A világ nagy modern és kortárs művészeti múzeumaiban, közöttük a Pompidou-központban működő Musée National d'Art Moderne-ben évtizedek óta kiemelt helyen szerepelnek Reigl Judit festőművész képei. A majdnem hatvan éven keresztül Párizsban élt az alkotó. Itthon 1982-ben mutatkozott be először a Tisztelet a szülőföldnek című csoportos tárlaton, 2005-ben egyéni kiállítást rendeztek műveiből a Műcsarnokban. Utolsó éveiben egyre szívesebben látogatott haza – oda, ahonnan távozott a kommunista hatalomátvétel után. 2011-ben művészi életútjának elismeréseként Kossut-díjban részesült. Reigl Judit 1923. május 1-én született Kapuváron. Meghalt: Marcoussis, 2020. augusztus 7-én. Szőnyi István tanítványaként végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1946-ban. Az 1946–48 közötti időszakot Olaszországban töltötte a római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. 1950-ben Franciaországba emigrált. Előbb Párizsban, majd a francia főváros közelében fekvő Marcoussis-ban telepedett le. Első jelentős egyéni kiállítását a l'Etoile Scelée-ben rendezte André Breton 1954-ben.
1974 • Galerie Rencontres, Párizs (kat. ) • ~ (gyűjt. kat. ), Maison de la Culture, Rennes (FR) 1975 • Galerie Rencontres, Párizs 1976 • Galerie Rencontres, Párizs (kat. ) • A. R. 2, Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris (kat. ) 1978 • Galerie Yvon Lambert, Párizs • Musée de Peinture, Grenoble (FR) (kat. ) 1979, 1981 • Galerie Jolliet, Québec (CA) 1980 • Galerie Yvon Lambert, Párizs 1982, 1984 • Galerie Jolliet, Montreal • Galerie de France, Párizs 1985 • Galerie de France, Párizs • Musée d'Evreux, Ancien Evechê (kat. ) 1989 • Centre d'Arts Contemporains, Orléans 1989-1990 • FRAC Auvergne, Clermont-Ferrand 1992 • Musée de Brou, Bourg-en-Bresse • Galerie de France, Párizs 1994 • Donation Goreli, Musée National d'Art Moderne, Párizs 2001 • Musée de Brou 2005 • Reigl Judit retrospektív kiállítása, Műcsarnok, Budapest 2009 • Reigl Judit: Folyamat, Makláry Fine Arts, Budapest 2010 • A létezés ritmusa - Reigl Judit életmű-kiállítása, Modern és Kortárs Művészeti Központ (MODEM), Debrecen 2014 • Reigl Judit - Űr és extázis • Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest Csoportos [ szerkesztés] 1944 • VII.
A magyar közönség már találkozhatott munkáival a Műcsarnokban (2005) és a debreceni Modemben (2010) rendezett életmű-kiállításokon, ahol a korai szürrealista műveitől az absztrakcióin át a figuratív ábrázolásig átfogó képet kaphatott Reigl Judit munkásságáról. 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont az Űr és extázis című életmű-kiállításának, amelyen 90 művet láthatott a közönség. A párizsi galériák május 21-ig látogatható közös kiállításával párhuzamosan az amerikai Oberlin (Ohio) város Allen Memorial Art Museumának látogatói is megtekinthetik a festő munkáiból rendezett tárlatot május végéig. Forrás: MTI Képző
Ausztrián, Svájcon, Németországon, Belgiumon keresztül jutott el a francia fővárosba. 1950-től Párizsban, 1963 óta Marcoussis -ban ( Île-de-France) telepedett le. Művészete [ szerkesztés] 1954 óta kiállítóművész Franciaországban, első kiállításának katalógusához az előszót André Breton, a szürrealizmus teoretikusa írta. Magyarországon a 2000-es évek közepétől kezdődtek műveinek bemutatói. Művészetének korai szakaszát a szürrealizmus jegyei jellemezték, talán mert Párizsban éppen egy szürrealista körbe csöppent, de innen kihátrált, s útja a lírai absztrakció felé vitte, legnagyobb hatást tett rá Georges Mathieu, az egyik legnagyobb francia lírai absztrakt festő, aki az Egyesült Államokban is nagy sikereket aratott. Reigl Judit szürrealista, majd lírai absztrakt sorozatai szintén sikereket arattak Franciaországban, de főleg a Német Szövetségi Köztársaságban ( NSZK) s Amerikában, itt több díjat is kapott munkáiért, s egyben megismerte az amerikai absztrakt expresszionista irányvonalat ( tasizmus), köztük Jackson Pollock, Willem de Kooning, Franz Kline művészetét.
