A hunok nagy királya, Attila. Szoborcsoport Tulln városában Attila hun király és Krimhilda (Ildikó) találkozása a római- és a hun birodalomhatárán, Tulln városában, a Duna-parton A székely nép szent meggyőződése, hogy a hunok egyik leszakadt ágaként kerültek a Kárpát-medencébe. A mese és a valóság határvonalát még nem sikerült végérvényesen meghúznunk, de érdemes más népek legendavilágába is bepillantanunk. Tulln városábn, a Duna vonalán találkozott egykor a hatalmas hun birodalom a nyugati világgal. A Nibelung-eposz elbeszélése szerint Attila, a hun király itt, Tullnban fogadta Passauból hajón érkező menyasszonyát, Kriemhildet: Van egy város a Duna mentén, Osterlandban, a neve, mint [Kriemhild] megtudta, Tulna, sok ismeretlen szokással, amilyet sose látott, nagy tömeg fogadta ott, szívére bánat szállt. Etzel [Attila] király előtt lovascsapat haladt, nemes, nagy, gazdag udvari társaság jó huszonnégy herceg, nemesek, hatalmasak, hogy úrnőjüket lássák, egyébre sem vágytak. Két messze földön ismert, gazdag herceg haladt a hölgy oldalán, ruháját hordozván amikor Etzel király elébe ment, s ő a nemes fejedelmet kedves csókkal üdvözölte.
század magyarságának. A hun király ugyanis a Képes krónika szerint: "Isten kegyelméből Bendegúz fia, a nagy Magyor unokája […], a hunok, médek, gótok, dánok királya, a földkerekség ijedelme, Isten ostora. " Attila ugyan Nyugat-Európa szemében a barbárság szimbóluma volt, a korabeli szemtanú, Priszkosz rétor feljegyzésében mégis művelt és nemes uralkodóként szerepel, akit ráadásul a mértékletesség és az egyszerűség is jellemez. Attila alakja, bár krónikákban, az irodalomban, a filmművészetben és a képzőművészetben is sokféleképpen megjelent, máig talány. Azon, hogy Cser Károly szobra mennyire hiteles ábrázolása a személyének, lehet ugyan vitatkozni, de nem érdemes. Külsejéről alig van megbízható forrásunk, a fennmaradt leírások általában zömök testalkatát, keskeny vágású, mélyen ülő szemeit, tiszteletet parancsoló lényének vad fennköltségét és büszkeségét emelik ki. A tervezett szoborról a legrészletesebb jellemzést talán a kor egyik művészettörténésze, Hekler Antal adta a Napkelet folyóirat 1939 augusztusában megjelent számában, miután meglátogatta a művészt a műtermében: "Az a mód, ahogy Attila lova fejét a szügyébe vágja, nemcsak az okos állat büszkeségét fejezi ki, de azt is lehetővé teszi, hogy a lovas, kit művészünk elgondolása a Végzet erejével ruházott fel, a homloknézetben is mindenható erővel érvényesüljön.
Delelön állt a nap. A király palotája tele volt ünneplö néppel. A pad- lót pompás szönyegek borították, a fából faragott oszlopokat virágok és zöldágak fonatai ölelték körül. *** Rabszolgák tucatjai hordták szét arany- és ezüsttálakon az ételeket, s helyezték mély meghajlással a vendégek elött álló arany- és ezüsttányérokra, töltötték a gyöngyözö bort az arany- és ezüstserlegekbe. A pompás öltözetü vendégsereg közepén, valamivel magasabban a többinél, külön asztal- nál ült Attila és új asszonya. Nyugodt, de eröt sugárzó arccal nézett le a vigadó vendégsereg- re, amelyben egyre magasabbra hágott a jókedv. De nemcsak ez különböztette meg a többiektöl, hanem öltözete is: az egyszerü, ösi hun viselet s a fatányér és fakupa, amely elötte állt. Késö este volt már, amikor a király új asz- szonyával, Mikolttal a belsöházba vonult. S már majdnem megvirradt, mire körös-körül elcsen- desedett a víg násznép. Reggelre azonban nagy-nagy szomorúságra éb- redtek a hunok: nászéjszakáján meghalt Attila.
