Ez leginkább annak tudható be, hogy maga a gyár sem rendelkezik megbízható információkkal a színek használatáról. Amennyiben ilyet észlel, kérjük.
Festett MDF beltéri ajtók, ajtólap mart mintával vagy telelapos, normál tokkal. Bruttó 150. 000, -ft-tól. A kiírt árak minimum 4 db. rendelése esetén érvényesek.
Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Biztonságos, természetes otthon káros anyagok nélkül. Igényes felületekre természetes összetételű, prémium felületkezelés Natural Naturfarben termékekkel.
Végső színét száradás után nyert el. Tárolás: Száraz, gyermekektől jól elzárt helyen. Hűvös és fagymentes helyen. Eltarthatóság: Zárt állapotban, legalább 4 évig eltartható. Kiszerelés: 0, 375 l. ; 0, 75 l. ; 2, 5 l. (színtől függően) Kiadósság egy rétegben: 0, 375 l. = 5, 5 m 2 0, 75 l. = 11 m 2 2, 5 l. = 33 m 2 Legyen Ön az első, aki véleményt ír! Feldolgozási útmutató Alkalmas alapfelületek: Kezeletlen tűlevelű fák. Egyéb fák esetében a maradék faanyagon vagy nem látszó helyen végezzen próbafestést. A már lakkozott vagy lazúrozott festékréteget teljesen távolítsa el; régi biopin Beltéri lazúrréteget tisztítsa, csiszolja át. A már favédő alapozóval kezelt alapokon nem látható helyen végezzen próbát. Felhasználás: 13-14 m2/liter egy rétegben. A felület tulajdonságainak és nedvszívóképességének függvényében. Mivel fessem le az új 6db Dusa beltéri ajtót? Esetleg pác?. A fa bütüje és a parafa felület különösen az első réteg felvitelénél nagyobb mennyiséget szív magába. Száradási idő: 20 °C-on, közepes páratartalomnál 3-4 h múlva porszáraz, újrafesthető 6-8 óra múlva.
DESTRUCTION Eternal Devastation (Steamhammer – 1986) Bevallom férfiasan, nem durrantam el a Destruction bulitól (PeCsa március), az általam várva várt varázs elmaradt, ettől függetlenül a show arra öszöntzött, hogy elővegyem a korai Destruction anyagokat és hetekig csak azokat hallgassam. A csapat története (karrierjének kezdete) 1983-ig nyúlik vissza, amikor Weil am Rheinben Michael "Mike" Sifringer gitáros basszusgitárost keres a zenekarához, miután felhajtotta Ulf énekest és Thomas "Tommy Sandmann" Senmann dobost. Kisvártatva megtalálja Marcel "Schmier" Schirmert, akinek lövése sem volt akkoriban a basszusgitározáshoz, de ez nem zavarta az akkor 17 éves fiatalembert, hogy csatlakozzon a csapathoz. Mike mutatta meg Schmiernek a legelső hangokat, fogásokat, így emberünkből basszusgitáros lett. Ekkoriban még Knight Of Demon néven futottak, azonban az arcok rájöttek, hogy ez a név nem passzol az általuk képviselt zenei stílushoz. Destructionra változtatják nevüket, majd felveszik a Bestial Invasion Of Hell demót.
A gitáros Mike és a dobos Olli 1993-tól új énekessel (Thomas Rosenmerkel) dolgozott Destruction néven, bár az elkövetkező hat év hivatalosan nem számít a Destruction történetéhez, ahogy azt a zenekar honlapján megtalálható diszkográfiában is jelzik. Ezekben az években két EP ( Destruction és Them Not Me címmel) és egy nagylemez (The Least Successful Human Cannonball) jelent meg szerzői kiadásban. A Destruction ténylegesen 1999-ben alakult újjá, amikor Schmier visszatért. A kezdeti időkhöz hasonlóan a trió felállás mellett döntöttek. A Schmier (basszusgitár/ének), Mike (gitár) és az új dobos Sven Vormann alkotta Destruction a legnagyobb független metal-kiadóval, a Nuclear Blasttal kötött lemezszerződést. Rögtön neki is láttak egy új stúdióalbum felvételeinek, mely All Hells Break Loose címmel jelent meg az ezredfordulón. A klasszikus Destruction-hangzást megidéző lemezt a közönség és a szaksajtó egyaránt kedvezően fogadta. Az ekkor megszerzett pozícióját a következő albummal ( The Antichrist, 2001) stabilizálni tudta a trió.
United By Hatred), a precizitás mindenképpen kulcstényező volt muzsikájukban. Mike riffelése, szólói, Schmier hangja, vastag basszusfutamai, a hangzás, mind-mind a csapat védjegyévé váltak illetve tették a zenekart különlegessé. Ehhez a megszólaláshoz szervesen hozzájárult Tommy Sandman dobolása is, aki semmivel sem maradt el társai mellett, az ő teljesítményét sem lehet elmarasztalni, magabiztosan játszik a lemezen. Több helyen olvastam, hogy a zenekar sokat fejlődött a bemutatkozáshoz képest, technikásabbak, precízebbek, gyorsabbak lettek, anélkül, hogy az intenzitás csorbát szenvedett volna, ami igaz is, jó magam úgy vélem, hogy mindkét korong egységesen magas színvonalat képvisel. Ami az Eternal Devastationt illeti, a Schmier basszus intrójával kezdődő Curse The Gods, a Life Without Sense illetve az Eternal Ban – anélkül, hogy a többi dal érdemeit lekicsinyíteném – egyértelműen a lemez csúcspontjai, mind a Destruction, mind a thrash műfaj legnagyobb szerzeményei. Az Infernal Overkill Thrash Attack tételéhez hasonlóan erre az albumra is felkerült egy instrumentális felvétel, az Upcoming Devastation, mintegy bizonyítva a csapatban rejlő potenciált illetve a zenészek felkészültségét, tehetségét.