Ár: 3. 600 Ft Kedvezmény: 936 Ft 26% Cikkszám: 118639 ISBN: 9789636626259 Központ: Előjegyezhető (6-12 munkanap) Boltok: Ingyenes szállítás 10. 000 Ft feletti rendelés esetén INGYENES szállítás 18 000 Ft-tól. Tartalom és részletes adatok Tartalom: Susan George "Lugánói tanulmány" című könyve először 1999-ben jelent meg angolul. Azóta több mint 15 nyelvre fordították le, és a legtöbb országban egymás után több kiadást is megért. A magyar kiadást 2009-ben jelentette meg a Kairosz Kiadó. A könyv folytatása "Lugánói tanulmány II. " címmel először franciául és spanyolul látott napvilágot 2013-ban. Miről is szól a "Lugánói tanulmány II"? Ahogyan azt a szerző előszavában is olvashatjuk, a könyv megértéséhez nem szükséges az első rész ismerete. Ennek az az oka, hogy a második kötet elején a szerző visszatér a "Lugánói tanulmány" főbb megállapításaira, és értékeli, hogy azok mennyire bizonyultak igaznak. Elsősorban három területen, a természeti környezet változása, a társadalmi egyenlőtlenségek alakulása és a pénzügyi bizonytalanság területén váltak be tökéletesen az első könyv, vagyis a szerző jóslatai.
A lugánói tanulmány lényege A tanulmány lényege: 1, az ember feleslegessé vált, mert már a gépek is tudnak termelni. 2, a globalista kapitalizmus nem enged a profithajszából, inkább pusztuljon ki az emberiség! "A luganói tanulmány" globalizációs krimibe illő írás. Szerzője Susan George, amerikai filozófus és politológus, aki 1994 óta francia állampolgár, jelenleg is Párizsban él, és a társadalmi igazságosságért tevékenykedő "Transznacionális Intézet" társigazgatójaként, valamint a "Globalizációs Obszervatórium" alelnökeként harcol a globalizáció ellen.
Ajánlja ismerőseinek is! Nem titok: a Lugánói tanulmányt az elejétől a végéig én írtam. Az 1970-es évek közepétől, amikor az első könyvem anyagához végeztem kutatást, folyton azt próbáltam megérteni és leírni, hogyan osztódik szét a hatalom. Ebből kiindulva olyan témákkal foglalkoztam, mint az éhség a világban és a harmadik világ nyomora, a déli félteke adósságainak hatása, az észak-déli viszonyok, a transznacionális vállalatok és intézmények, és a Világbank. A Lugánói tanulmány olyan pontos, józan és távolságtartó elemzés, amilyet csak elvégezni képes a komoly kutatás. Nem tudományos fantasztikus írás, vagy bármilyen más kitalálás. A legkevésbé sem volnék meglepve, ha megtudnám, hogy egy hasonló dokumentumot már elkészített egy valóságos munkacsoport. (Részlet a szerző előszavából) Susan George könyvével először 2000-ben találkoztam. Az első kiadás jutott el hozzám. Azonnal, szinte egy ültő helyemben végigolvastam. Nagyon megrázott. Úgy éreztem, hogy akkor értettem meg igazán a Bokros-csomag és a Világbank, valamint az IMF - a Nemzetközi Valutaalap - Magyarországon játszott szerepét.
Az első kiadás jutott el hozzám. Azonnal, szinte egy ültő helyemben végigolvastam. Nagyon megrázott. Úgy éreztem, hogy akkor értettem meg igazán a Bokros-csomag és a Világbank, valamint az IMF - nemzetközi valutaalap - hazánkban játszott szerepét. Susan George könyve soha nem volt annyira időszerű, mint éppen most és éppen nálunk. Az sem titok, hogy a szerző baloldali gondolkodó, aki szigorú szakmai munkával, meggyőző elemzésekkel támasztja alá a véleményét, bizonyítva, hogy a globalizációs erők országokat és népeket tesznek tönkre. De mégsem pesszimista! Figyelmeztet a könyve végén arra, hogy van megoldás. Így fogalmaz: - le kell számolni a transznacionális zsarnoksággal, mielőtt az számolna le velünk. • Hogy hogyan? Aki végigolvassa ezt az érdekfeszítő, igényes, esetenként komoly utánagondolást igénylő globalizációs krimit, az rá fog találni a megoldásra. A "Lugánói Tanulmány" című ezen kötetet azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ennek a könyvnek a segítségével remélhetőleg rá is akarnak találni arra a megoldásra, hogy "a transznacionális zsarnoksággal hogyan kell leszámolni, mielőtt az számolna le velünk".
