A település keleti határszélét érinti az Orosháza- Mezőkovácsháza közti 4428-as út és a Pusztaföldvárt kiszolgáló 4452-es út, a belterülettől nyugatra pedig áthaladt a területén az ezen a szakaszon már megszüntetett, sőt részben elbontott 4422-es út is. Vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el, amelynek két megállási pontja létesült itt. Fehér-tó | kardoskut. Kardoskút vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közvetlenül a 4427-es út mellett; Gyulamező megállóhely a község déli határszélén működött, de már megszűnt. A település vasútállomása a vonal állomásainak viszonylatában, Orosháza felől számítva Bogárzó megállóhely után következett, amely ma már ugyancsak nem üzemel, így a jelenlegi forgalmi viszonyok között Orosháza felső megállóhely és Tótkomlós vasútállomás között található. Története [ szerkesztés] Az Orosházáról Tótkomlós felé menő út mellett kialakult település a vasútvonal 1893 -as kiépítése után lett a Hódmezővásárhelyhez tartozó puszta állat- és terményszállítási központja, majd 1949 -ben önálló községgé vált.
[13] Népesség [ szerkesztés] 2001 -ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát. [14] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78, 4%-a magyarnak, 0, 2% cigánynak, 0, 2% németnek, 0, 2% szlováknak mondta magát (21, 6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16, 3%, református 6%, evangélikus 10, 7%, felekezeten kívüli 25, 1% (39, 4% nem nyilatkozott). [15] Nevezetességei [ szerkesztés] A kardoskúti Fehér-tó területe madárrezervátum: számos madárfaj ( daru, nagy lilik, kis lilik stb. ) költő- illetve átvonulóhelye. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Kardoskút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12. ) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. Kardoskút fehér to go. szeptember 4. )
Mutasd a térképen › Magyarország hét természeti csodája között jegyzik a kardoskúti Fehér-tó környékét egy televíziós szavazás alapján. A kezelő nemzeti park és a helyi önkormányzat rendezvényekkel is népszerűsíti a helyet, ezáltal a természetvédelmet. Kardoskút fehér to site. Immár 14 alkalommal rendezték meg a Fehér-tó napját, minden esetben szeptember közepén a Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a kardoskúti önkormányzat szervezésében. Ez a nap azért fontos a természetbarátok számára, mert nem csak azokat a helyeket tekinthetik meg, amelyeket bármelyik más napon meglátogathatnak, hanem a nagyközönség elől elzárt különlegességeket is. A központi helyszín a Kardoskúti Múzeum, de természetesen az érintettek természetesen nem egy helyben ülnek, hanem szakszerű vezetés mellett bejárhatják a tó környékét, illetve a pusztát, mely páratlan növény- és állatvilággal rendelkezik, különösen madárvilága egyedülálló. Az időpont kiválasztása nem véletlen, hiszen ez a kora őszi időpont a legalkalmasabb a madármegfigyelésre – erre egész nap lehetőség nyílik a Fehér-tó napján, mint ahogy az őshonos háziállatok megtekintésére is.
A Kardoskúti Fehér-tó A Körös-Maros Nemzeti Park e részterülete a valamikori Vásárhelyi-puszta természet közeli állapotban fennmaradt központi részét, közte a Dél-Alföld legjelentősebb szikes tavát, a már 1966-ban védetté nyilvánított kardoskúti Fehér-tavat foglalja magába, ami körül a szikes pusztákra jellemző társulások egész sora megtalálható. Tavasszal és ősszel a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárszállója. Kardoskút fehér to content. Az átvonuló darvak, vadludak, récék, partimadarak hatalmas számban jelennek meg a tó nyugati, kiszélesedő, nyílt vízzel borított részén. Esti behúzásuk, különösen a darvaké (Grus grus), rendkívül látványos jelenség, legnagyobb őszi létszámuk az elmúlt években elérte a 20 ezer példányt is. A Fehér-tó és közvetlen környéke fokozottan védett terület, belépés csak engedéllyel történhet. A Fehér-tó madárvilágának megfigyelését a Pusztaközpontból a hódmezővásárhelyi műúton továbbhaladva két megfigyelőtorony is segíti. Az igazgatóság ezres egyedszámú őshonos magyar szürkemarha, illetve több százas cigája és racka juh állományt tart, melyek egyik törzstenyészete a kardoskúti Sóstói-telepen található.