Úgy gondolom, hogy elérkezett az az idő, amikor az embereknek tudniuk az igazságot. Hogy lehet a Meroving ház Mária Magdala leszármazottja? Attilának a feleségét Ildikónak hívják. Ildikó nem egy német nő. Nincs ilyen német név, hogy Ildikó. Ildikó nevet Attilától kapta a felesége. Ildikó neve annyit jelent: I sten L ánya D rága I mádott K edvesem O ltalmazóm Attila két évig udvarolt Ildikónak. Ildikó először nem is akarja fogadni. Később fogadja, a felesége lesz, és három gyereket szül neki. Az egyik Merovée. Templomos lovagok őrizték Jézus és Mária Magdala házassági kivonatát. Templomos lovagok őrizték azt, hogy Jézus Urunknak és Mária Magdalának volt egy örökbefogadott gyermeke, akit Nándornak hívtak. Boldizsár királynak a szerelemgyereke volt. Volt egy közös gyermekük, akit úgy hívtak, hogy Inana. Nándor és Inana férj és feleség lesznek. Montserratban nevelkednek. Tihanyba hozza őket egy szerzetes, ezután Fényeslitkére. Fényeslitke után Nagyváradra kerülnek. Amikor már Fényeslitkén élnek két gyermekük születik.
Tudatosítva a világgal, hogy itt egykoron igen is egy nagy birodalom Hunnia virágzott, és mi magyarok ily módon a Kárpát-medence jogos örökösei vagyunk.. " (Tóth Sándor PhS) Attila, a fejedelem Fotó: Váradi Péter Pál
A Hun Birodalom hatalmas volt, Európa és Ázsia területén helyezkedett el. Nagyon jól kormányzott, nagyon jól irányzott birodalom. Aranykor volt, az emberek boldogan éltek. A fejedelmeiket Istenfiúként tisztelték. Egy gyönyörű, boldog világ volt ez a korszak. Tekintse meg filmünk 3. részét: Ruaról és Oktárról vannak történelmi feljegyzések. Ezek a feljegyzések olyanok, mint amikor egy puzzle játékból megtalálnak egy darabkát, és van 99 részecske, amivel ki kellene egészíteni. Amit leírnak Ruáról vagy Oktárról, ez egy puzzle. Így hívták őket, ez igaz, de a többi, amit leírnak róluk, az mind hamisság. Mikor majd elkezdjük vizsgálgatni az események folyását, rájövünk bizonyos dolgokra. Visszafelé következtetni lehet arra, hogyan is lehetett mindez. Ha valamiről írnak valami jót, az biztos, hogy rossz volt, és ha valamit nagyon fényeznek, az biztos, hogy nagyon rossz volt. Nem nehéz rájönni a logikájukra, mert szinte mindennek pont az ellenkezőjét mondják, mint ahogy volt. Attiláról van egy feljegyzés, amikor 449-ben Bizáncból jön egy küldöttség hozzá, nem nagykövet jön, hanem csak egy követ.
A negyedik század derekán történt, hogy Európában egy új nép tünt fel. A merre járt rettegés fogadta, fegyverének irtózatos súlya alatt egymásután dültek meg a birodalmak, koronás királyok hajtottak térdet, s kincseiket önték a hódítók lába elé alázatuk jeléül. Ez a nép a hún vala. Azt mondják a krónikaírók, hogy Ázsiából jött a hún nép, vezéröket Balambérnak hívták, hogy rövid idő alatt nemcsak azt a földet, melynek a neve mainapság Magyarország, hanem el nyugatra a többi országokat is elfoglalta. Mondják a krónikaírók azt is, hogy a hún vad, kegyetlen, irtózatos arcú nép volt. Arcuk bőrét felhasogatták, fejöket kopaszra nyírták, s a harcon kívül egyébben nem találták gyönyörűségöket. Bizony abban az időben nemcsak Ázsiából jövő népek, de az Európában lakók sem voltak sokkal szelídebbek. Hogy a harcot kedvelték és kegyetlenek valának, azon meg éppen nincs mit csodálkoznunk. A népek akkortájban egymást űzték egyik helyről a másikra. Ugyancsak vitéznek kellett lennie, hogy valahol hosszabb ideig megmaradhasson, s a támadásokat visszaverhesse.
