Az örök ifjúság forrása egy mesebeli forrás, amely a néphiedelem szerint helyreállítja azoknak az egészségét és fiatalságát, akik isznak a vizéből. Ilyen forrásról és vizének gyógyító erejéről ősidők óta léteznek legendák szerte a világon. Az élet ice cream. "Az élet vize" fogalmát "Nagy Sándor története" is említi, ahol a fiatalító, életadó forrást írja le a sötétség birodalmán túl. Számos mítosz és legenda foglalkozik a halhatatlanság és örök fiatalság keresésével. Az alkimisták legendás kutatásai során is nem fémeket kerestek, hanem az "élet vizét", amellyel el lehet érni a halhatatlanságot. A mai kutatók is arra a következtetésre jutottak, hogy ezekben a mítoszokban van némi igazság és nem véletlen, hogy az örök fiatalságra és az "élet vizére" vonatkozó metaforák közvetlenül kapcsolódnak a vízhez. Az idők során keletkezett leírásokat tanulmányozva felfedezhetjük a különböző vidékek vizének igazán csodás és rendkívül jótékony hatását, illetve megtudjuk, melyek az egyedülálló és megismételhetetlen tulajdonságaik adta, maximálisan kedvező hatásuk.
Fáj valami, viszket, sebes? Na, akkor ott a pálinka. Igyál egy kupicával, dörzsöld be, attól jobb lesz! – mondják magabiztosan, a régi öregekre hivatkozva. A pálinka pedig legtöbb családnál ott van kéznél, és sokan hallomásból ismerik is a hatásait, megjegyezve, hogy természetes italról van szó. Ezek a hatások persze nem bizonyítottak, de ettől még a pálinka használhat. Az bizonyos, hogy a gyomor működését, az emésztést segíti, megkönnyíti. Nem hiába kezdik több országban is az étkezéseket egy jófajta töménnyel. Az élet íze - Hargita Népe. Meg esetleg utána is következik még egy… Egy biztos: a köztudatban még ott vannak a pálinka "jóságai", de persze hozzá kell tenni, hogy mértékkel és kulturáltan kell fogyasztani. Az is tény, hogy a népi gyógyászat helyett a pálinkák – azok ezernyi fajtája – kezd elmenni a csúcsgasztronómiai felhasználás irányába. Mindent összevetve, azt mondom: igenis szükség van rá, hogy a pálinkával és gyógyászati hatásaival kapcsolatos hagyományokat megőrizzük. A látványos és informatív kiállítás a múltból, a népi gyógyászat hagyományaiból indul, és végigjárhatjuk, hogyan változott a pálinka szerepe az életünkben.
A szurdok a legkeskenyebb pontján alig kilenc méter széles. A sziklaüregbe rakott fészkük fölött mérgesen csivitelő afrikai szirti fecskék köröznek, följebb pedig héjasasok lebegnek méltóságteljesen. Az élet forrása A szurdok tól nem messze van egy tiszta vizű forrás, melyet az itt lakó berberek nagy tiszteletben tartanak, mert hitük szerint a vize csodákat művel. Azt mondják, ha egy meddő nő átküzdi magát a zúgón, miközben Allah nevét mondogatja, termékennyé válik. Az út a Todra-szurdok nál ugyan véget ér, de a teherautók és a négykerék-meghajtású járművek továbbhaladhatnak a Magas-Atlasz sziklás belseje felé. Az élet ízei avi - YouTube. Tamtatouchte falutól, mely a szurdok tól északra fekszik, az utazó nyugat felé autózhat, a nem kis veszéllyel járó hegyi utakon át a Dadés-szurdok fölött fekvő Msemrir be, ahonnan pedig délnek fordulhat Boumalne felé, a Dadés-völgy ben. Ezzel véget ér az a körút, mely Észak-Afrika egyik leglátványosabb vidékén vezet át. A berberek földjén A környéket a csodás természet i kincsek mellett a berber hagyományok teszik igazán különlegessé.
