Magas fényű, klasszikus szépségű méregzöld gél lakk. A legszebb hatásért CCO alapozót, felső rétegként CCO fényzselét érdemes használnia.
Gél Lakk - DN009 - Bársony zöld - Zselé lakk Kiváló minőségű zselélakk, melynek segítségével szuper tartós körmök készíthetők. Állagának köszönhetően könnyedén kenhető, így otthoni használatra is tökéletesen alkalmas. Zöld gél lake city. A hagyományos körömlakkoknál sokkal gyorsabban szárad UV vagy LED fény alatt. Fontos, hogy az előkészítésre szükséges nagy hangsúlyt fektetni. Tartóssága megfelelő előkészítés mellett akár 3-5 hét is lehet, ugyanakkor ez csak Diamond Nails kiegészítő termékek használata mellett garantált. Tárolása napfénytől védett helyen ajánlott, hiszen a gél lakkok napfény hatására képesek elkezdeni megkötni az üvegben is. A vásárlás után járó pontok: 11 Ft Vásárlás Zselé lakk DN009 - Bársony zöld Magas fényű Könnyen kezelhető A hagyományos körömlakknál gyorsabban szárad UV-LED lámpában Base alap és fedőlakkal használjuk Megfelelő előkészítés esetén a zselé lakk tartóssága akár 3-4 hét is lehet 7 ml-es kiszerelésben kapható Vélemények Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Leírás és Paraméterek A Premium (Ír zöld "154") gél lakk segítségével gyorsan készíthetsz tartósan színes gél lakkozást. Jellemzői: - könnyen felkenhető, mint egy hagyományos körömlakk - kiválóan pigmentált, így tökéletes fedést biztosít (két vékony rétegben) - gyors kötési idejű (2, 5- 3 perc UV lámpában, 1 perc LED lámpában), UV és LED lámpában is megköt - rugalmas felület kötés után - lapított ecsettel ellátott, elegáns üvegben - 3-4 hétig tartós - leoldható. Alá és fölé Classic Premium Clear Gél lakkot (base coat és top coat, mely fixálást igényel), vagy 2 in 1 No Fix Gél lakk Cleart (fixálásmentes, leoldható fedőlakk) ajánlunk. Zöld gél lakk színek | Born Pretty Magyarország. Utóbbit alap rétegként használva érdemes bufferrel mattítani, majd arra felvinni a színt. Vélemények Nem teljesen ilyen színű, inkább zöld mint türkiz, kevésbé intenzív mint a képen, de így is gyönyörű, tartós
Tartalom: A film egy fiatal testvérpár szívszorító sorsát követi végig a második világháború sújtotta Japánban. Szeita és alig négyéves kishúga, Szecukó apja egy hadihajón szolgál, amikor anyjuk életét veszti bombázás okozta tűzvészben. A két árva egyik nagynénjükhez kerül, ám hamarosan kiderül, hogy a háborúban elszegényedett, bizalmatlanná vált társadalomban csak magukra számíthatnak, és kénytelenek egyedül szembenézni a háború poklával. A fenyegető éhség és a bombázók árnyékában csak a szentjánosbogarak halvány fénye képes a reményt életben tartani. A Szentjánosbogarak sírja minden idők egyik legmegrázóbb háborús filmje a Ghibli stúdió (Chihiro Szellemországban, A vándorló palota) alkotóitól, ami az animáció páratlan erejével képes a gyermeki ártatlanságot és akaratot szembeállítani a világégés borzalmaival és a társadalom közönyével. A magyar változat *A borító illusztráció* Játékidő 85 perc Megjelenés dátuma 2010. május 6. Hangsávok magyar japán Oldal frissítés: 2022. ápr. 06.