Kardoskút község Békés megye Orosházi járásában. Fekvése [ szerkesztés] Békés megye délnyugati részén fekszik, Orosháza és Tótkomlós központjától is közel azonos távolságra, mindkettőtől nagyjából 8-10 kilométernyire. Egy magyar tó, ami minden évben kiszárad: elképesztő látványt hagy maga után - Utazás | Femina. A szomszédos települések: észak felől Orosháza, délkelet felől Tótkomlós, délnyugat felől Békéssámson, nyugat felől pedig Székkutas; keleti határszélén egy pontban érintkezik a közigazgatási területe Pusztaföldvárral is. Legfontosabb turisztikai vonzereje, a Körös–Maros Nemzeti Park egyik legértékesebb részének számító Kardoskúti Fehér-tó a község délnyugati határszéle közelében található. Megközelítése [ szerkesztés] Központján nagyjából észak-déli irányban végighúzódik az Orosháza - Mezőhegyes közti 4427-es út, ezen érhető elé mindkét végponti település, illetve Tótkomlós felől is; Hódmezővásárhelyről a 4418-as út vezet a községbe. Az útirányjelző táblák Kardoskútra vezető útként jelölik a 47-es főút elágazásánál a 4419-es utat is, habár az teljes hosszában Székkutas területén húzódik, de Kardoskút Pusztaközpont településrésze valóban onnan érhető el a legegyszerűbben a főút felől.
Szeretne megjelenni ebben a találati listában? TÖLTSE fel online, és küldje be programját! A nevezéshez, előzetes regisztrációhoz, bejelentkezéshez, asztalfoglaláshoz, szállásfoglaláshoz, ajánlatkéréshez, jegyvásárláshoz, közvetlen információkéréshez, kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket régebbi és új megjelenéseihez is megrendelheti. Bővebb információért keresse szerkesztőség ünket! Programot töltök fel
Ezen túl kiállítások, előadások, bemutatók járulnak hozzá a környék bemutatásához, illetve a természet mellett a pusztai kultúra értékeiből is ízelítőt adnak a szervezők: néptánccsoportok, folklórzenekarok, kézművesek mutatják be tudásukat, illetve állítják ki portékáikat, míg a legkisebbeket különböző természetközeli játékos programok várják. Képek A település további attrakciói A forradalmak emlékműve Kardoskút 1999-ben emeltek emlékművet Kardoskúton a két legnagyobb forradalom emlékére. Emlékmű, szobor Fehér-tó Kardoskút A kardoskúti Fehér-tó 1966-tól természetvédelmi terület, 1997-től a Körös-Maros Nemzeti Park része. Természeti Pusztaközponti Múzeum Kardoskút A község központjától néhány kilométerre található az úgynevezett Pusztaközpont, ahol a Kardoskúti Múzeum várja a érdeklődőket. Kiállítás
A "De ha mégis? " című vers "drága, kicsi társhoz" sóhajtott ijesztő jövőkép, mi történik Bertukával (Ady) halála után. Az legsötétebb rémálmai közt se szerepel, hogy letámadja, mint jogos tulajdonát, Babitsot. Csinszka úgy kalkulál, ha addig az Első Költő felesége volt, evidens, hogy továbbra is Első Költőné legyen. De nem jön össze, Babits nem meri vállalni a szexbolond Adyval való összehasonlítást. Babits önbizalma egyébként se zúzta össze a franciaágyakat. A harmadik vers a "Nézz, Drágám, kincseimre" az élet és az elmúlás. Csinszka Ady számára az élet ekkor, kétség nélkül. Harcol választottja alkohol- és nikotinszomjával, elkobozza és eldugja a cselédség által fellopott bort, eteti az urat, rendben tartja. Annyit hisztériázik, amennyit kell, akkor bünteti Adyt, amikor szükséges. Terror, de Ady és a magyar irodalom nyer vele néhány évet. Csinszka nem sokkal a költő halála után így vall: "Ady Csoda volt. Megszállott, gyönyörű emberpéldány, élő, elmúló, közöttünk járó csoda. Olyan szép, hogy aki megértette ezt a nagy szépséget és kiverekedte a jogot őrizni ezt a testet. "