A Katlanok, kutak második fejezetcím mellett alcím jelzi, hogy mesterségekkel kapcsolatos írások követik egymást ebben a részben. Gálfalvi Gábor a hagyományos téglavetésről, a kútásásról és a tejfeldolgozásról (A termékértékesítő szövetkezet létrehozása Alsóboldogfalván), Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália egy a vidéken letűnt mesterségről (A cifrabunda emléke Farkaslakán), Szente B. Levente a pipakészítésről (Agyagpipák a régi Keresztúr fiúszék területéről) közöl. A harmadik, terjedelmes fejezet (Miben futnak, fáradoznak? ) néprajzi gyűjtéseket tartalmaz. FankaDeli - Az élet íze (B terv - Szóló album / 2021) - YouTube. Gálfalvi Gábor falucsúfolókat, Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália farkaslaki népi időjóslásokat és más hiedelmeket közöl, Nagy Enikő a felsősófalvi udvarokon, kertekben, lakásokban előforduló virágneveket gyűjtötte össze (Dédanyáink virágoskertjéből). P. Buzogány Árpád találós kérdéseket, táncszókat, kurjantásokat és húsvéti verseket közöl Kőrispatakról. Lőrincz József szülőfaluja, Székelydálya találós kérdéseit (Kérdező Székelydálya), tájszavait (Székelydálya tájnyelvi kincstárából) gyűjtötte össze és osztályozta, magyarázta.
Út a szurdok mélye felé A piacáról ismert Boumalne városától fölfelé a folyó mentén 24 kilométert kell megtenni a Dadés-szurdok ig. A város és a szurdok között a folyó két partját ősi kasbahok - erődök - és ksourok - erődített falvak - szegélyezik. Ahogy a szurdok szűkül, az út egészen a vízszintig ereszkedik, és a meredek sziklafalak jótékony védelmet nyújtanak az égető napsugarak ellen. Ait Oudinar falunál az út hídon vezet át, ezen túl kezdődik a szurdok legszűkebb és legszebb szakasza. Msemrir kicsiny városáig kavicsos ösvény visz föl. Az élet ile de la réunion. A városka mögött az út egyre nehezebbé válik, mert az Atlasz sziklás hegyei egészen a folyóig leereszkednek. A termékenység völgye A Dadés-szurdok északra a festői Todra-szurdok ban folytatódik. A Tinerhir től kiinduló út a kristálytiszta vizű Todra-folyó mentén haladva ér el ide. Az utat szegélyező magas datolyapálmák védelmező árnyékot vetnek a szőlőkre, olajfákra, dió- és gránátalmafákra. Ahol a völgy szurdok ká szűkül, a meredek sziklafalak 300 méter magasba emelkednek.
Az "élet vize" vagy az "élő víz" fogyasztása valóban segíthet radikális változásokat elérni, amelyeket megoszthatunk másokkal is, akiknek majd lehetősége lesz ugyanazt az utat követni. (Forrás: Coral-club H-500)
Egy legenda szerint, amikor Károly Róbert (1310–1342) felesége, Erzsébet királyné köszvényes lett, már neki is gyógynövényes pálinka fogyasztását írták elő. Gyógyulásának híre egész Európában elterjedt, egyes legendák szerint még 200 évig élt a főzetnek köszönhetően Erzsébet, és akkor kezdték el az "élet vizének" hívni a szeszpárlatot. A "Pálinkás jó reggelt! Az élet izei film. " köszönés eredendően a vidéki emberek reggeli szokására utal. A reggeli pálinkafogyasztás elmaradhatatlan része volt a paraszti életnek. A pálinka segített az állati zsírok emésztésében, és a fizikai munka "megkönnyítésére" is fogyasztották. Magas alkoholtartalma miatt a pálinka erősen fertőtlenítő hatású, nem csoda, hogy gyomorfertőzés megelőzésére is itták. A pálinka népi felhasználásáról jó néhány "recept" fennmaradt, a gyomorbántalmak mellett például köhögés, rekedtség enyhítésére fogyasztják étkezés után. Ha fél liter pálinkába öt erős paprikát teszünk, és legalább két hétig áztatjuk őket, felfúvódás, gyomorrontás, illetve minden ilyen típusú gyomorbántalomra jól használható.
A harkályok vájta vagy korhadással keletkező faodúk hiányában bármilyen résben, hasadékban képes költeni: a tetőcserepek alatt, földi lyukakban, vascsőben, kiállított ágyúban. Évente általában egyszer, ritkán kétszer is költ, fészekalja 5-8 tojásból áll. A fekete rigó az öreg hímek koromfekete színéről kapta a nevét. 2015 az év madara. A tojók egész életükben, a fészket elhagyó fiatalok néhány hónapon keresztül olajbarna színűek. A faj eredetileg a sík-, hegy- és dombvidék erdős, bokros területeinek lakója volt, de napjainkra az állomány egy jelentős része városlakóvá vált, és az urbanizációs folyamat ma is tart. Fészkét bokrok, fák ágvillájába, lakott területeken épületek zugaiba, ereszcsatornák hajlatába építi. Évente kétszer költ, alkalmanként általában 4-5, ritkábban 6 tojást rak. Táplálékát a talajon keresgéli, földigiliszták, ízeltlábúak, apró csigák után kutatva átforgatja a hullott faleveleket. Részlegesen vonuló, ősszel a Földközi-tenger vidékére húzódik, de a települési állományok jelentős része helyben marad és áttelel.
