román kolinda dallam – Pálhegyi Dávid 1. A sötétség szűnni kezd már, Az a csillag eljő hozzánk, Véget ér a gyász, a sóhajtás. 2. Ahol az a csillag kigyúl, A többi mind elhalványul, Őelőtte minden térdre hull. 3. Ahol annak fénye árad, A halálból élet támad, A gonosznak híre sem marad. [Kánon] //: 4. Ébredj föl hát, aki alszol, Támadjál föl a halálból S fölragyog majd néked a Krisztus. [Coda] S fölragyog majd néked a Krisztus.
A SÖTÉTSÉG SZŰNNI KEZD MÁR CHORDS (ver 2) by Dobner Illés & Évi @
A Fülesbagoly Tehetségkutató a Fülesbagoly Alapítvány szervezésében, az Öröm a Zene rendszerében, 32 zenei szervezet illetve szereplő partnerségében, a Hangfoglaló Program és a Szerencsejáték Service Nonprofit kft. támogatásával jött létre. A könnyűzenei verseny fő médiatámogatója a Petőfi Rádió. További információ a oldalon található.
A kiválasztott szerzemények minimum egy éven át napi rendszerességgel hangzanak el az üzletekben. A Petőfi Rádió Különdíjat oszt ki, amellyel a feltörekvő előadó vagy zenekar országos ismertséghez juthat. A rádió zenei szerkesztősége kiválaszt egy dalt, előadóit bemutatja, és a szerzeményt rotációban játssza. A Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete több mint 90 tagjának, köztük Deák Kristóf, Enyedi Ildikó, Hajdu Szabolcs, Orosz Dénes és Ujj Mészáros Károly rendezőknek megmutatja a döntős zenekarok dalait. Amennyiben valamelyik rendezőnek megtetszik egy dal, és beleillik egy készülő filmjébe, akkor a szerzőkkel egyeztetve felhasználja az alkotásába. A jelentkezés mindhárom versenyre elkezdődött A beküldött hangfelvételek alapján megtörténik az előzsűrizés, majd mindhárom döntőbe a legjobb tíz produkciót hívják be a szervezők, ahol 15-15 perces minikoncertekkel mutatkoznak be a zsűrinek. Az ítészek között olyan elismert zenei szakemberek, muzsikusok vannak, mint Andrásik Remo, a Hangszeresek Szövetségének főtitkára, Borcsik Attila, a Petőfi Rádió zenei szerkesztője, Cséry Zoltán, Subicz Gábor és Warnusz Zsuzsa zenészek, Koczka Bori, a Zeneszö operatív vezetője, Koltay Anna, a Petőfi TV zenei szerkesztője, Süli András, a Campus Fesztivál programigazgatója és László G. Gerzson, a Music Channel zenei és programigazgatója.
Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: A gazdasszony épen az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta. Ballag egy cica is - bogarászni restel - Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel, Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen Egy iramodással a pitvarba terem. Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyűl a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag. Vasalót tüzesít: új ruhája készen, Csak vasalás híja,... Karácsonfa – Wikiforrás. s reggel ünnep lészen.
1 Jöjj a szívemre, Macska, hízelegve, a karmaid húzd vissza hát. Hadd szédülök arany pokolszemedbe, amely merő érc és agát. Ha borzolom rugékony macskahátad, elönt a reszkető öröm. Ittas kezem piheg s remegve áthat szikrákat ontó szőrödön. Őt látom a lelkemben. Ég szeme, mint tiéd, szép állatom, mély és hideg, villámlik, s öl vele. Címerhatározó/Bécsy címer – Wikikönyvek. És drága testén áthatón finom lég, kéjes illatár igéző vészfuvalma jár. 2 Bundája barna, szőke, rőt, s illatja az arcodba fú, nehéz, varázsos illatú, ki megsimítja egyszer őt. Családi szentélyt, házat ó; ha lép, fény ég a ház körül, ítél, megihlet, tűzhöz ül, tán isten is, tán csak manó. Ha nézem egykor egymagam, meredten és szerelmesen, figyelve villog a szemem, s magába mélyed az agyam. Látom ─ s kigyullad erre főm ─ a két opálszem lánggolyót, e két lámpát a lángolót, mely rám lövell s ég kérdezőn.
