A New Deal fogalma alatt eredetileg Franklin D. Rooseveltnek, az Egyesült Államok korábbi elnökének 1933-1939 közötti átfogó kormányzati intézkedéseit szokás összegezni, mely akkor a kiutat jelentette az USA számára a nagy gazdasági világválságból. Az "új irányvonal" válságkezelő csomagja - az állam hangsúlyos gazdasági beavatkozása révén - a korabeli Amerikai Egyesült Államokat győztesként hozta ki pár évvel korábbi nagy gazdasági megroppanásból. Korea új irányvonala A három fő pillére épülő koreai újraindítási stratégia széleskörű nemzetközi érdeklődést váltott ki: A Green New Deal az ipar zöldítésére irányul. A Digital New Deal a digitális gazdaság felé történő átmenet intézkedéseit tartalmazza. Míg a harmadik pillér a foglalkoztatás és a szociális biztonsági hálók megerősítését célozza meg. Bevezetés a politikatudományba 12 - Közpolitika. Mindezt már a koronavírus-járvány utáni időszakra tekintve. Szöul az "okosváros", Dél-Korea fővárosa Forrás: Shutterstock Ebből a három fő pillérből a foglalkoztatásnál mutatkozik az első jelentős szám: Szöul mintegy 144 milliárd dollárt (több mint 43 ezer milliárd forintot) tervez befektetni közel kétmillió új munkahely létrehozására 2025-ig, ebből mintegy 51 milliárd dollárt különféle digitális célokra szánva a munkahelyteremtéssel összefüggésben.
Nemzeti Fejlesztés: Eü. miniszter azt mondja, nem lesz kórházbezárás; a Reformbizottság elnöke meg azt, hogy lesz. több vezetőtől szárm. Fogalmak - koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, tömegpropaganda, nemzetszocializmus, fajelméle.... utasítások Túlzott elvárások teljesíthetetlen követelmények korlátozott szakértelem behatárolt teljesítés Elégtelen erőforrások alulfinanszírozott programok és intézmények Az érétkelés szakasza Inputok: - a közpolitika eredményei: outcomes: mi a hatása a közpolnak - a végrehajtés tanulságai Outputok Adott program befejezése, folytatása, módosítása Politikai szempontok - eredméynesség és hatékonyság - szervezeti megoldások (adott vagy változtatható) - a program külső kornyezete (feltételek, támogatottság) - siker ≠= eredményesség (pl. a reform lehet, hogy eredményes, de népszerűséget nem hoz) Magyar közigazgatás Hagyományok: - kontinentálsi európai hagyományok - államszocialista örökség Mai jellemzők - magas fokú hierarchizáltság és centralizáltság - túlszabályozottság és bürokratizmus - korlátozott transzparencia és elszémoltathatóség (pl.
kormányzás": a miniszter a kormányban végrehajtó, és nem a tárca érdekeit kell, hogy képviselje, hajtassa végre, dolgoztassa ki a kormány rendeleteit
Cikkünk címe alapján olvasóink többsége azt feltételezheti, hogy motorozásról fogunk írni és arról, hogy arra milyen szinten képesek a gyermekek, de ettől most eltekintünk. Ugyanis motoros képességeken, motoros kompetencián azon készségek és képességek együttesét értjük, melyek bizonyos szituációkban mobilizálhatóak. Ilyenformán minden mozgásos tevékenység a motorikus idegrendszerünk munkájának eredménye, amelynek milyensége az emberek erőforrásaiból és a környezeti hatásokból tevődik össze. Ilyen kompetenciák az erő, az állóképesség, gyorsaság és egyensúly. A különböző motoros kompetenciák fejlesztése különböző életszakaszokban lehetséges, ezért nem mindegy, hogy gyermekünk melyik életkorban, mit sportol. reklám vége A fejlődés örökletesen meg van határozva, a környezet - természetes és mesterséges - nagyban befolyásolja. Eltérő gyorsaságú fejlődési szakaszok vannak, ahol a szervek, szervrendszerek fejlődése sem egyszerre megy végbe. Rekreáció és sport szempontjából különböző életszakaszokat lehet megkülönböztetni.
Ezért a motoros képességek fejlesztése pozitívan befolyásolhatja a kognitív fejlődést is. Mozgás szakaszai A mozgásoknak három szakasza van, a mozgás indítása, a mozgáskoordináció és a mozgás megállítása, melyek mindegyike edzhető. Ugyan az alapfeladat a mozgáskoordináció fejlesztése, de a másik kettő is fontos. Egy-egy mozgássor többszöri ismétlésével az adott mozgássor tökéletesíthető, de a tanuláshoz elengedhetetlen a tér érzékelése, ezért rendkívül fontos az agyi idegi fejlettség is. Az állandósult mozgássorozatok kialakítása a mozgástanulás csúcspontja, amelyre összetettebb feladatok elvégzése jellemző - pl. labdajátékok. Ehhez kb. 6-12 év fejlesztés szükséges. Ezekkel fejlesztheted gyermeked motoros képességeit Állóképesség fejlesztése A fentebb említett állóképesség aerob része folyamatosan fejleszthető, míg a rendszeres állóképességi mozgásra csak 12-13 éves kortól van lehetőség a csontsűrűség fejletlensége miatt is. Az erő mértéke az izmok keresztmetszetétől függ, mely pubertáskorban, a hormonális változások következtében növekszik meg erőteljesen, ezért 14 éves kor előtt nem ajánlott erőnléti edzések végzése (pl.
