A sztorit aligha kell mélységében bemutatni: hisz a Rómeó és Júlia ez – pepitában. A helyszín az 1950-es évek végi New York, az Upper West Side, ez a néhány háztömbnyi, szinte élőlényként lélegző, és éppen alapvető változásokat megélő terület, amit a városvezetés épp "rehabilitál". Értsd: új, puccos környékké varázsol, kiszorítva az ott élő alsó-középosztálybeli elemeket, köztük a színes bőrű kisebbségeket és az amerikai álmot valóra váltani nem tudó fehéreket. A városrész folyamatos bandaháborúk helyszíne, történetünk idején a két fő ellenlábas banda a fehér fiatalokból álló Jetek és a Puerto Ricó-i kreolok alkotta Cápák, de elhangzik, hogy e két csoport előtt volt egész sornyi másik, amelynek tagjai ugyanúgy ütötték-verték egymást, néha vérre menően. Egy ilyen korábbi bandaháborúban vert csaknem halálra egy fiút történetünk főszereplője, Tony, az egykori Jet-tag, le is ültették miatta, most pedig, hogy kiszabadult, eszébe sincs újra összetűzésbe keveredni a törvénnyel, no meg az erőszaktól is elment a gusztusa.
2017. szeptember 25. 16:06 MTI Hatvan éve, 1957. szeptember 26-án mutatták be a New York-i Broadway Winter Garden színházában minden idők egyik legsikeresebb musicaljét, a West Side Storyt. A darabból, melynek zenéjét Leonard Bernstein szerezte, négy ével később sikeres filmet forgattak. A történeten, melyet Shakespeare Rómeó és Júlia című színműve ihletett, 1949-ben kezdett el dolgozni Jerome Robbins koreográfus, Arthur Laurents drámaíró és a zeneszerző Leonard Bernstein. Az akkor még csupán "zenés színháznak" nevezett mű, East Side Story munkacímmel egy katolikus ír és egy zsidó bevándorló család konfliktusát mutatta be Manhattan Lower East Side városrészében húsvét-pészah idején. Akkoriban azonban mások is dolgoztak fel hasonló témát, ezért félretették a tervet. Laurents hat évvel később került újra kapcsolatba Bernsteinnel, akivel ismét elővették a Rómeó és Júlia-sztorit, és a munkába bevontak egy fiatal, viszonylag ismeretlen dalszövegírót is Stephen Sondheim személyében. Abban az időben az újságok címoldalán gyakran szerepeltek a latin bevándorló fiatalok bandaharcai, ez adta az ötletet, hogy átírják az immár West Side Storyra átkeresztelt darabot.
És énekelni is tud, nem is kicsit. Hamis szólamok - Ezért nem jó Habár a West Side Story tényleg örökérvényű, azért annyira nem, hogy ne lehetett volna a látottaknál bátrabban hozzányúlni a sztorihoz, illetve annak felépítéséhez. Természetesen a darab tele van mindenki által ismert nótákkal, melyek nélkül a West Side Story nem lenne West Side Story, de ezekre a dalokra és úgy általában Leonard Berstein zenéjére ráfért volna az újrahangszerelés, a merészebb interpretáció, ugyanis tényleg egy bő 65 éves darabról van szó, ami leginkább zeneileg lett túlhaladott. Emiatt rendesen aláássa a történet drámaiságát az aláfestő zenék ódivatú hangszerelése, mint ahogy az sem volt jó döntés, hogy az "I Feel Pretty" a film egyik legdrámaibb jelenete után csendül fel: akkorra a néző már nem a szerelemről akar egy újabb könnyed dalt hallani, hanem az események kulminációjára vár, még úgy is, hogy az ezek tükrében azért a "Pretty" is átértelmeződik kissé. A legszomorúbb viszont az, hogy a remek színészek és a helyenként izgalmas képi világ ellenére Spielberg nem igazán tud mit hozzátenni a történethez, ami 60 évvel ezelőtt iszonyú újító és merész volt, ma viszont már csak annyit vált ki az emberből, hogy "igen, sajnos ez még mindig aktuális", és ez egyáltalán nem az alapanyag hibája.
A történet New York West Side negyedében játszódik, ahol két egymással rivalizáló banda szeretné megszerezni a környék feletti egyeduralmat. A Jets, a második generációs amerikai tinikből álló banda és a Puerto Rico-i emigráns fiatalok bandája, a Cápák közötti feszültség a végsőkig fokozódott. Mindennaposak az utcai összetűzések, és kitörni készül a bandaháború. A két banda vezetői találkozóra készülnek, ahol megbeszélhetik egy utolsó nagy összecsapás részleteit. A győztes mindent visz - ez a jelszó. Csakhogy a szerelem beleavatkozik az eseményekbe. A Jets egyik alapítója, Tony ugyanis szemet vetett a Cápák vezetője, Bernardo gyönyörű húgára, Maria-ra. Szerelmük azonban - akárcsak Rómeó és Júlia történetében - tragédiába torkollik...