1. Veszélyek 25 1. 2. Kontroll 42 1. 3. Hatás 62 1. 4. Következtetések 79 MÁSODIK RÉSZ 2. Célok 95 2. Pillérek 110 2. Csapások 125 2. Megelőzés 5 204 2. 5. Rejtvények 221 FÜGGELÉK 235 UTÓSZÓ A LUGÁNÓI TANULMÁNYHOZ 259
Előjegyzem
level 1 · 8 mo. ago sivító magyargyűlölő kis pokolfajzat Mielőtt rákattintottam a cikkre, már biztos voltam benne, hogy szülővárosom, Kazincbarcika is rajta lesz a listán. Nem csalódtam. level 2 · 8 mo. ago Vállalkozó vagyok, nem szoci kurva Igen, előre meg tudja tippelni a környéken elő, lakó, hogy Miskolc Péter meg Barcika tuti a listában van. level 1 62. Sajószentpéter, 71. Miskolc, 107. Kazincbarcika, Szeged a 176. helyen áll az összegzésben, Debrecen a 181., Nyígyháza pedig a 198. legrosszabb levegőjű város Európában. Budapest a 280. helyen áll. level 2 Azt hittem, hogy az országunkban a fővárosban a legrosszabb a levegő level 2 Százhalombattával mi lehet? level 2 Hová tűnt Putnok, hová tűnt Putnok? level 1 Az azért nem semmi, hogy az első 50-ben van 10 olasz város (magyar egy sem), ahol ráadásul fűteni sem kell úgy télen, mint nálunk. level 1 Milánóban és Las Palmas-on mi van, valaki tudja? level 2 Milánó völgyben van. Íme minden életben maradt AFC-csapat útja a rájátszásba : nflhungary. Nekik a Pó völgye jutott nekünk a Sajó. level 1 Erdekes, hogy Pecs nincs a cikkben, mert barmikor nezem -n, mindig problemas, vagy egeszsegtelen szinten van.
Egyik se szólt rá semmit. Magam is tudtam, hogy a forgószél most rútul járt. Mert a forgószél nem egyéb, mint az ördög meg egy boszorkány. Összeölelkezve táncolnak. De mi is volna egyéb? A levegőben valamelyik ördög tartja a lakodalmát. Egy-egy táncoló pár olykor leér a földre és látnivaló, hogyan sodorja a port magával. A sarló bizonnyal megvágta a táncolók lábát. A leány kifut az útra, nézni, hogy van-e ott vércsepp? Vércsepp nincsen, de majd holnap meg lehet látni, melyik öregasszony jár sántítva. Az égben csakugyan valami nagy sor történik. Sötét palaszín szürke felhők tolonganak odafenn. Néha egy lomha szörnyeteg alakú elő-előválik. Az a sárkány, amelyen fölszállott valamelyik tóból a garabonciás. Honnan jöttek ezek a felhők és hova mennek? Mi a szél, amely nyomni tud meg csavarni, rázni, szórni, emelni, morogni, sziszegni és sírni? Hát mi az? A levegő uta no prince. Levegő? Puszta levegő? Föl tud kapni a levegő egy marok port a földről, hogy szétszórja a tarlón? Ki tudja ragadni a levegő az újságpapirost az ispán kezéből?
A semmi nem olvas. A szél pedig magasra emeli az újságot és forgatja, olvassa. Az iskolában persze nem tanul erről senki, de hát arra való a két szeme, hogy lássa. Amit a tanító mond, hogy a szél nem egyéb, csak levegő, a levegő pedig nem egyéb hydrogéniumnál meg oxigéniumnál, azt is el lehet hinni. Az andocsi szűzről soha nem tanította senki, hogy az csak olajfesték. - Csuda az! Hát mért ne higgyünk abban, hogy a föld színe felett lelkek kavarognak!? Íme, a fecske is, mintha már fönt nem volna elég helye, csaknem a földet érinti gyors kanyargásaiban. A magasság és a mélység megtelik várakozással. Többfelé magas a légszennyezettség az országban, Szegeden “kifogásolt” a levegő minősége : hirok. Az ég színe fekete. És íme, alácikázik a nyomott csendben egy cikcakkos hegyes villám. Dehogy villám: istennyila. Az Isten meglátott valahol egy gonosz ördögöt és lesújtotta. A hatalmas lövéstől megrendült a föld a sarkában. Hol vagytok festők, hogy vászonra vetnétek azt a képet, amint az ördög a mezőn élettelenül elterülve fekszik, s mellében áll az Istennek izzó piros nyila. A zápor zuhogva ömlött alá.