Az etetőn almát, apró magvakat és napraforgómag-törmeléket fogyaszt. Fotók: Máté Bence, Orbán Zoltán, MME
2015-re három olyan madárfajt választottak, melyek állománya ugyan stabil vagy csak enyhe csökkenést mutat, azonban a lakott településeken történő megjelenésük számos kihívást állít számukra. A három faj kiválasztásakor a közvetett cél az volt, hogy lakossági bevonással segítsék ezen fajok "beilleszkedését" a városi környezetbe. Búbosbanka (Upupa epops) Elsősorban nyílt, rövidfüvű, ligetes élőhelyeket kedvelő, gyakran fészkelő madarunk. Könnyen felismerhető hosszú, hajlott csőréről, valamint fején lévő narancssárgás – végén fekete – tollpamacsáról. Elsősorban rovarokkal, tücskökkel, rovarlárvákkal, földigilisztákkal táplálkozik. Odúlakó, saját vagy más fajok által vájt faodúkban, ezek hiányában bármilyen résben fészket rak. Melyik legyen 2015-ben az év madara? - Cultura.hu. Évente egyszer, ritkábban kétszer 5-8 tojást rak. Vonuló madár, így a telet Afrika trópusi vidékein tölti. Fekete rigó (Turdus merula) Leggyakoribb rigónk az öreg hímek koromfekete színéről kapta a nevét. A tojók egész életükben, a fészket elhagyó, mindkét nemhez tartozó fiatalok néhány hónapon keresztül olajbarna színűek.
Acer campestre 'Nanum' Persze, ha nem akarjuk, nem lesz. A rosszul navigáló madár számára az ütközés a legtöbb esetben csonkolásossal és halállal jár. Erre akkor figyeltek fel, amikor 2000-ben, illetve 2003-ban így vesztette életét két, rendkívül ritka, ugyanabból a fészekből származó albínó túzok. A "szentjánosbogarakból" azonban csak a legveszélyesebb pontokra jut. Képek Videó a túzokról (a spektrum tv-ről): Hang a túzokról: Hazánkban az Északi-középhegységben, elsősorban az Aggteleki Nemzeti Park területén fordul elő. Példányszáma azonban csekély, feltehetőleg alig tíz példány élhet erdeinkben. Nappalait hasadékban, üregben vagy barlangban tölti visszavonultan, majd az éj leple alatt indul vadászni, amikor is a kisemlősöktől kezdve az őzekig, szinte bármit elejthet. Búbos banka, a 2015 év madara | Hív az erdő. Mai helyzete: az első világháború idején teljesen eltűnt hazánkból, azonban az 1980-as évektől kezdve, ha csekély létszámmal is, de ismét jelen van az Aggteleki-karszt, a Börzsöny és a Mátra erdeiben. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 Ft. Az év kétéltűje: a foltos szalamandra Hazánk egyik leglátványosabb kétéltűjének színösszeállítása már messziről magára vonja a kíváncsi tekinteteket: míg hasa általában szürke, addig a háta fekete színű, melyet sárga foltok díszítenek.
Az Európai állomány Portugália és Spanyolország déli régiója kivételével vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Tavasszal az első példányok már márciusban megérkeznek Magyarországra, de a hazatérés egészen április végéig elhúzódik. A búbos banka elterjedési területe közel 30 millió négyzetkilométer, világállományát 5 millió egyedre becsülik. Hazai fészkelő állománya 10-17 ezer párra tehető, az MME évente megismételt felmérései szerint ez a szám az ezredforduló óta enyhén csökken. A búbos banka főként férgekkel, rovarokkal és rovarlárvákkal, kisebb részt apró gerincesekkel, gyíkokkal és kisrágcsálókkal táplálkozik. 2016 év madara. Főként mezőgazdasági területeken él, ezért veszélyt jelent a faj számára a nagyüzemi agrárium tájátalakító hatása és a rovarölő szerek használata. A vonulás során a vadászat és a klímaváltozás okozta szélsőségek is csökkentik az állományt. A búbos banka szinte bármilyen üregben, kő- és farakásban, partfalban, tetőcserepek alatt a tetőszerkezetben, járműroncsban képes költeni, de akár a talajon vagy ennek közelében is.