Ám amikor hazarendelték őket, Reigl még maradt, de már nem kapta azt a kevés pénzt sem, amit addig, ezért a kollégiumot is el kellett hagynia, és templomokban vagy éppen parkokban aludt. Végül mégis haza kellett jönniük, és nem is voltak tudatában annak, mi fogadja őket a sztálinista úton elinduló Magyarországon: "Hirtelen valaki meghal, és bedobják a pokolba" – érzékeltette, hogy élte meg a hazatérést. Az útlevelét még a határon elvették, neki pedig a szovjet felszabadítókat dicsőítő freskókat kellett festenie. Rómába nem engedték vissza, és hiába volt meghívója Franciaországból, az se jöhetett szóba, csak egy moszkvai ösztöndíjat ajánlottak fel neki cserébe, de ezt elutasította, hiszen azt már tudta, hogy az ottani múzeumokból mindent eldugtak, ami szemben állt a szocialista realizmussal. Nem maradt más a számára, mint a szökés: 1950 márciusában, kilencedszerre sikerült, egy ávós segítségével, aki egy barátja családi ismerőse volt. Ő sem puszta szívjóságból segédkezett a szökésben, hanem azt remélte, hogy egy esetleges felkelés esetén ezzel szerezhet jó pontokat.
2012 óta a személygépkocsi bérleti díjának áfája levonható, mégpedig vállalkozás érdekében megtett km-ek arányában. Egy korábban kiadott apeh állásfoglalás (2008/71. adózási kérdés) pedig úgy rendelkezik, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing bérleti díjnak minősül. Ezáltal lehetővé vált, hogy a vállalkozás a személygépkocsi nyílt végű lízing keretében történő "beszerzésekor" az áfát visszaigényelje. Lízingelt gépkocsi értékesítése a futamidő vége előtt. Ugyanakkor körültekintően, a részletszabályokra is odafigyelve kell eljárni. Nemcsak a lízingszerződés elnevezése, hanem annak tartalma is fontos. Ha nem ügyelünk a részletekre, a személygépkocsi beszerzését az adóhatóság könnyen zárt végű pénzügyi lízingnek minősíti, amely viszont már nem jár áfalevonással. Nyílt végű lízing esetén a személygépkocsi futamidő végén történő megszerzése csak egy opció. A "főszabály" szerint a futamidő lejártát követően az autó visszakerül a lízingbeadóhoz. Fontos tehát, hogy a szerződésben ne kössük ki, hogy a végén kinek a tulajdonába kerül át az autó, ha lehet, mondjunk le a vevőkijelölési jogról.
A lízingdíj minden évben az éves bevétel 1 százalékának mértékéig számolható el. A lízingdíjnak a kamat is része, tehát minden évben csak a bevétel 1 százalékáig van lehetőség költséget e tekintetben figyelembe venni. 3. ) Ha a gépkocsi később a vállalkozó tulajdonába kerül, majd azt ezt követően értékesíti, akkor a kapott bevétel nem számít vállalkozói bevételnek. Ennek oka az, hogy a személygépkocsi nem tekinthető kizárólag vállalkozási célból használt tárgyi eszköznek. A személygépkocsi-értékesítésre az ingóértékesítés szabályait kell alkalmazni. Ingóértékesítés esetén a kapott vételárból levonandó a szerzési érték. Nyílt végű lízing esetén szerzési értéknek csak az utolsó kifizetett részlet vehető figyelembe, mivel ekkor derül ki, hogy a lízingbevevő tulajdont szerez, vagyis ezen részlet tekinthető vásárláskori szerzési értéknek. Ha az eladási ár ennél nagyobb, akkor felmerülhet a 15 százalék szja-fizetési kötelezettség. Lízing lezárása, autó értékesítése - ÁFA témájú gyorskérdések. Ugyanakkor adómentes az ingóértékesítésből származó bevétel, ha az nem több 600 ezer forintnál.