(Berlioz túlzásokba is ment itt-ott, mamutzenekart követelt - 6-700 zenész, 1000 tagú kórus - és írt elő, ezekben a formákban nem is előadhatók egyes művei. Igaz, ezek az elképzelései szabadtéri előadásra vonatkoztak. ) Művei: Faust-szifónia - régi értelemben vett szimfónia, de programmal bővül. Fantasztikus-szimfónia. Ebben saját magát festi meg bálban és ópium-mámorban. A témákon kívül van benne egy fixa idea-motívum, mellyel a hőst - saját magát - jeleníti meg. Ez már jellegzetesen új vonás a formálásban. Faust elkárhozása c. dramatikus legendájába építi be Rákóczi-induló -ját. A dallamot egy magyarországi látogatásakor ismerte meg Erkel Ferenctől, azonnal meghangszerelte, s már első előadásán óriási sikert aratott e művével. Operái és egyéb művei: A Trójaiak, Beatrice és Benedict, Te Deum, Rekviem - ebben 16 üstdobot ír elő -, Jézus gyermeksége - oratórium. Szálló por: Szegeden is kifogásolt a levegő minősége, a napokban tovább romolhat a helyzet : hirok. Hangszereléstana az első ilyen irányú mű. Ma már kissé elavult, bár igen hasznos útmutató. Richard Strauss átdolgozta, mert a hangszerek sokat változtak időközben.
Mit akarsz még hosszú éveket előkészíteni ez nem elég hosszú??? Ha elkezdené mindenki felsír hogy nem lehet. Persze majd hosszú évek múlva ismét hogy jajjjj nem lehet. Egyszer el kell kezdeni. Ott van a cikkben hogy kinyomják az euro3-asokat, 2024-ben euro 4, 2026 euro 5. Hova kellenek még hosszú évek?, Meddig várjunk 2030-2050? Így nem lehet csinálni semmit. Az euro3-as gépek saccra 15-20 évesek lehetnek úgyis szétrohadnak 10 év múlva végül is megvárhatjuk. Én mondjuk a 20 méteres koromcsíkot okádó buszokat simán kivonatnám a forgalomból mint a pinty pedig nem vagyok környezetvédő. Persze nem lehet mert nincs más nincs pénz csak nyomor van.
Bell munkájának a tejfölét Edison szedte le, az Újvilágnak nevét pedig nem Kolumbus adta, hanem Amerigo Vespucci. Elménk paripáját mindig akkor kötjük hozzá egy-egy karóhoz, amikor már mindnyájan rájöttünk, hogy "nini, itt valami új dolog van"! Tessék meggyőződve lenni, hogy így vagyunk a kormányozható léghajóval is, amely már fel van találva egypár esztendő óta, de még nem tudjuk, pedig az ördög sem tartja titokban előttünk. És lehet, hogy az oaklandi katasztrófa lesz az a pont, ahonnan kezdve már mégis tudnunk kell azt, amit most láthatnánk a legközelebbről, tehát - csak tíz év múlva fogunk majd igazságnak meglátni. Itt valahogyan a "lucus a non lucendo" ismeretes mondása érvényesül, mert az oaklandi esetben egy teljes kormányozhatatlannak bizonyult léghajó már fel van találva. Mert itt a következő dolog történt. Valami mérnök vagy gépész vagy talán gépgyáros óriási nagyságú, eddig példátlan méretű léggömböt szerkesztett, applikált rá mindent, ami eddig hasznosnak bizonyult, elszedte rá a Renard-ék, de Meurthe-ék, Zeppelinék, Lebaudyék minden találmányát - hiszen semmi sem titok -, és miután ekként európai ésszel megcsinálta kolosszusát, elővette az amerikai eszét és: részvénytársaságot csinált.