Komáromi Szilárd - Végső István: Vári Szabó István Kiskunhalas város polgármestere 2008, Kiskunhalas 39 oldal, 1200 Ft A Thorma János Múzeum Könyvei 25. Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika A kiskunhalasi Németh-Buhin család 2007, Kiskunhalas 400 oldal, elfogyott A Thorma János Múzeum Könyvei 25. Németh-Buhin Klára: Németh-Buhin krónika A kiskunhalasi Németh-Buhin család 2007, Kiskunhalas 400 oldal, elfogyott A Thorma János Múzeum Könyvei 24. Köves Iván: Absztráció. Vizuális kommunikáció és dialektikus képnyelv 2007, Kiskunhalas 47 oldal, 500 Ft A Thorma János Múzeum Könyvei 24. Vizuális kommunikáció és dialektikus képnyelv 2007, Kiskunhalas 47 oldal, 500 Ft A Thorma János Múzeum Könyvei 23. Szomjas-Schiffert György: Régi lakodalmak a Duna-Tisza közén 2006, Kiskunhalas 16 oldal, elfogyott A Thorma János Múzeum Könyvei 23. Szomjas-Schiffert György: Régi lakodalmak a Duna-Tisza közén 2006, Kiskunhalas 16 oldal, elfogyott A Thorma János Múzeum Könyvei 22. Pál László - Jáger Levente - Tóth B. László: Halasi portrék 2006, Kiskunhalas 132 oldal, elfogyott A Thorma János Múzeum Könyvei 22.
Kiskunhalas Szakképzési Centrum A kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma teljes energetikai felújítása Kiskunhalas Csetényi Park fejlesztése A projekt megvalósítása Kiskunhalas történetének legnagyobb turisztikai beruházása, ez még nem a fürdő fejlesztése, egy önálló attrakcióként megvalósuló szabadidőpark létesül városunkban. Családi házak Teljeskörű kivitelezés Igény esetén a tervezéstől a kulcsátadásig cégünk a Fliesenbau Kft. az Ön partnere. Társasház építése Saját beruházásban épülő Kiskunhalason a belvároshoz közel hamarosan épülő társasházi lakások építését kezdi meg a Fliesenbau Kft. 01 Szakképzési Centrum Kiskunhalas 02 Csetényi Park fejlesztése Kiskunhalas 03 Teljeskörű kivitelezés Családi házak 04 Saját beruházásban épülő Társasház építése 0 folyamatosan bővülő géppark 0 féle gép és szerszámgép Társasház építése Kiskunhalason Társasház Kiskunhalason a belváros szívében, a Sárkány utcában önerős beruházásként társasházat építünk. Az épület 3 szintjén 6 darab kiváló elosztású, tágas lakás kap helyet.
Közélet Folytatódott a szalagavató bálok sora, pénteken este a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolájának és Kollégiumának végzősei voltak főszerepben. A táncok mellett átvehették az intézmény elismeréseit az arra méltó pedagógusok, diákok és segítők. Évek óta hagyomány, hogy a legjobban teljesítőknek az igazgató tűzi fel a szalagot, idén dr. Komáromi Szilárd tizennégy tanulónak gratulálhatott. Életük egyik legfontosabb estéjére készültek a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolájának végzősei. A szalagavató bálnak mindig különös jelentősége van a fiatalok életében. A Dékáni Árpád Sportcsarnokba egymás után érkeztek be az osztályok, elsőként a 3/11/A (osztályfőnök: Fésüsné Bakos Ágnes), majd a 3/11/B (osztályfőnök: Bartha József Dániel) a 3/11/C (osztályfőnök: Csonka István) a 3/11/D (osztályfőnök: Kovácsné Gáspár Erika), a 3/11/E (osztályfőnök: Péter-Szabó Krisztina) a KK/13/1 (osztályfőnök: Rácz Fodorné Nagy Nikoletta) foglalta el helyét az ünnepség helyszínén.