Jelen esetben az iskoláskori kompetenciáról lesz szó, annak is a pubertáskori, és az azt megelőző időszakáról. Motoros képességek fejlesztése a serdülést megelőző időszakban A serdülést megelőző időszak az iskoláskorban elvileg a legkiegyensúlyozottabb időszak lehetne, ha nem jelenne meg ebben a korban már a teljesítménykényszer különböző területeken. Erre az időszakra jellemző a nagyfokú mozgásigény, mely könnyen irányítható helyes irányba. A koordinációs képességek ekkor fejleszthetők a legjobban, melyre szükség is van, hiszen sok képesség a későbbi szakaszokban egyáltalán nem, vagy pedig csak nagyon minimálisan fejleszthető. Ekkor még könnyen tanul a gyermek, bár hamar el is felejt különböző mozgásformákat. Fontos figyelni az ortopédiai problémákra, hiszen a csontszövet szerkezete még fejletlen lehet, ezért túlterhelés jelentkezhet. Motoros képességek fejlesztése a serdülőkor alatt Még általános iskolában történik a nagy változás, ugyanis bekövetkezik a serdülőkor, mely egy viharos időszak a gyermek életében.
3. 2 Terhelési sajátosságok 72-73 3. 3 A motoros képességek fejlesztésének módszerei 73-75 3. 4 Az izomerő fejlesztése 75-82 3. 4. 1 Erőfajták 77-78 3. 2 Az erőfejlődés életkori lefutása 79-82 3. 5 Állóképesség 82-90 3. 5. 1 Alapállóképesség 84-85 3. 2 Erőállóképesség 85-86 3. 3 Gyorsasági állóképesség 86 3. 4 Az állóképesség fejlesztésében alkalmazható normák 86-90 3. 6. 1 A gyorsaság megnyilvánulási formái 91-92 3. 7 A koordinációs képességek fejlesztése 93-103 3. 7. 2 A koordinációs képességek fejlesztésének módszerei 95-103 3. 8 Mozgékonyság, hajlékonyság 103-106 3. 1 A mozgékonyság, hajlékonyság fejlesztése 104-106 Nyújtó, lazító gyakorlatok 105-106 3. 9 Testtartás 106-108 3. 9. 1 Módszerek a testtartás javítására 107-108 3. 10 A terhelés ellenőrzés és elemzése 108-109 3. 11 Motoros képességek fejlődése és fejlesztése az általános iskolás életkorban. A tanulók mozgásfejlődése. 109-113 Gyermekkori mozgásfejlődés fő jellemzői 109 Mozgástudás az iskola megkezdésekor 109-112 Serdülőkori mozgásfejlődés 112-113 Jegyzetek és irodalom 113 4.
A gyerekek általában szívesen mozognak. Ha csak a mozgásos népi vagy testnevelési játékokra gondolunk, láthatjuk a sokszínűségüket. Ezek a játékok gyakoriak a bölcsődékben, óvodákban, de az iskolás korosztály számára is élvezetes és változatos játék- és mozgáslehetőséget jelent. A tanórák során gyakran alkalmazzuk őket az elfáradás megelőzése, feszültségoldás, motiváció céljából is. A mozgás jótékony hatását az élet teljes hosszában élvezhetjük. A mozgásfejlesztést célzó feladatok (1-17. videó) a terápiás kutyával való közös játékká válnak, mely motiválóan hat azokra a kliensekre is, akik kevésbé szeretnek vagy éppen kevésbé tudnak mozogni. Tekintse meg az alábbi videókat! Válasszon ki közülük legalább kettőt! A motoros képességek fejlesztésén belül mely részterület fejlesztésére alkalmazná az adott feladatot? Milyen egyéb képességterület fejlesztésére alkalmas még az adott feladat? Javaslat: a feladatot javasoljuk csoportmunkában végezni. A csoportok osszák fel maguk között a videókat!
A motoros képességek fejlesztésén ek módszertana (részletek) Jegyzet A mozgásfejlődés jelensége több tudományterü letet is foglalkoztat, de mind más szempontokból közelíti meg a té mát. Például a pszichológia tudománya tovább i két fő irányzatot ismer el. A fejlődéspszichológia a (mozgás) koord ináció kialakulását folyamatként ér telmezi, a készségtanulás részeként. A mozgásminták kialakulásának szerepét állította a f olyamat központjába. Egy másik irányzat szerint a mozgásf ejlődés a külső hatásokkal van kapcso latban, kölcsönösen hatnak egymásra. A gyermek mozgásos tevékenysége a megismerés és az alkalmazkodás egy ik formája, a környezettel való viszony meghatározó. A tipikus mozgásfejlődés összetevői minden egyedben más és más, a különböző kölcsönhatások miatt a variab ilitás igen jelentős. Befolyásoló ténye zők lehetnek többek között: genetika, a fejlődés örökle tes elemei; a különböző mozgásingerek és – tap asztalatok; olyan külső hatások, mint a környezetünk társ adalmi és szociális viszonyai.