Ez az érdemben máig feldolgozatlan és kibeszéletlen mozzanat mintha némileg »tabuizálta« volna Bódy művészeti, kritikai munkásságát és főképpen személyét, így a beszélgetés – a tények tiszteletben tartása mellett – elsősorban film- és értelmiségtörténeti szempontból igyekszik mérlegre tenni Bódy Gábor életművét" – írják a BÓDY GÁBOR 70 ajánlójában. Végtelen kép és tükröződés. A Négy bagatelle című 35 mm-es film utolsó része, ami az első magyarországi videóműnek is tekinthető: Bódy Gábor az 1970-es, 1980-as években az egyik legeredetibb kísérletező volt mind a mozgóképnyelv és a filmkészítés, mind a színház, sőt az akkor újnak számító médium, a videó területén. A kritikusok akkoriban,, új érzékenységnek",,, új narrativitásnak", sőt akár,, új eklektikának" is nevezték – mások mellett – Bódy szubverzív munkásságát is. Ami kiemeli a korszak más kísérletező rendezői közül, az talán az a kitartó szemiotikai és narratológiai kutatássorozat, amelyet szinte egyetemista korától folytatott, s amely több, máig is igen jelentős mozgókép-elméleti dolgozatot, kötetet eredményezett.
Démonikus jelenségként, "fekete angyalként" idézik fel sokszor a XX. századi magyar film talán legeredetibb, rendkívüli tehetségű alakját, Bódy Gábort (1946–1985) kortársai. A köré épült mítoszt tovább erősítette rejtélyes halála, kétségbe vont öngyilkossága, az utóbb nyilvánosságra került tény az állambiztonsággal való – feltehetően laza – kapcsolatáról. "Eredetünk vegyes, helyileg szétágazik a Kárpát-medencében, a Felvidéktől Erdélyig" – olvashatjuk a nyolcvanas évek elejéről származó, József Attilát idéző önéletrajzában. Az elszegényedett, korábban bányatulajdonos édesapa, a zsidó kereskedőcsaládból származó édesanya második gyermeke, Gábor 1946-ban született. A fiú, aki egyszerre vett részt az úttörő-ifimozgalomban és az Ilka utcai illegális huligángaleriben, eredetileg írónak, illetve történésznek készült. Történelem–filozófia szakos egyetemi diplomájával azonban a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát választotta. Bódy ekkor már évek óta részt vett a Balázs Béla Stúdió munkájában, első munkáját még az ELTE hallgatójaként is itt készítette.
2011 októberében a Berlini Akademie der Künste A képek állása. Zbigniew Rybczyński és Bódy Gábor – a média úttörői című kiállítással emlékezett Bódyra. Bódy Gábor és Zbigniew Rybczyński (1949, Wroclaw) soha nem találkozott egymással. A lengyel és magyar partnerekkel együttműködésben létrehozott kettős életmű-bemutató alkalmával a Collegium Hungaricum Berlin () médiahomlokzatának, valamint belső tereinek multimediális installációi sajátos ötvözetben jelenítették meg Bódy és Rybczyński forradalmi képfelfogását, a képek "állását" a mozgókép és az építészet kölcsönös viszonyára is kiterjesztve.,, Nehéz megérteni, hogy ez a nagyformátumú művész, radikális filmnyelvi újító egy másik, titkos szerepben, hálózati személyként éppen az elveivel ellentétesen viselkedett. Meggyőződésből vagy taktikai megfontolásból konzervatív, párthivatalnoknak is becsületére váló (kultúr)politikai nézeteket képviselt, s a kezdeti időszakot leszámítva készségesen vett részt mások megfigyelésében, ellehetetlenítésében.
SOMOGYI GY. : Videovíziók, Művészet/77, Budapest, 1977 A video világa. Videoművészet/Videotechnika, szerk. : BÁN A. –BEKE L. –ZÁGON B. –ZELNIK J., Budapest, 1983 INFERMENTAL 1980–1986, szerk. : V. BÓDY (kat., Infermental, 1986) Video-alfa, szerk. : BEKE L. –BÁN A. –ZELNIK J., Budapest, 1987 Bódy Gábor 1946–1985 (kat., Műcsarnok, Budapest 1987) GYÖRGY P. : A klasszikus avantgárdtól a videóig, Filmvilág, 1987/9. Videoművészet, Budapest, Kossuth mozi (sokszorosítás), 1988 SVB VOCE. Kortárs magyar videoinstalláció, (kat., Műcsarnok, Budapest, 1991) PETERNÁK M. : Új képfajtákról, Budapest, 1993 PETERNÁK M. : Videoművészet. Elektronikán alapuló művészetek, Szellemkép, Független filmes különszám, 1993/4. Videológia / Vidéologie (kat., Francia Intézet, Budapest, 1997). A cikk lejjebb folytatódik.