Az Áfa tv. 135. §-a ugyanis a tárgyi eszközökre vonatkozóan határoz meg egy adott időintervallumot – figyelési időszakot –, amely időtartam alatt évente szükséges vizsgálni a használat jellegének változását. Az Áfa tv. 135. §-a szerinti tárgyieszköz-korrekció tehát csak a futamidő lejártát követően alkalmazandó, amikor a társaság a terméket maradványértéken megvásárolja, és tárgyi eszközként rendeltetésszerű használatba veszi. A figyelési időszak kezdete a rendeltetésszerű használatbavétel hónapja. ) – Áfa tv. 135. § – Áfa tv. 259. § 4. pont Bútor összeszerelésének bizonylatolása Adott egy egyéni vállalkozás, melynek fő tevékenységi köre "beépített bútor beszerelése, javítása", melléktevékenysége pedig "M. n. Nyílt végű lízingelt autó eladas . s egyéb épületasztalos szerkezet szerelése, javítása". Jelenleg ez a vállalkozó csak összeszerelési munkálatokat végez műhely/telephely hiánya miatt. Most tehát a lapszabászatról és a munkalapokról a számlát a megbízó nevére kéri, ő pedig csak az összeszerelési munka díját számlázza ki a megbízó felé.
Eddig is lehetőség volt a cégautók bérleti vagy nyíltvégű pénzügyi lízing díjánál az áfa visszaigénylésére az üzleti célú használat arányában, ehhez azonban útnyilvántartást kellett vezetni. Ez sok céget tartott vissza a lízingkonstrukciótól, nemcsak az adminisztrációs teher miatt, hanem azért is, mert egy adórevízió esetén a nem pontos nyilvántartás kockázatot jelentett. A 2019. januártól alkalmazható 50 százalékos átalány tehát nagy könnyítést jelent. Fontos tudni, hogy aki ettől eltérő levonási hányadot szeretne érvényesíteni, az a jelenleg hatályos rendszer szerint is eljárhat, vagyis igazolhatja az eltérő mértékű üzleti használatot. Az ehhez szükséges céges használat nyilvántartását ma már számos applikáció is segíti. Eladná lízingelt gépkocsiját? Így számoljon az áfával - Adózóna.hu. Így spórolható meg az áfa és a kamat is Nyíltvégű pénzügyi lízing esetében a gépjármű a futamidő alatt a bank tulajdonában marad, elég a futamidő végén eldönteni, hogy megvásárolja-e a cég az autót. Így a futamidő alatt a bérleti jelleg dominál. Éppen ezért a lízingdíjak és az önerő adózási szempontból bérleti díjként kezelhető, ezzel a havi lízingdíjak és az önerő áfája is visszaigényelhető az üzleti használat arányában – mondta portálunknak Pfandler Tamás, a Budapest Bank autófinanszírozási üzletágvezetője.
Ilyenkor a lízingcéget kell perelnie azért, hogy a bíróság kötelezze arra, hogy érvényesítse az elállás vagy értékcsökkenésre vonatkozó szavatossági igényt. Tehát, hogy ő is pereljen, ha nincs más megoldás. Érdekes kérdést vet fel az is, hogy egy ilyen perben hozott döntés hogyan hajtható végre. Komolyabb hiba vagy hibák esetén nem egyszerű az igények érvényesítése az eladóval szemben, és ha sor is kerül rá, annak sem a lízingelt járművel bajlódó autós látja a hasznát. Bármilyen szavatossági jogot is érvényesítenek, az minden esetben a lízingbeadót megillető jog, és nem a lízingbevevőé. Nincs fogyasztói szerződés Még mindig tudunk egyet csavarni a történeten, mert eddig nem beszéltünk arról az esetről, amikor a lízingkonstrukció miatt nem tud létrejönni fogyasztói szerződés a lízingbevevő és az eladó között. Az ok egyszerűen az, hogy az autó használója és a kereskedő nem szerződnek egymással, hanem mindketten a lízingbeadóval kötnek megállapodást. Ez azért fontos, mert ha ugyanazt a járművet valaki egy kereskedésből, önerőből megvásárolja meg, akkor még használt gépjármű esetén is fogyasztói szerződést köt, így egy időre bebiztosíthatja magát.