Önkényes Mérvadó 2021#130; A távoli jövő idővonala - YouTube
Az összetett élet csupán viszonylag rövid időszakokra képes létezni, mielőtt a csillag elkezdi haláltáncát. Statisztikailag tehát, ha létezik földönkívüli élet, akkor az nagy valószínűséggel mikrobai, vélik a kutatók. Eddig bolygónkon kívül sehol nem sikerült bizonyítottan az élet nyomaira bukkanni, ezért is lenne szenzációs felfedezés akárcsak a mikrobai élet észlelése is, hangsúlyozta O'Malley-James, aki jelenleg a távoli jövő földi életének kémiai jeleinek felvázolásán dolgozik, melyeket akár élettelennek tűnő exobolygókon is felfedezhetünk. "Lehet, hogy halottnak tűnik egy bolygó, de az is elképzelhető, hogy csupán lakhatóságának vége felé közeledik" - mondta. Euan Monaghan az ugyancsak brit Milton Keynes-i Egyetem szakértője egyetért abban, hogy egy bolygó életére egy ciklusként kell tekintenünk az egyszerűtől a komplexen át visszatérve újra az egyszerűhöz. "A viszont szépen visszagondolunk az evolúcióra, akkor a mai ember kb 40. 000ével ezelőtt jelent meg... " -Megvan az 200 ezer is.
A(z) A távoli jövő idővonala lap további 35 nyelven érhető el. A lap eredeti címe: " lis:MobileLanguages/A_távoli_jövő_idővonala "
Míg a jövőt nem lehet biztosan megjósolni, a jelen megértése a különböző tudományterületeken lehetővé teszi néhány távoli jövő eseményének előrejelzését, ha csak a legszélesebb körben is. [1] [2] Ezek a területek közé tartozik az asztrofizika, amely a bolygók és csillagok kialakulását, kölcsönhatását és halálát vizsgálja; részecskefizika, amely feltárta, hogyan viselkedik az anyag a legkisebb léptékben; evolúcióbiológia, amely megjósolja, hogyan fog fejlődni az élet idővel; lemeztektonika, amely megmutatja, hogyan változnak a kontinensek évezredek során; és a szociológia, amely azt vizsgálja, hogyan fejlődnek az emberi társadalmak és kultúrák. Az itt megjelenített idővonalak a 4. évezred elejétől (amely 3001-ben kezdődik) a jövő idők legtávolabbi szakaszaiig terjedő eseményeket fedik le. Számos alternatív jövőbeli esemény szerepel a még megválaszolatlan kérdések megválaszolása érdekében, mint például, hogy az emberek kihalnak -e, a protonok bomlanak -e, és hogy a Föld túléli-e, amikor a Nap vörös óriássá válik.
Ha van egy jövőbeli cél (vagy jövőkép), annak eléréséért dolgozunk. Ha elérjük, elégedettséget érzünk és ennek a reménye az, ami már a jelenben is hat, ezért olyan fontos az út, amelyet végigjárunk. Ez a motiváció viszi előbbre az emberiséget, emiatt folynak kutatások az élet szinte minden területén, mint például az orvoslásban, a technológiában vagy épp a fizika és a kémia világában. Hírek a jövőről Ha nem a Nobel-díj a célunk, csak szeretnénk tudni, "mit hoz az élet", milyen változások jönnek a mindennapjainkba, elég sokféleképp tájékozódhatunk. Ahogyan az internetet és a mai okostelefonokat is évtizedek kutató-fejlesztő munkájának köszönhetjük, ugyanúgy ezek segítségével bármikor értesülhetünk arról, hová tartanak jelenleg ezek a fejlesztések. Olvashatunk a látás visszaállításában óriási sikert elérő magyar orvosról, aki neurobiológusként azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy bizonyos típusú vakságot - melyben a szem fényérzékelési képességének elvesztése áll - gyógyítani lehessen, vagy azokról a génterápiákról, amelyek korábban gyógyíthatatlannak vélt betegségek kezelésében hozhatnak eredményeket.