Nagy szerencséjére még kiírhatja a blogja elejére, hogy jelenleg a bemutatás véleménye is szabad! Persze nem lesz ez mindig így – ha hihetünk Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje… Juhász Béla sződligeti Momentumos polgármester vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy maga is alaposan bevásárolta magát az Opus Global Nyrt. tőzsdei cégbe, melyet a baloldal folyamatosan "Mészáros Lőrinc-féle cégcsoportnak" nevez. A Momentum rendszeresen támadja a céget a nyilvánosság előtt (pl. itt), de valójában polgármesterük szívesen zsebre teszi a profit egy részét. Nem kis meglepetésre bukkanhatunk Juhász Béla vagyonnyilatkozataiban. … Fekete-Győr András, a Momentum elnöke egy videóban bemutatta Juhász Béla Róbertet, Sződliget pandémia alatt magát megjutalmazó polgármesterét, mint a párt Pest megye 4. választókerületi országgyűlési képviselőjelöltjét. András fekete győr. (Tordai indulásáról még a is megjelentett elemzést. ) A nolimpiai mozgalom kitervelője, Fekete-Győr András a váci városháza épületének a hátterével díszített kampány felütésében – ahol egyébként lehetnek még erre… Tegnap nagy bejelentésnek lehettünk tanúi: Sződliget csatlakozik a Szabad Városok kezdeményezéséhez.
Bocsánatot kért a választóktól Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke, megválasztott parlamenti képviselő az ATV Egyenes beszéd című műsorában. "A következő négy év egy új fejezetet jelent, más döntéseket fogunk hozni. Tapasztalunk, élünk, bölcsebbé válunk. Erről is szól a politika" – mondta Fekete-Győr András az ATV műsorában, hozzátéve: úgy látja, el kell fogadniuk a többség jelenlegi választását, és dolgozni kell a változáson. Az előválasztás szerinte jó ötlet volt, még akkor is, ha végül számára párton belüli kudarcot hozott. 2, 7 millió honfitársunk másként látja Magyarország jelenét, mint mi. Fekete gyor andras. Ők a kiszámíthatóságot választották, ők egy olyan rendszert választottak, ami sok tekintetben hasonlít a kádári mentalitáshoz. Ennek a 2, 7 millió embernek ez most megfelel. Annak ellenére, hogy sok tekintetben ez egy jövőtlen ország, ahonnan inkább elmennek az emberek, és nem feltétlen vágynak visszatérni. Ezt én tiszteletben tartom, ami a mi felelősségünk, és amiért bocsánatot kérek, az az, hogy nem tudtunk a magyarok többségének egy kiszámítható jövőképet adni.
Ami még szintén mutatja Fekete-Győr rossz teljesítményét, hogy egyértelmű, hogy még a Momentum szavazók sem voltak hajlandók szavazni rá. Ez abból is látszik, hogy a párt jelöltjei összesen a második legtöbb szavazatot kapták, egészen pontosan 129 313-at, ami az összes képviselőjelöltre leadott szavazatok több, mint húsz(! ) százaléka. András fekete györgy. Jogos lehet a felvetés, hogy nem igazságos ezt a szavazatszámot összevetni Fekete-Győr teljesítményével, hiszen több momentumos jelöltet más pártok is támogattak. Hogy kiküszöböljük ezt a problémát, érdemes megvizsgálni a Budapest 1-es választókerületet, ahol a Momentum jelöltje, Gelencsér Ferenc egyedül szállt harcba az inkumbens Csárdi Antallal, akit minden más párt támogatott (a teljesség kedvéjért tegyük hozzá, hogy Gelencsért még támogatta az MMM). Gelencsér itt ugyan kikapott, de egyedül öt párt ellen mindenképpen erősnek számító, 40 százalékos eredményt ért el (ez a trendeket látva annyira nem meglepő, Budán elég erős volt a Momentum). Ugyanebben a kerületben Fekete-Győr 4, 7 százalékot kapott, ami azt jelenti, hogy a Momentum szavazóknak majdnem csak a tizede volt hajlandó leszavazni a pártelnökre.
Ez megint csak azt bizonyítja, hogy a párt alapvetően nem népszerűtlen, de a vezetőjük nagyon is az. Fekete-Győr szerint azt üzenték neki a választók, hogy neki még tanulnia kell, de ez egy teljesen fals értelmezés, ahhoz túl rosszul szerepelt. Egy jó miniszterelnök-jelöltnek, akinek esélye van miniszterelnöknek lenni, egyszerre kell a saját támogatóit száz százalékosan maga mögött tudnia és képesnek lenni arra, hogy a bizonytalanokat meggyőzze. Index - Belföld - Fekete-Győr András: Nem tudtunk a magyarok többségének egy kiszámítható jövőképet adni. Mindkettő elengedhetetlen ehhez. Fekete-Győr András nem népszerű még a Momentum-szavazók körében sem Ha csak az egyikkel lenne probléma, igaza lenne a Momentum elnökének, simán lehetne dolgozni önmagán, de Fekete-Győr pozíciója éppen azért tarthatatlan, mert mindkettőtől mérföldekre van: a saját szavazói alig 10 százaléka akar rá leszavazni, és még az ellenzéken belüli bizonytalanokat sem képes egyáltalán meggyőzni, nem hogy a kormány és ellenzék között vacillálókat. Tehát a két céltól annyira messze van, hogy csak az egyiket feltornázni beletelne egy teljes politikusi "életciklusba", ha egyáltalán lehetséges.