérést híres elmélete megalkotása előtt. A kérdés máig is eldöntetlen. Bizonyos viszont, hogy az Eötvös-Pekár-Fekete-féle mérési módszert a nyolcvanas években magfizikai kutatások során amerikai tudósok is alkalmazták. Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990 [Palló Gábor], Dr Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók)
Ekkor tervezte meg és hozta létre "apparatus acidularis" ("savanyúvízi készület") nevű berendezését, amellyel mesterséges szénsavas vizet tudott előállítani. Később az ő tervei alapján épült fel az első szikvízüzem, amellyel végre lehetővé vált az ital olcsó, nagyüzemi előállítása. 1841-ben ezzel a készülékkel előállított ásványvízzel kínálta meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete vándorgyűlésének résztvevőit. Az Európán végigsöprõ nagy kolerajárvány 1831 nyarán Magyarországon is pusztított, Jedlik pedig hitt benne, hogy a kolerajárvány idején a szikvizet fogyasztók kisebb eséllyel betegednek meg. Észrevette, hogy a szódavíz hatására csodálatos módon a betegek szenvedései valamelyest csökkentek. A következőket írta a jelenséggel kapcsolatban: "Talán azon betegségekben sem lenne czéliránytalan ital, mellyekben a szénsav által történendõ izgatás a belsõ részekre jótékonyan hat. Mondhatom volt alkalmam cholera idejében némelly ismerõseim közül tapasztalni, mennyire epedtek ezen ital után, s nem keveset enyhítettek kínzó állapotukon, midõn az orvos engedelmébül vele élhettek. "
A lámpák magyarországi gyártására nem került sor, mert az Egyesült Izzó nem vásárolta meg a szabadalmát. 1937-ben Angliába települt, s a Thomson-Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott: elektronoptikával és híradástechnikai információelmélettel foglalkozott. Az elektronoptikai leképezés vezette a holográfia feltalálásához. (Valamely tárgyról teljes (holo) és térbeli (graf) kép készíthető) 1971-ben szakmai munkáját fizikai Nobel-díjjal ismerték el. 5. Irinyi János – biztonsági gyufa Irinyi János, vegyész, tanulmányait Bécsben és a németországi Hohenheimban végezte. 1836-ban találta fel a gyufát, ami nem volt sem veszélyes, sem egészségtelen. Rómer István vette meg Irinyitől, a szegény diáktól, találmányát és annak kihasználási lehetőségét. Ezt követően megkezdődött a gyufagyártás, melynek az egész világ örült. Rómer István meggazdagodott Irinyi találmányán, a feltaláló azonban szegényen és elhagyatottan halt meg Vértes községben. 6. Jedlik Ányos – dinamó 1861-ben írta le (hat évvel Siemens és Wheatstone előtt) az öngerjesztés, vagyis a dinamó elvét.