Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
a mai református és a minorita templomot, melyek a magyar késő gótika igazi gyöngyszemei. Báthori Várkastély és Panoptikum. Egy másik jelenet az 1549. szeptember 8-i Báthori egyezménynek állít emléket, mely Erdély és a Királyi Magyarország egyesülését mondja ki és itt Nyírbátorban köttetett. Egy újabb jelenetben pedig a család hírhedt női tagját, Báthori Erzsébetet láthatjuk vádlói előtt illetve családja körében. A grófnő nevéhez számos rejtély kötődik, pl az egyik történet szerint okkult tanokkal foglalkozott és fiatalságát, szépségét annak köszönhette, hogy szolgálólányai vérében fürdött.
A Báthori Panoptikumban Ön is egy varázslatos időutazás részese lehet. A Várkastély történelmi tényeken alapuló állandó kiállítása a város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit idézi meg. A XV-XVII. század jelentős eseményeit összesen negyvenöt életnagyságú figura jeleníti meg öt képben, miközben több neves történelmi személyiség mellett a család hírhedt tagjai is életre kelnek. A hihetetlenül aprólékosan kidolgozott figurák és a korhű környezet kombinációja egyedülálló reneszánsz hangulatot teremt. Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2021. HUNGARY). A Kenyérmezei csata A Kenyérmezei csata Nyírbátor számára nem csupán történelmi, hanem művészettörténeti jelentőséggel is bír. A hagyomány szerint Báthori István az ütközet előtt fogadalmat tett: ha Isten győzelemre segíti a keresztény magyar harcosok fegyvereit, templomot emeltet a Mindenható dicsőségére Nyírbátor városában. A magyar csapatok vezére Báthori István mellett Kinizsi Pál volt, ellenfelük pedig az Isza bég vezette portyázó török sereg. A szemben álló felek 1479. október 13-án csaptak össze Kenyérmezőnél.
info sáv: 4300 Nyírbátor, Vár utca 1. ∙ Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Másnap már a nyilasok kínzószobáiban kerülnek a felvetett válaszút elé. Nyelv: magyar Felirat: angol, akadálymentesített magyar Termékadatok Cím: Az ötödik pecsét Megjelenés: 2019. június 11. ISBN: 5999887816444 A szerzőről FÁBRI ZOLTÁN művei Fábri Zoltán (eredeti nevén: Furtkovits Zoltán), (Budapest, 1917. október 15. – Budapest, 1994. augusztus 23. ) háromszoros Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező, forgatókönyvíró, főiskolai tanár; festőművész, grafikus. A Ferencvárosban nőtt fel, festőnek készült. 1938-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, érdeklődése azonban a színészet felé fordult. 1941-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Másodéves főiskolás, amikor a Vígszínház ösztöndíjas rendező növendéke lett. A Nemzeti Színháznál dolgozott 1941 és 1943 között színészként, díszlettervezőként és játékmesterként. 1943-tól 1946-ig a Vígszínház tagja volt. 1946 és 1948 között a Művész Színháznál dolgozott. 1948-ban egy évadon át a Nemzeti Színház rendezője volt, 1949-ben pedig egy szezonon át az Úttörő Színház igazgatói tisztségét töltötte be.
A regény cselekménye 1944-ben, a nyilas terror napjaiban játszódik. Négy kisember: egy műveletlen, ügyeskedő kocsmáros, egy egyszerű, becsületes asztalos, egy örök kételkedő, különc órás és egy finomkodó könyvügynök beszélget estéről estére egy kocsmában az élet nagy kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről. Tét nélkül filozofálgatnak, okoskodnak, elméleteket gyártanak. A könyv megfordítja a mindennapi históriát: ezek az emberek, amikor komolyan, őszintén végiggondolják a sors kínálta lehetőséget - embertelenség árán menekülni az embertelen pokolból -, elbuknak, de amikor maga az élet állítja eléjük a nagy kérdést - nyilasok jönnek a baráti társaság tagjaiért -, a korábban általuk felállított szélsőséges erkölcsi helyzetet a valóságban is kénytelenek kipróbálni: egytől egyig az emberi tisztaság és bátorság hőseivé magasodnak. Az ötödik pecsét mai irodalmunk egyik legjelentősebb alkotása, amelyből Fábri Zoltán - a már klasszikusnak számító - filmet rendezett.
Cím: Az ötödik pecsét (szépirodalmi könyv) Szerző: Sánta Ferenc Leírás: 6. kiadás Oldalszám: 319 ISBN: 963-271-639-6 Kiadó: Magvető Könyvkiadó, Budapest Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: é. n. (1982) Kötés típusa: egészvászon, papír körborítóval Kategóriák Szépirodalmi könyvek, regények, elbeszélések, drámák, versek, levelek, naplók a Szent Imre Antikváriumban Prózai művek, elbeszélések, regények, naplók, levelek Sánta: Az ötödik pecsét (szépirodalmi könyv)
Sánta Ferenc regényét színpadra alkalmazta: Hamvai Kornél 1944, Budapest, a nyilasterror idején. Egy kiskocsmában a törzsvendégek (egy könyvügynök, egy órás és egy asztalos) és a kocsmáros összegyűlnek. Isznak és beszélgetnek. Abban bíznak, hogy észrevétlenül átvészelhetik a háborút. A filozofálás közepette FEKETE SÁNDOR. Az ötödik pecsét, mint etikai irányregény. I. Bevezetés. Sánta Ferenc az 1945 utáni magyar prózairodalom egyik legjelentősebb és legér- dekesebb képviselője. Bár kiadott műveinek száma viszonylag csekély, ismertségük és népszerűségük annál nagyobb. A realista cselekményírás mögé általában Nagyon erős hideg volt, és ami ritkábban esik meg, a hideg mellett akkora köd támadt, hogy alig lehetett látni valamit. Bent a kocsmában viszont meleg volt, a kocsmáros pedig jókedvű: – Nos, uraim, a következő üveg az én számlámra megy! – mondta, és felemelte hatalmas termetét az asztal mellől. – Jöhet, ameddig Sánta Ferenc egyik legjelentősebb, először 1963-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent regénye Az ötödik pecsét.
Példány állapota: közepes ISBN: 9638396504 Oldalak száma: 213 Fülszöveg 1944 utolsó napjaiban, a nyilasterror tobzódásának óráiba viszi el az olvasót Sánta Ferenc regénye: Az ötödik pecsét. Szorgos, becsületes, egyszerű emberek estéit és hétköznapjait, vágyait és életvallomását fogalmazta meg az író. Hősei estéről estére találkoznak egy kiskocsmában, borozgatnak, beszélgetnek, elméleti vitákat folytatnak az erkölcsről, a házaséletről, az emberi tisztességről, a megalkuvásról. De az idő, a gonoszság uralmának ideje végső próbára teszi őket. Már nem elegendő bizonyos kérdések elméleti megválaszolása, tettekkel, cselekvéssel, magatartással kell felelni. S ezek az egyszerű emberek legyőzik kicsinyességüket, apró meggondolásaikat: kiállják az emberség nehéz próbáját.
1989-től 1992-ig a budapesti Nemzeti Színháznál dolgozott, valamint a Magyar Filmgyártó Vállalatnál volt művészeti tanácsadó.