1919-ben egy ország gyászolta Ady Endrét. A gyászolók között volt felesége, Boncza Berta és költőtársa, Babits Mihály. Az özvegy rövid remetesége után arra jutott, hogy talán mégiscsak jobb másodmagával szomorkodni. Bátran állíthatjuk, hogy Boncza Bertának a művészemberek voltak az esetei. A svájci nevelőintézetben töltött évei alatt Tabéry Géza írót halmozta el pikáns szerelmes leveleivel, majd Ady Endre szívét vette ostrom alá, aki végül oltárhoz vezette. Huszonegy évesen ment hozzá a harmincnyolc éves költőhöz, négy évvel később pedig eltemette. Ugyanebben az évben Babits Mihály oldalán kötött ki. A felbukkant özvegy Csinszka buzgón gyászolta férjét otthona magányában, és érzéseit nem kívánta megosztani a nyilvánossággal, de úgy döntött, hogy Ady emlékét egy költő barát segítségével idézi meg. Egy nap besétált Babits Mihály egyetemi Ady-kurzusára, leült az első sorba és végighallgatta az előadást. Hamarosan pedig megjelent a férfi lakásán. "Egyszer megszólalt az előszobám csengője – még emlékszem, nem akartam megnyitni: mert hisz érdemes-e magamhoz engedni valakit?
1917 januárjában meghalt Boncza Miklós, és az év őszén Ady és Csinszka beköltözött a tőle örökölt budapesti lakásba. Csinszka lelkesen látott hozzá új otthonuk berendezéséhez, de Ady ekkor már súlyos beteg volt, és 1919. január 27-én meg is halt. Az ifjú özvegy egy ideig Babits Mihállyal keveredett viharos szerelmi kapcsolatba, amelynek egy év után szakítás lett a vége. Ezt követően kezdődött viszonya Márffy Ödön festőművésszel, a Nyolcak művészcsoport tagjával, akihez 1922-ben feleségül ment, és e frigy végre anyagi biztonságot és társadalmi megbecsülést hozott számára. Csinszka 1934. október 24-én halt meg, agyvérzés következtében. Saját költeményei, amelyek a Csinszka versei című kötetben jelentek meg, a kritika szerint halvány Ady-utánérzések, viszont az Életem könyve című memoárja, és az Adyval folytatott levelezése az Ady-kutatás alapvető forrása.
Bertuka sem titkolta, hogy akarta Adyt, hogy kihívta, és kényszerítette a sorsot, hogy neki Ady Endre kell. " (Bölöni Görgy) Kapcsolódó könyvek
Egy másik pedig arról szól, hogy Csinszka hogyan rendezte be a lakást, miből inspirálódott. Fehérre festette a falakat, ami meglehetősen forradalminak számított abban az időben, amikor a virágmintás tapéták divatja hódított. Leszedette az ajtókat, és a helyükre függönyöket tett, és filcet húzatott a padlóra, hogy a költőt semmi se zavarja az alkotásban. Két külön szobát rendezett be Ady és a maga számára. Sőt neki is volt saját íróasztala, ami abban a korban még egészen kivételesnek számított. A kötetben természetesen szó esik Ady költészetéről is. A Veres Pálné utcai lakásban rendezte kötetté 1914 után született verseit, és ebben az időben születettek a halálhoz közelítő és az istenes költeményei. A szövegeket olvasva plasztikusan elénk tárulnak utolsó hetei, valamint a halála, a temetés, és az utána következő időszak, amikor megkezdődik Csinszka és az Ady család közötti pereskedés. Külön tanulmányt szenteltek az Ady család tárgyi hagyatékának, amelyből kiderül, hogy Ady tárgyai milyen különös utakon jutottak el a különböző intézményekbe.