Jönnek az oroszok! (1966) Diploma előtt (1967) Olivér (1968) Santa Vittoria titka (1969) MASH (1970) Hegedűs a háztetőn (1971) Kabaré (1972) American Graffiti (1973) Hajrá, fegyencváros! (1974) Napsugár fiúk (1975) Csillag születik (1976) Hölgyem, Isten áldja! (1977) Ép testben épp, hogy élek (1978) Start két keréken (1979) 1980–2009 A szénbányász lánya (1980) Arthur (1981) Aranyoskám (1982) Yentl (1983) A smaragd románca (1984) A Prizzik becsülete (1985) Hannah és nővérei (1986) Remény és dicsőség (1987) Dolgozó lány (1988) Miss Daisy sofőrje (1989) Zöld kártya (1990) A szépség és a szörnyeteg (1991) A játékos (1992) Mrs. Doubtfire – Apa csak egy van (1993) Az oroszlánkirály (1994) Babe (1995) Evita (1996) Lesz ez még így se! (1997) Szerelmes Shakespeare (1998) Toy Story – Játékháború 2. (1999) Majdnem híres (2000) Moulin Rouge!
1847-ben megnyerte a társaság "költői beszélyre" kiírt pályázatát, a Toldi Petőfi barátságát is meghozta számára. Kapcsolatuk lelki és szellemi kibontakozást, irodalmi és politikai iránymutatást jelentett Aranynak, amelyhez élete végéig hű maradt. Az 1848-as forradalom idején önkéntes nemzetőrszolgálatot teljesített, majd fogalmazói állást kapott a belügyminisztériumban. Az összeomlás után neki is menekülnie kellett, mély lelki válságát tetézte Petőfi halálhíre. 1851-től Nagykőrösön tanított, a Bach-korszak és saját hangulatát többéves hallgatás után olyan versekben fejezte ki, mint a Letészem a lantot, a Fiamnak, A honvéd özvegye. Arany első nagy ballada-író korszaka is a nagykőrösi években indult olyan remekművekkel, mit az Ágnes asszony, a Walesi bárdok, a Mátyás anyja, az V. Hol született arany jános el. László, a Szondi két apródja és ekkor jelentette meg A Toldi estéjét is. Arany 1860-ban Pestre költözött és a Kisfaludy Társaság igazgató-titkára lett. Hosszú ideje kísértette az elveszett magyar "őseposz" rekonstruálásának terve, az általa tervezett Csaba-trilógiának azonban csak előtörténete született meg.
Okostankönyv
Kiváló zenei tehetséggel gitározott, zongorázott és rendkívül szép basszus énekhangja volt. A zene iránti szeretete és tehetsége áthatotta műveit, megmutatkozott a verselés dinamikájában. Dalszerzeménnyel is foglalkozott, melyek nagy részéhez a mai napig csak korlátozott mértékben lehet hozzáférni. 1882-ben Bartalus István zenetanár, zenetörténész, népdalgyűjtő (1821–1899) közbenjárásával telt ház előtt mutatták be Arany János dalszerzeményeit. A dalokat Láng Fülöp operaénekes (1838–1900) énekelte Bartalus István zongorakíséretével. Arany János rekonstruált dolgozószobája a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumban (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidé) Lakatos Vincze 1917-ben, irodalomtörténeti tanulmányában kifejtette, miszerint Arany dalszerzeményeit a magyar irodalmi oktatás részévé kell tenni, hiszen megállják helyüket a hangversenytermekben és a templomokban. Szerző:Arany János – Wikiforrás. A magyar irodalom jeles alakja a fennmaradt emlékezet szerint 1882. október 15-én, a Petőfi téri Petőfi-szobor avatásán megfázott, és ezt követően tüdőgyulladásban halt meg, 65 éves korában.
"Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja" – írta róla Szerb Antal, író, irodalomtörténész. Arany János, a magyar irodalom legnagyobb alakja, Nagyszalontán született 1817. március 2-án. Magyar költő, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték kortársai a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Szegény református családba született. Szüleinek kései gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Hol született arany jános mac. Ő azonban igazi csodagyerek lett, már tizennégy éves korában segédtanítói állást vállalt és támogatta idősödő szüleit. Tájház Arany János szülőháza helyén (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidé) Az egyszerű családi háttér ellenére sokoldalú szellemi műveltségre tett szert.
Fotó: Wikimédia Március 2-án éppen 205 éve született a magyar nemzet nagy költője. A romantikus irodalom nagyjainak sorai között természetes az Istenhez fordulás, de talán nem mindenki ismeri vagy ismerte fel eddig Arany mély vallásosságát, ami hol a sorok között kacsintgat ki, hol egészen nyíltan, vallomásosan látszik meg. Kicsit ezekből szemezgettünk az évforduló alkalmából. Puritán családban nőtt fel, református vallású volt, de a vallásos költeményei felekezettől független, erős hitet sugalló hangnemben terelnek az Isten felé egyszerűen, mégis mélyen, meggyőződéssel. Az életrajza nem olyan szenvedélyes, látványos, mint Petőfié vagy Jókai Móré, de élettapasztalata sokkal mélyebb, sokoldalúbb, mint azt gondolnánk. 205 éve született Arany János, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja | Felvidék.ma. Talán éppen azért érzi a magyar ember sokszor közelebb magához Arany szavait, mert nem egy már kultikussá vált, romantikus, túlfűtött történelmi figura életszavait kapja általa, hanem a hétköznapi élet nehézségei és örömei iránti finom érzékenységgel teli költészetet. Petőfi idealizált képe mellett szükségünk van a hozzánk, egyszerű laikusokhoz sokkal jobban hasonlító, sokkal közelebb álló Arany János érzésvilágára.