"A szentjánosbogarak sírja" Szerző Akiyuki Nosaka Eredeti cím ' Hotaru no Haka ' Fordító James R. Abrams Ország Japán Nyelv japán Műfaj (ok) Félig önéletrajzi Háborús novella második világháború Kiadva Ōru Yomimono Publikáció típusa Időszakos Kiadó Bungeishunjū Média típus Nyomtatás Megjelenés dátuma 1967. október Megjelent angolul 1978 "A szentjánosbogarak sírja" (Japán: 火 垂 る の 墓, Hepburn: Hotaru no Haka) Akiyuki Nosaka japán szerző 1967-es, félig önéletrajzi novellája. Kobe 1945-ös tűzbombázása előtti, közbeni és utáni tapasztalataira épül. Egyik nővére betegség következtében halt meg, örökbefogadó apja a tűzgyújtás alatt, fiatalabb örökbefogadó nővére, Keiko alultápláltság miatt halt meg Fukui-ban.. Személyes bocsánatkérésként írták Keikótól halála kapcsán. A történetet először Japánban adták ki Ōru Yomimono ( オ ー ル 読 物, "Minden olvasásra"), a Bungeishunjū által kiadott havi irodalmi folyóirat 1967 októberében. Nosaka elnyerte a legjobb népszerű irodalomért járó Naoki-díjat ezért a történetért és az "American Hijiki" -t, amelyet egy hónappal korábban adtak ki.
A Bambi óta tudjuk, hogy egy szeretnivaló karakterekkel büszkélkedő rajzfilm is képes megríkatni az embert, s aki e műfajt szereti, nem feltétlenül szülő, infantilis vagy örök gyerek. Pláne, ha nem kizárólag Walt Disney-ben gondolkodunk, hanem a ma már az egész világon óriási népszerűségnek örvendő japán animét is figyelembe vesszük. Utóbbi elterjedésének ugyan legalább annyit ártott, mint amennyit használt a Pokemon-jelenség, ám Noszaka Akijuki irodalmi elismerésben részesült, több japán iskolában a kötelező olvasmányok közé sorolt, önéletrajzi alapokon nyugvó II. világháborús drámája, a Szentjánosbogarak sírja a műfaj nagy öregjének, Takahata Iszaónak a vezényletével öltött anime-formát, s már a nyitójelenetben a főszereplő szájából elhangzó első mondat – 1945. szeptember 21-én haltam meg – tudatosítja a nézőben, nem mesefilmet néz. A számokban és áldozatokban mért háborús mérlegek sosem térnek ki a következményekre: a megcsonkított családokra, emberekre, életekre. A tizenéves Szeita és négyéves kishúga, Szeicukó jó ideje nem láthatták a japán hadiflottánál szolgálatot teljesítő édesapjukat, ám egy bombázás az édesanyjuktól is végérvényesen elszakítja a testvérpárt, akik egy rokonuknál találnak átmeneti menedéket.
Azt mondjuk egyáltalán nem tartom meglepõnek, hogy a nemzetközi lobbi a végletekig ajnározott Schindler listája és hasonló produktumok mellett miért hallgatja kvázi agyon ezt az animét, az amerikai filmeket évtente x alkalommal elõveszik valamelyik olyan csatornán, amiket mindenki tud fogni, ezt viszont jól eldugták kisebb csatornákra, hátha elsiklanak fölötte az emberek, vagy nem tudják fogni az adókat, és sajnáljuk. Elszomorító ez a kettõs mérce, az egyik népcsoporttal történtekkel évente megszámlálhatatlan alkalommal foglalkozunk, toljuk a kedves nézõk képébe a filmeket, miközben a másik oldalról tudomást sem veszünk. Holott meggyõzõdésem, hogy a japánok sem voltak feltétlenül erõszakosabbak és "imperialistábbak", mint mondjuk az angolszászok, és ott is bõven kijutott az egyszerû embereknek a szenvedésbõl, csak hát a történelmet a gyõztesek írják.
6% Igen, rollermegosztót 4% Igen, biciklimegosztót 2% Igen, mindkettőt 87% Nem vagy csak ritkán Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!