Sorszám Név Cím Státusz 001 Kiskunhalasi Szakképzési Centrum 6400 Kiskunhalas, Kazinczy utca 5 Megszűnt 002 Kiskunhalasi SZC Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma 003 Kiskunhalasi SZC Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma Kőrösi Úti Telephelye 6400 Kiskunhalas, Kőrösi út 1 004 Kiskunhalasi SZC Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma Bácsalmási Telephelye 6430 Bácsalmás, Hősök tere 2 005 Kiskunhalasi SZC Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma Mélykúti Telephelye 6449 Mélykút, Rákóczi út 1. 006 Kiskunhalasi SZC Dékáni Árpád Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 6400 Kiskunhalas, Kossuth Lajos utca 23 007 Kiskunhalasi SZC Dózsa György Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 6120 Kiskunmajsa, Kálvária utca 6 008 Kiskunhalasi SZC Dózsa György Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Kálvária U. 7. Telephelye 6120 Kiskunmajsa, Kálvária utca 7 009 Kiskunhalasi SZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakképző Iskolája és Kollégiuma 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 34 010 Kiskunhalasi SZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakképző Iskolája és Kollégiuma Kun Utcai Telephelye 6100 Kiskunfélegyháza, Kun utca 2 011 Kiskunhalasi SZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakképző Iskolája és Kollégiuma Molnártelep Telephelye 6100 Kiskunfélegyháza, Molnártelep (hrsz: '0459/139') 012 Kiskunhalasi SZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakképző Iskolája és Kollégiuma Kossuth Lajos U.
Thorma János Múzeum könyvei Komáromi Szilárd - Végső István: Vári Szabó István - Thorma János Múzeum könyvei 25[26]. (Kiskunhalas, 2008) Jegyzetek 29. BKMÖL-Kiskunhalas, V/271 b. Kiskunhalas Város Tanácsi iratai, 1902. Ünnepi jegyzőkönyv. 30. Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1903. február 4. 31. Nagy Szeder István: Kiskunhalas város története III. Kiskunhalas város egyházainak, iskoláinak, és közművelődésének története, (továbbiakban: Nagy Szeder) 1936. 81. 32. Nagy Szeder 1936. 76-81. 33. 76-81; T. Molnár Gizella: Egyesületek Kiskunhalason a polgári korszakban. In: Ö. Kovács József - Szakái Aurél: Kiskunhalas története 3. 2005. 355-360. 34. Végső István - Simko Balázs: Zsidósors Kiskunhalason - kisvárosi út a holokauszthoz. 2007. 41. 35. Nagy Szeder 1935. 25-26. 36. BKMÖL-Kiskunhalas, V/246. Kiskunhalas Város Iskolaszékének jegyzőkönyvei, 1. kötet. 37. 61-62; Gszelmann Ádám 1998. 38. Becseiné dr. Kiss Erzsébet - Kovács Ferencné: A száz éves ipari szakmunkásképzés története Kiskunhalason 1887-1987.
Képek a Facebook oldalunkon Megjelent: 2022. április 01 2022. 30-án sziládys diákok kis csoportja látogatta meg iskolánkat. Szakmai bemutató keretében láthatták, milyen munka folyik a cukrász és a pincér tanműhelyben. A nap lezárásaként a Ganzair és a Tesco Áruházban betekintést nyerhettek két újabb szakma (hegesztő, kereskedő) mindennapjaiba. Köszönjük Kuklisné Horváth Ildikó szervező munkáját és a vendéglátós kollégák lelkes hozzáállását! Képek a Facebook oldalunkon: Megjelent: 2022. március 25 Kisinas pályaorientációs napközis tábor