Sajtónapon mutatkozott be az Aida című musical stábja az újságíróknak, tévéseknek a fertőrákosi barlangszínházban. Az előadást először június 15-én tekinthetik meg a nézők. Elton John és Tim Rice műve hosszú évek után látható újból magyar színpadon. Pataki András rendező a sajtó munkatársainak arról beszélt, hogy olyan minőségi zenés darabot kerestek nyitóelőadásként, amely magyar színpadon nem látható, széles rétegeknek szól, de tartalmát tekintve mély mondanivalót is hordoz magában. Az Aida egyszerre szól az örök szerelemről, önfeláldozásról, hazaszeretetről. A társulat zenei felkészültségét az elmúlt öt évben tudatosan fejlesztették, így képesek saját erőből kiállítani egy ilyen nagyszabású produkciót. Stéphanie Schlesser alakítja Aidát. Az énekesnő pályafutása alatt soha nem játszotta még ezt a szerepet, s nagy kihívás számára a munka, az, hogy magyarul énekeljen. Hat alkalommal játsszák az Aida című musicalt a fertőrákosi Barlangszínházban. Jól érzi magát Sopronban és társulattal, nagy izgalommal várja a bemutatót. Újságírói kérdésre elmesélte: tavaly családi program alkalmával itthon járt, megnézte a SingSingSing musical-showt, fel is lépett benne Vastag Tamás testvérével, Csabával.
Jelenleg énektanárnőként is dolgozik az akadémián. A diploma megszerzése után azonnal leszerződtették a "Párizsi Notre-Dame" című francia musical ázsiai turnéjára Fleur de Lys szerepére. A féléves turné alatt közel 100-szor játszotta ezt a szerepet, és bejárta Dél-Koreát, Taiwant és Libanont. A következő felkérés a "Rómeó és Júlia" musical volt, ahol Júliát játszotta ismét Dél-Koreában. Párizsba visszatérve a "Madiba" című, Nelson Mandela életéről szóló musicalben lépett fel. Programok szombatra. Radames szerepében Vastag Tamás látható az előadásban. A népszerű énekes-előadó a SingSingSing, az Evita és A bábjátékos című előadásokban már szerepelt a soproni teátrumban. Amnerist Füredi Nikolett alakítja, aki fellépései alkalmával már énekelt a musicalből részleteket, de ő sem játszott még egy magyarországi Aidában sem. A Petőfi Színházban szintén szerepelt a SingSingSing és az Evita produkciókban. A Zosert megformáló Szomor György szintén óriási népszerűségnek örvend a musicalrajongók között. Az ő színpadra lépése az előadás egyik különlegessége, hiszen a szövegkönyv mellett a dalszövegek is az ő nevéhez fűződnek.
Az egyiptomi kultúrát, annak monumentalitását, hangulatát idéző látványvilág, remek zenekar és olyan slágerek várják a nézőket, amelyek lemezre kerülve egyből Grammy-díjat kaptak annak idején. A barlangszínházi premier június 15-én lesz, majd látható az előadás az elkövetkezendő három napban, valamint ráadásként június 30-án és július 1-én is. A meghívott énekesek mellett a soproni teátrum társulata és a teljes Sopron Balett is részt vesz az előadásban. A próbák májusban kezdődnek, az előadásban élő zenekar játszik majd Oberfrank Péter zenei vezető és karmester irányításával, a jelmeztervező Húros Annamária. A darab koreográfusa Szakál Attila, aki a 2007-es magyarországi, székesfehérvári ősbemutatónak volt a társkoreográfusa. A szakember szívéhez nőtt ez a musical, s nagyon örül annak, hogy most újból részese lehet a remekmű színre vitelének. "Örök szerelemről, önfeláldozásról, hazaszeretetről" - Aida a barlangszínházban. Kiemelte azt, hogy a táncokban, a látványvilágban is szeretnék megmutatni az egyiptomi kultúrát, annak monumentalitását, hangulatát. Az ő javaslatára került be a produkcióba címszereplőként a Franciaországban élő Stéphanie Schlesser, akinek édesanyja magyar származású, édesapja luxemburgi.
