Műveivel Amerikában is nagy sikert aratott. Több nemzetközi dalfesztivál fődíja mellett 1977-ben elnyerte az Amerikai Dalfesztivál Lírai Versenyének kategória – díját is. 1996-ban művészeti munkájának elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét, 2011-ben az V. kerület díszpolgárává avatták, majd Gúta szülőfaluja-díjat is átvehetett. Adamis Anna megannyi sikere ellenére életművéből immár felnőtt fiára a legbüszkébb. Adamis anna és laux józsef fin d'année. 1997-ben átfogó válogatást adtak ki a zene – és versszövegíró életművéből. Adamis Anna / fotó: Az alkotói folyamatról egyszer így nyilatkozott: "A dal három rétegű, és ha a zene készül el előbb, a zenei forma, a zenei gondolat adja a kereteket. E foglalat tartalmát a szöveg hozza és tölti meg érzésben és gondolatilag. Így válik egésszé a dal. Az a szöveg jó, amelyik a zenével együtt él, vele együtt válik teljessé. A zene a szavakat az emberi beszéd szférájából más megértési és hangulati dimenzióba emeli át" – mesélte. Forrás:, Színhá, Wikipedia,, MTI
Laux József dobos, az Omega és az LGT zenekarok alapítótagja 1943. május 8-án született Budapesten. Már a gimnáziumban zenekart hozott létre Kóbor Jánossal. A dobolás alapjait a Benkó Dixieland Band ütőse ismertette meg vele, lejárt a BDB próbáira és a bulikra, végül bekerült a zenekarba. Adamis anna és laux józsef fia. A gimnázium után azért iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre, hogy időhaladékot nyerjen a katonaságtól, itt autógépészetet tanult. 1962-ben alakult meg az Omega, amely először még angolszász számokat játszott, és csak Presser Gábor 1967-es belépése után rukkolt elő saját dalokkal. Olyan slágerekkel, mint a Petróleumlámpa, a Tízezer lépés vagy a Gyöngyhajú lány. A szövegeket Laux József akkori felesége, Adamis Anna írta. Laux József a legjobb hazai dobosok egyikének számított a közönség és a szakma szerint, ezt tükrözte az Ifjúsági Magazin 1970-es felmérése is, amely a különböző hangszerek legjobbjait vette számba. Az élen végzett muzsikusok - Laux és Presser mellett Frenreisz Károly basszusgitáros és a Radics Béla mögött második Barta Tamás gitáros - 1971-ben megalakították a Locomotiv GT-t, az első magyar "supergroupot".
Az Omega honlapja aligha áll messze az igazságtól Presser definíciójával: "Az egyik leghíresebb magyar rocknagylemez. " Az 1970 decemberében megjelent harmadik, Éjszakai országút című lemez – az előzővel ellentétben – nem került be a magyar rockzene Pantheonjába. Pedig az Éjszakai országút – melynek borítóját Szász Endre tervezte – nem rossz lemez, némely része pedig kifejezetten jó. Omega=50! © Mandi Emese Az addigiaknál hangsúlyosabb hangszerszólókkal, a Hammond-orgona szerepének erősödésével a lemezen egyértelműen érződik a hatvanas-hetvenes évek fordulóján virágkorát élő, inkább brit, mint tengerentúli, részben kemény, részben progresszív – e kettő nem mindig választható el egymástól – rockzenekarok (például a Deep Purple, az Emerson Lake and Palmer vagy a Led Zeppelin) hatása. Elhunyt Laux József, az Omega és az LGT egykori alapítója. Az Oh Barbarella című boogie-woogie szám – bár ma már jóval kevésbé ismert – semmivel sem rosszabb, mint az előző lemezen hallható Az 1958-as boogie-woogie klubban. Az Ifjúsági Magazin 1970 októberi számában megjelent két szavazás végeredménye.
A zenészt szívbetegség után, 73 éves korában, szombaton érte a halál - erősítette meg a hírt Kóbor János, az Omega énekese. "Hétfőn még bent jártunk nála a balatonfüredi szívkórházban és akkor már nagyon rossz érzésekkel jöttünk el. Szörnyű, hogy Somló Tamás halála után két héten belül egy másik nagyszerű zenésztársat veszítünk el" - hangsúlyozta Kóbor János. "Együtt alapítottuk az Omega együttest 1962-ben, de már előtte hosszú évekig egy osztályba jártunk a József Attila Gimnáziumban. Elhunyt Laux József, az Omega és az LGT egykori alapítója – Amdala.hu. Egyikünk sem volt képzett zenész, ugyanakkor neki a dobolás mellett a szervezéshez is komoly affinitása volt. Amikor középiskola után a zenekarból valamennyien egyetemre kerültünk, azt hittük, ez az együttes végét is jelentheti, ő volt az, aki a folytatást a leginkább szorgalmazta" - idézte fel Kóbor János. Bár nagyon rosszul érintette a csúcson lévő Omegát, amikor Laux József feleségével, a szövegíró Adamis Annával és Presser Gáborral 1971-ben távozott a csapatból, a válás a legkorrektebb módon történt.