Nem a történetíró módszerével dolgozik: nem vizsgálja az adatok és tények hitelességét, csak ritkán ütközteti a véleményeket, forrásait úgy olvassa, hogy nem elsősorban a jellemzőt, a meghatározót keresi bennük, hanem a különlegeset, a normálistól eltérőt. Mulattatva tanít, és az igazi műveltség elsajátítására serkent. (Legeza Ilona: Könyvismertető) Ha valaki kíváncsi eleink hétköznapjaira, számtalan erről szóló furcsaságot, mosolyra ingerlő passzust talál Ráth-Végh István könyvében. A világ, bárhogyan is nézzük, csupán fejlettebb lett, okosabb nem. (Galgóczi Tamás: Ajánlok. Arany családi koreus.com. ) Idézetek műveiből [ szerkesztés] Az emberi butaság. 1962. Az arany saját sarlatánságához illő óriási reklámmal dolgozik. Az ókor krónikái telve vannak hallatlan aranycsodák híreivel, ezek még a mai ember fantáziáját is képesek felizgatni. A dinnyén a természet intézkedése folytán azért vannak gerezdek, hogy a család asztalán felosztható legyen. Ámbár a szélhámos a felismerhetetlenségig elváltoztatta külsejét, felismerték és letartóztatták.
Míg a csalogány édes dala csattog, benned egy korty végtelent élvezek; de ha virrad, kettőnkért vívni harcot, korunk küzdőterére sietek. Béke a teremtmények közt A póknép volt ifjúkoromnak legnagyobb ellensége. A mennyezetről lopakodtak hajam sűrűjébe. Sarkokba búva lestek ott, vagy - rémültömre - szétfutottak, másztak asztallapra, kézre, sose volt a harcnak vége. Egy dél-koreai családi dráma kapta az Arany Pálmát : HunNews. Csak hogy megütött a dér s hó, kezdtem őket kimélni, megbarátkozni velük és jó testvér módra élni. Most gondjukkal egy-egy zugnak mélyén csöndben meglapulnak, és ha egy-egy előbukkan, nem vagyunk egymásnak útban. Volna most egy kisfiacskám, egy kis szülötte zsengém, nyájas, kedves, fürge, pajzán, szépen ránevelném, fogjon pókot puszta kézzel s engedje el jószerével: korábban tanuljon békét, mintsem egykor én, a vénség. Téli éj Szárny se rebbent, megfagyott a csönd, néma földön villogott a hó, tiszta volt a csillag sátra fönt s nem hullámzott, dermedt volt a tó. Egy fa nőtt a mélyből, ágbogán megfagyott a víz a tó felett. Törzsén felkúszott a hableány és a zöld moszat közt átlesett.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Ráth-Végh István, (1870. – 1959. ) magyar művelődéstörténeti szakíró. Művei alapművek, a legnagyobb népszerűséget valószínűleg a butaságról szólóak értek el: Az emberi butaság kultúrtörténete Új butaságok az emberiség kultúrtörténetéből Vége az emberi butaságnak Idézetek [ szerkesztés] Ismerek egy breton népmesét Jeanról és a balga asszonyokról. Megy, mendegél Jean az országúton, hát egyszerre egy házból rettentő nagy sikoltozást hall, mintha kis gyereket gyilkolnának. Bemegy Jean a házba, hát egy véreskezű asszonyt lát ott, amint egy hatesztendős kisfiú ülőrészéről nagy szelet húsokat vagdos le: «Mit csinált te, pokolszülötte asszony? » «Ne avatkozz a dolgomba, ostoba legény. Nem látod, hogy a szabó szűkre szabta hátul a gyerek nadrágját? Muszáj lemetélnem a gyerekről a húst, hogy beleférjen. Arany családi kors. » – Így tesz a cenzura az irodalommal. Cenzura és erkölcs; Nyugat, 1929. Róla írták [ szerkesztés] Ráth-Végh nem kísérletezik, ehelyett mulatságos anekdotákat, emberi különcségeket, kuriózumokat, furcsa, de jellemző kordokumentumokat sorakoztat fel.