A Nagy Ő egyébként végtelenül kínosra sikerült, mivel mikor műsorra került, már arról szóltak a pletykák, hogy Anikó egy híresség oldalán talált párra. Az utolsó rózsát úgy is adta át, mint a "barátság zálogát", szerelemről szó sem lehetett. Később kiderült: Molnár Anikó Bochkor Gáborral jött össze a versenyzők helyett. Molnár Anikó, 2004-ben, Nagy Ő-ként (Fotó: / Olga Fábián) A műsor után egy időre Los Angelesbe költözött, ahol több neves sminkiskolát is elvégzett. A Nagy Ő óta Molnár Anikóról főleg különböző botrányai, vetkőzései, fogyásai és plasztikai műtétei kapcsán lehet hallani. Tavaly nyáron egyébként a nyaralása során visszatért a Nagy Ő egyik forgatási helyszínére is, hogy nosztalgiázzon egy kicsit. A műsorban ugyanis voltak külföldi randevúk is, hogy érdekesebb legyen, így jutottak el Egyiptomba is. Instagram-oldalán így jellemzi magát: "Néha celeb, néha civil, minden nap más és ebben ez a jó". Ez a legfrissebb képe: De nézzünk egy kevésbé filteres, egész alakosat is. Jelenleg sminktetoválások készítésével foglalkozik.
Megnyitottak a szavazókörök, megkezdődött a rendszerváltás utáni kilencedik parlamenti választás A szavazófülkék hat órakor nyitottak és 19 órakor zárnak. A legfontosabb kérdés az, hogy Orbán Viktor ötödször is kormányt alakíthat-e, vagy az ellenzéki pártok közös jelöltje, Márki-Zay Péter megszakítja a hosszú évek óta tartó Fidesz hegemóniát?
Galériák, régiségboltok, vendéglők. A centrum városszerűen van beépítve, keskeny utcákkal, és ott a metróállomás a sarkon, ami még eredeti (1907-ből): sötétvörös csempetéglás, nagy ívelt ablakokkal. Egy vasárnap az állomás előtt mosolyogva állt a személyzet néhány tagja, és invitálta az arra járókat, hogy nézzük meg a kertjüket, mert ma nyílt nap van. Kert? Itt? néztünk egymásra csodálkozva. Erre tessék, mondta a metrós, és egy kinyitott vasajtó felé terelt minket. Ezt a keskeny ajtót még sose vettük észre az állomásépület és a szomszédos gyorsétterem között, pedig napjában többször is elmentünk mellette. A hosszú folyosó végén kijutottunk az állomás hátsó udvarába, amiről nem sejtettük, hogy létezik. Ez volt a kert. Pici volt, tulajdonképpen egy védett déli falszöglet, leginkább vödrökben és dézsákban lakó növényeket tartalmazott. Mindenesetre tarka volt és kedves, illatos nyári virágokkal és méhzümmögéssel, és a metrósoknak láthatólag büszkeséget és örömet hozott. Elmondták, hogy össz-londoni verseny folyik a kerttel rendelkező metróállomások között, és mi nem is képzeljük, hogy milyen soknak van kertje, és a mai napnak nagy a tétje, mert ma jár körbe a zsűri és pontoz, úgyhogy drukkoljunk nekik.
Itt nem volt téeszesítés, néha ezer éve ugyanott van a mezsgye, és így némelyik galagonyabokor ősöreg, akár többszáz éves. Zöld ő is, de a távolból vöröses árnyalata van (izzik a galagonya magába). Egy barátom biciklivel járta Írországot, s az úttól jóval beljebb, a szántóföld közepén hatalmas vén galagonyát látott, amit az ekével generációk óta kikerültek, és az is látszott, hogy nyesik és gondozzák. A faluba érve a kocsmában elismerően mondta a helybelieknek, hogy milyen szép, hogy ott kint azt a régi galagonyát így megtisztelik, másutt már rég kidobták volna, hiszen csak zavarja a munkát. Gondozzuk? Galagonyát? Mi ugyan nem, ingatták a fejüket a falusiak. No de valaki nyesi, látszik rajta, hát nem maguk csinálják? Hát akkor ki? Egy ember közelebb hajolt és halkan azt mondta: "The wee folk" (a kicsi emberek, vagyis a törpék). Nem viccelt, látszott rajta, és a többiek is komolyan, kissé zavartan bólogattak, hogy minek erről beszélni, nem kell ezt feszegetni. Elmeséltem ezt egy néprajzos ismerősömnek, aki egyrészt bólogatott, hogy igen, az ír falvak folklórja, másrészt azt mondta, hogy nyilván a falu legöregebb asszonyának a feladata ez, aki amúgy is bepálinkázik minden nap, évente kétszer kimegy, megnyesi, és mivel sosem egészen józan, úgy érzi, hogy azt nem is ő csinálja, ő csak kicsit megtolja a törpék munkáját.