2018. április 18. 14:49 Múlt-kor A sellőket napjainkban leginkább kedves kis rajzfilmszereplőként szoktuk elképzelni. Az ókori vagy éppen a középkori emberek ezzel szemben a legvérszomjasabb szörnyetegekként tartották számon a vízben lakozó emberszerű lényeket. Az amerikai filmiparban az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvendenek a különféle vízi lények. Fókusz - Mese vagy valóság?. Guillermo del Toro A víz érintése című filmjének középpontjában egy kétéltű humanoid áll, míg az HBO egyik legújabb sorozatában, a Szirénben egy emberi alakot felvenni képes hableány megjelenése kavarja fel egy békés kisváros életét. A település egyébként büszkén hirdeti magát a sellőkről szóló legendákkal, de a lakóknak gyorsan rá kell döbbenniük, hogy a félig-ember, félig-hal lények korántsem olyan barátságosak mint, ahogy a mesékben ábrázolják őket. A fenti történet egyébként meglepően jól tükrözi a valóságot – már ami a sellőkről és hableányokról bennünk élő kép és annak történeti fejlődését illeti. Manapság valószínűleg mindenkinek egy Disney-rajzfilm kedves főhőse lehet az első dolog, ami eszébe jut, ha a hableány szót hallja, az ókor vagy éppen a középkor embere azonban a legvérszomjasabb szörnyetegek között tartották őket számon.
Olvasás közben lassan bontakozott ki, hogy a szerző – aki saját élményei alapján írta regényét –, nem tengerésztiszt, hanem egy tengeralattjáró bevetésén résztvevő újságíró. Mint ilyen, a történtek idején nyilván Goebbels propagandaminisztériumának beosztottja. Ennek ellenére egy teljesen korrekt, sőt, kifejezetten remek regényt köszönhetünk neki. A történet a II. világháború kezdeti szakaszában játszódik, amikor tulajdonképpen még nem is beszélhetünk világháborúról. A Szovjetunió és az USA még semleges, és a háború korlátozott angol-német csetepaték sorából áll, s ennek legfontosabb eleme a tengeralattjáró-háború. A legénységségben fehér holló a náci érzelmű, ám senkinek sem jut eszébe megkérdőjelezni a háborút. Sellőt találtak Grönland partjainál, a tenger mélyén - Női Portál. Adottnak tekintik, amiben egy hivatásos tengerésznek végre kell hajtania a parancsot. Bár a jog és az én felfogásom sem tekinti a parancsteljesítést enyhítő, vagy felmentő körülménynek, nem tekinthetünk el attól, hogy a többség számára a parancs megkérdőjelezhetetlen. Legékesebb bizonyítéka ennek a demokratikus francia hadsereg, mely parancsra fegyvert fogott Hitler ellen, majd a vereség után parancsra letette azt.
október 12-ig ismét felfelé, vagyis jobban teljesített, mint az előző hetekben. " Az időpont Gibraltár volt november végén, a Grade házaspár lánya pedig csak öt hónappal később, 1942 áprilisában született. A terhesség nem megfelelő dramatizálása megnöveli Lothar-Günther Buchheim "fürdőző vendég" jelentőségét és szerepét, akit a parancsnok most arra kér, hogy kísérje el a "LI" -t a leszálláskor. Valójában azonban csak Lothar-Günther Buchheim háborús riporter kiszállását tervezték, amint azt a háborús napló (KTB) és Friedrich Grad magánnaplója is feltárja. november 24-én ott írja: "Küldje el az FT-t (rádiótávirat) BdU-nak (a tengeralattjárók parancsnoka) Bernardo (Vigo) miatt, és kérje meg a PK-t (Buchheim), hogy szálljon le. 20 óra körül érkezik a válasz. Kijutni nem lehet. " A tengeri tüzérség (M. A. ) egyik osztályának tagja, Lothar-Günther Buchheim szisztematikusan és finoman eltúlozta magát a tengeralattjáró-sofőr kitalált mi-alakjában. Például azzal, hogy a regényben kétszer szólította meg őt az ellátó hajón "Herr Kapitänleutnant" néven.
Bármilyen furcsa, de a sellők létezését idestova 1500 éve beszámolók ezrei támasztják alá, sőt már az Odüsszeiában is feltűnnek a szirének, akikről azonban a szerző akkor nem írta le, milyenek is voltak a valóságban, de az őt követő gondolkodók és filozófusok műveiben már megjelenik a "félig nő, félig hal' ábrázolás. A sziréneket egyesek vöröses tollú, szűz arcú madárnak, mások félig asszony-, félig madárszerű teremtménynek tartották. A halemberek, vagy közismertebb néven a hableányok azonban sellőkként vonultak be a történelembe. Ráadásul a sellők, a Földközi-tenger egyik szigetének közelében élő szirénekkel ellenté Atlanti-óceán északi felén, Írország és Anglia partjai mentén élnek a legnagyobb számban, de Skandináviában is számtalan alkalommal látták őket. Ha hinni lehet a történelmi feljegyzéseknek, csupán egyetlen szirénről tudunk, akinek a holttestét partra vetette a víz. Parthenopéról van szó, akit Campániában találták meg - a ma Nápolynak hívott, híres város róla kapta a nevét -, és Sztrabón, a geográfus állítólag látta a sírját is.